Gyurcsány Ferenc tényleg írt egy egészen szórakoztató krimit

Gyurcsány Ferenc bizonyosan feltételes reflexet vált ki mindazokból, akik érdeklődéssel követik a magyar politikai életet, vagy legalább minimálisan tisztában vannak az elmúlt húsz év közéleti történéseivel. Neve, amely politikai márkává vált – vagy éppen bélyeggé, kinek hogy tetszik –, viszonyulási pontot jelent a magyar választók számára.

Gyurcsány Ferencet magasztalták és átkozták már. Ez ma sincs másképp. Vannak kitartó támogatói és rajongói, na meg persze vannak eltántoríthatatlan ellenfelei és ellendrukkerei, akik azt szeretnék, ha eltűnne a magyar politikából. Gyurcsány Ferenc azonban egy politikai túlélő, és bár a most zajló belpolitikai átalakulások megtépázták pártja, a Demokratikus Koalíció támogatottságát, továbbra is az ellenzéki térfél egy meghatározó hangja. Éppen ezért okozott meglepetést azzal, hogy egy hónapja bejelentette: írt egy könyvet, de nem a modern magyar baloldalról, nem egy politikai munkát tett le az asztalra, hanem egy krimiregényt.

Állítása szerint hirtelen ötlettől vezetve kezdte megírni az első fejezetet, és majd csak hetekkel később döntötte el, hogy folytatja a történetét. Végül az elkészült regény – A kereszt halála – idén szeptember végén jelent meg. A borítón nem szerepel Gyurcsány Ferenc neve. Szerzőként az édesanyja nevéből képzett írói álnevet – Kate Vargha – használja. Ezzel kapcsolatban a Facebook-oldalán azt írta:

Így egyértelmű lesz, hogy mit mondok, írok politikusként, és mikor egyszerűen csak mesélek a saját és – remélem – az Önök örömére. Anyám megérdemli, hogy így megmaradjon a neve. Csodálatos asszony volt.

A könyvet kinyitva egyébként már az első oldalon beleütközünk a Demokratikus Koalíció elnökének zárójelbe tett nevével. Vagyis aligha lehet kérdés bárki számára, hogy ki a valódi szerző. Ha Gyurcsány Ferenc nem fedi fel, hogy írt egy regényt, és az írói álnév mögé bújva marad, egészen biztosan nem kapott volna ekkora figyelmet A kereszt halála. Ugyanakkor a DK elnökének neve azt is maga után vonja – bármi is áll a borítón –, hogy a potenciális olvasói körét behatárolhatja a politikai megítélése. Ám Gyurcsány Ferenc magabiztos, a Facebook-oldalán úgy vélekedett: tudja, hogy elég nagyképűen hangzik, de szerinte egészen jó regényt írt.

Nehéz elvonatkoztatni az író személyétől

Az október 2-i könyvbemutatón is többször elhangzott, hogy A kereszt halála egy jó könyv. A kiadó, Tarjányi Péter kijelentette, hogy Gyurcsány Ferenc tud írni.

„Magának szerintem tetszeni fog ez a könyv” – ezt már a DK elnöke mondta nekem, mikor dedikálta a regényét. Mindenkinek hasonló módon ajánlotta, így nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a személyes megszólításnak, de tényleg kíváncsi voltam, hogy milyen krimit tudott írni.

A könyvbemutató óta már több kritika is megjelent, akadt, amelyik alaposan leszedte a keresztvizet a regényről. Kérdés, mit írtak volna róla akkor, ha nem tudni, hogy a DK elnöke a szerző. Merthogy valóban nehéz elvonatkoztatni Gyurcsány Ferenc személyétől.

Az első oldalakon folyamatosan a DK elnökét kerestem a szereplőkben, a párbeszédekben és úgy általában az egész történetben. Minden oldalon valamilyen utalást véltem vagy inkább akartam felfedezni, ami valamit megmutat Gyurcsány Ferencből, az emberből, a politikusból. Kerestem annak nyomát, hogy a DK elnöke valamiféle politikai ideológiát, illetve állásfoglalást ültetett el, és egy regénybe csomagolva adja el őket az olvasóknak.

Elkezdett foglalkoztatni, hogy hol futnak majd össze a szövevényes szálak. Elengedtem, hogy Gyurcsány Ferenc miről mit gondolhat, mit miért írt, és mit mondanak el róla az elejtett kulturális utalások (az általa megemlített filmek, filmsorozatok, zenészek és dalszövegek).

Végül magam is meglepődtem, de elégedetten tettem le A kereszt halálát. Gyurcsány Ferenc tényleg írt egy egészen szórakoztató krimit.

Három történetszál, három dilemma

A regény azzal indul, hogy egy viharos éjszakán valaki egy kuka mellett hagy egy szemeteszsákba csomagolt csecsemőt, akinek kis testét véres vágások borítják. Mint később kiderül, nem egyszerű vágásokról, hanem kereszt alakú bemetszésekről van szó.

A cselekmény több szálon fut. Megindul a nyomozás, hogy kiderítsék, ki és miért sebesítette meg a kislányt, akinek a személyazonossága is kérdéses. A nyomozást vezető főfelügyelőnőnek eközben egy családi válsággal is szembe kell néznie, ugyanis tizenéves lánya megtudja, hogy örökbe fogadták. Ráadásul még a nevelőszüleinek sem volt arról fogalma, hogy van egy ikertestvére. A harmadik szál egyes szám első személyben meséli el egy meghasonlott homoszexuális papnövendék kétségekkel teli útját, amely egyre közelebb visz az egyik fontos szereplőhöz és a végkifejlethez.

A DK elnöke a Facebook-oldalán azt írta, reméli, hogy a könyve több mint egy gyilkossági kísérlet kibogozásának története:

Nagy tempójú, kacskaringós utazás az örök dilemmák világában: szerelem, bosszú, család, hit... és nem folytatom. A mese középpontjában látszólag egy bűncselekmény van, de csak látszólag. De nem spoilerezek, inkább olvassák el a könyvet. Imádni fogják.

A könyvbemutatón ezt kiegészítette azzal, hogy A kereszt halálának három nagy dilemmája van: a család és a vérség kapcsolata, a hit, valamint a nemi identitás kérdései.

Tény, hogy ezek a dilemmák végigvonulnak a történeten, és meghatározzák a főszereplők gondolkodását, illetve motivációit, de valójában

A történet lassan építkezik, a könyv első negyedében a főfelügyelőnő családi szála dominál, és alig halad valamit a nyomozás, de amikor végre beindul, már csupán közjáték mellette minden más. Ráadásul egy bizonyos ponton túl nem lép tovább a főfelügyelőnő (nevelt) lányának kutakodása a valódi szülei után. Mint kiderült, ez nem véletlen. Gyurcsány Ferenc a könyvbemutatón azt mondta, hogy a regény végén tudatosan hagyott nyitva két szálat (erről az utószóban is írt). Arról is beszélt, hogy már megvan az első két fejezete a folytatásnak, ami vélhetően csak 2026 után jelenhet meg.

A kereszt halála mindenesetre lezárja a megsebzett csecsemő ügyét. Mint minden jó krimiben, itt is van gyilkosság, de erre a 246. oldalig kell várni. Az áldozat hátterének a felfejtése miatt talán ez a regény legerősebb és legjobban megírt történetszála.

A nyomozás dinamikáját segíti, hogy a főfelügyelőnő egy kis csapattal dolgozik együtt. Gyurcsány Ferenc nem sokat foglalkozott azzal, hogy kellő mélységet adjon ezeknek a szereplőknek, csak nagyon minimális karaktervonásokkal ruházta fel őket, mégsem hatnak töltelékfiguráknak, szórakoztatóbbá és gördülékenyebbé teszik az eseményeket.

Akad olyan mellékszereplő is, aki erősebb nyomot hagyott bennem, mint némelyik főszereplő. A kedvencem egy Marrila Couthbert nevű nő, aki megvakult, és már sohasem láthatja többé a szalvétagyűjteményét. A lakásában él bezárkózva, és mindennap méltósággal issza le magát. Önirónia és keserű humor vegyül a Marrila Couthbertre épült rövid jelenetben. Pont az ilyen színes részletek töltenek meg élettel egy regényt, még ha a nagy történet szempontjából nincs is kiemelt szerepük.

Saját kérdéseit is beleírta

Gyurcsány Ferenc szándékosan egy kitalált nagyvárosba helyezte el a történetét, csupán annyi tudható, hogy valahol Európa közepén található. A szereplők nevei is különböző származásra utalnak, de igazából ennek nincs is jelentősége.

A főszereplő főfelügyelőnő tizenéves (nevelt) lányának bár pillanatok alatt felborul az élete, valahogy életszerűtlennek hat, hogy mégis ő viseli a legjózanabbul – már-már analitikus hozzáállással – az ikertestvérének és a valódi édesanyjának a felbukkanását. A főfelügyelőnő férje is inkább díszlet a történetben, noha az egyik lezáratlan szál éppen hozzá kapcsolódik. Csak tippelek, de olvasás közben az a benyomásom támadt, hogy a magánember Gyurcsány Ferenchez ez a szereplő állhat a legközelebb.

A könyvbemutatón elárulta, hogy a regényben csak nagyon apró mozzanatokat vett át a való életből. A főfelügyelőnő kedvenc „főzési pozíciója” a konyhában a fotel, amely számára a lázadás ikonja, mert nem dolgozni jár a konyhába, hanem csak beszélgetni, miközben nézi, hogy a férje főz. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy ez a felesége, Dobrev Klára egyik szokása.

De mi derül még ki Gyurcsány Ferencről a könyvből? A történettel összefüggésben a könyvbemutatón kifejtette, hogy mi a kapcsolata a hittel. A DK elnöke arról beszélt, hogy „az egyházzal sokat pöröl, de a hitet csodálja”. Azt állította magáról, hogy bibliaolvasó ember, aki szerint az ember nemcsak anyag, hanem van lelke is, és nem létezhet hit nélkül. Gyurcsány Ferenc kérdései, dilemmái, pró és kontra érvei a meghasonlott papnövendék történetében jelennek meg. Az látható, hogy a DK elnöke érdeklődik a teológia iránt, és érezhetően foglalkoztatják is a könyvében feltett kérdései.

A kereszt halála a végkifejletig felvonultat sötét családi titkokat, traumákat, beteges hajlamokat, vérfertőzést, brutalitást, nemi erőszakot és végzetes szerelmet. Egy szórakoztató krimiregény, amely hiányosságai ellenére is be tudja szippantani az olvasót, pláne, ha nem feltétlenül akarja minden mondat és gondolat mögött a politikus Gyurcsány Ferencet keresni.

Kate Vargha (Gyurcsány Ferenc): A kereszt halála
Kiadó: T&T Beruházási Tanácsadó Kft. 2024
416 oldal

(Borítókép: Gyurcsány Ferenc A kereszt halála bemutatóján 2024. október 2-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)