Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMeglepő összefüggésekre jött rá Pokorny Lia a Városligetben
További Kultúr cikkek
Ezen a napon, október 20-án született 1882-ben Lugosi Béla, a magyarok híres Drakulája, ennek apropóján osztott meg Pokorny Lia egy történetet a Facebook-oldalán.
„Meglátogattam a városligeti Vajdahunyad váránál olvasgató kis Drakulát. A mini Kolodko-szobrot. Együtt olvasgattunk. Szerintem (is) Lugosi Bélát mintázza – a filmtörténet örök Drakulájaként. Nincs messze tőle egy (civil) Lugosi Béla-mellszobor (az első kommentbe teszem a fotót, mert azt is meglátogattam), a Vajdahunyad vára egyik oldalfülkéjében található. Mindkettőt titkon helyezték oda, és hagyták, hogy véletlenül rájuk találjanak” – írta posztjában Pokorny Lia, aki meg is találta ezeket a szobrokat.
Romy Schneidert még nem találták meg
A mellszobrot még sok évvel ezelőtt „csempészte” oda Hartmut Zech német szobrászművész, aki amúgy számos hasonló szobrot helyezett el művészeti gerillaakciói során európai nagyvárosokban, és várja, felfedezik-e. Jim Morrison szobrával például „lebukott”, azt kivitették vele a párizsi temetőből, de úgy hírlik, a Romy Schneiderről készült alkotása valahol Bécsben van, eddig még nem bukkantak rá, ő pedig nem árulja el a helyét, hiszen vár a spontán felfedezőkre... Lugosi Béla szobrára rábukkantak Pesten, és szerencsére hagyták a helyén. Talán erre válaszul jelent meg Kolodko mini-Drakulája, apró Lugosija szinte ugyanott, gondolkodott el Pokorny Lia, majd rátért a történet színházi vonatkozásaira.
Pontosan száz évvel ezelőtt, 1924-ben készült el a Drakula-történet színpadi változata. Amerikában keresték a megfelelő címszereplőt rá, és Lugosi Bélát választották ki a Broadway-előadásra 1927-ben, aki akkor már hét éve New Yorkban élt. Nem mellesleg: korábban a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, imádta játszani Cyrano de Bergeracot, emellett a színészszakszervezet egyik alapítója volt.
Szóval 1927-ben ő lett a világ első színpadi Drakulája, majd 1931-ben ő lett a világ első filmes Drakulája is
– írja a színésznő. Lugosi a hollywoodi Hírességek sétányán is csillagot kapott. Amerikában megalapította a Magyar Nemzetiségi Színházat, ahol a hozzá hasonlóan emigrált magyar színészek játszottak.
Lugosi Bélának öt felesége volt. Egyszer egy amerikai újságíró megkérdezte tőle, hisz-e a vámpírokban. Lugosi viccesen azt mondta: „Igen. Hármat közülük ugyanis elvettem feleségül.” Lugosi Béla is tudta, hogy a Drakula-történetet egy másik magyar, Vámbéry Ármin ihlette, aki volt nyelvész, orientalista, kelet- és magyarságkutató, kém, kettős ügynök, dervis, a török szultán és az angol király bizalmasa. Ő inspirálta a Drakula szerzőjét, Bram Stoker ír írót. 1890-ben mesélt neki Vámbéry a 15. századi havasalföldi uralkodóról, III. Vlad Tepesről, akit Drakulának is hívtak.
(Borítókép: Pokorny Lia / Facebook)