Kiderült, hogy a Nemzeti Filmintézet milyen indokkal utasította vissza Till Attila új filmjét

Az És mi van Tomival? című film a közösség erejének gyógyító hatását dolgozza fel az alkoholbetegséggel és függőséggel kapcsolatban, és bemutatja a józanul maradás mindennapi küzdelmeit. Stalter Judit örült, hogy Till Attila ismét olyan témához nyúlt, amely a társadalom egészét érinti valamilyen formában. A Laokoon Filmgroup producere arról is beszélt, hogy a produkció nagyon alacsony, 30 millió forintos költségvetésből készült, baráti és szakmai összefogás eredményeként valósulhatott meg. Ezt a minimumösszeget kellett elkölteniük erre a filmre, hogy moziba kerülhessen, de fontos, hogy számos alkotó és stábtag nagyon alacsony fizetségért, illetve sokan ingyen vállalták részvételüket a produkcióban, amelynek értékét nem lehet forintosítani, és nem is szabad elhinni, hogy ekkora összeg önmagában elég egy játékfilm elkészítéséhez.

Fontos szakmai és baráti kapcsolatok kellettek ahhoz, hogy így összeálljon. 2015-ben mutattuk be a Tiszta szívvel című filmet, 2016-tól kezdve folyamatosan pályáztunk újabb és újabb filmtervekkel. A Tiszta szívvel hazai és nemzetközi sikere ellenére sem támogatták Attila következő filmterveit

– mondta Stalter Judit, hozzátéve, hogy különböző etapokban forgatták az alkotást, hiszen nem várták el senkitől, hogy két hétig ráérjen egyhuzamban. Érdemes megemlíteni, hogy a 14 napos forgatási idő csupán egyharmada annak, amit az alkotók egy nagyjátékfilmre általában szánnak.

A szívesség nem kimeríthetetlen erőforrás

Stalter Judit úgy véli, hogy számos, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatását egyáltalán nem élvező, nemzetközileg elismert rendező és sikeres producer belátta, hogy nincs értelme otthon ülni, szomorkodni vagy dühöngeni, hanem a kapcsolataikat felhasználva, nagyon alacsony költségvetésből is alkotniuk kell, vagy meg kell próbálniuk külföldi és magánforrásokat is bevonni. A producer szerint az említettek hatására kialakulóban van az új független magyar film, amely jelenlegi formájában eddig egyáltalán nem létezett, sőt, épp most kezdi kinőni magát.

Persze ez nem ilyen egyszerűen működik, az ember kérhet egyszer vagy kétszer szívességet. Természetesen a szívesség sem kimeríthetetlen erőforrás. Nem arról van szó, hogy ha így is lehet alkotni és nemzetközi sikereket elérni, akkor nekik nem is kell a támogatás. Téves gondolat, hogy ha így is tudnak filmet készíteni, akkor legközelebb se adjunk nekik pénzt. Ez nem mehet így tovább

– mondta Stalter Judit, aki a nagy sikerű Aranyélet című sorozat producere is volt, az NFI eddig 18 pályázatát utasította vissza.

A producer arról is beszélt az Indexnek, hogy csak azért tudtak az És mi van Tomival? című film esetében is szívességeket kérni, mert cég- és producertársaival, Sipos Gáborral és Rajna Gáborral szervizprodukciókat, reklámfilmeket, külföldi koprodukciós filmeket is gyártanak, ahol piaci alapon tudnak fizetni a velük munkakapcsolatban álló filmeseknek. Stalter Judit szerint a magyar filmpiac nagyon pici, a magyar nyelvű filmeket pedig nehéz a nemzetközi forgalmazásba bevonni úgy, hogy végül nyereséges lehessen a produkció. „Jelen pillanatban például nagyon örülök annak, hogy Szimler Bálint első filmes rendezését, a Fekete pontot már 80 ezren látták a hazai mozikban, de szerintem nézőszám tekintetében ebben a pillanatban lassan itt a határ” – tette hozzá.

Vajon nem is lehet még több embert bevonzani a hazai mozikba? Stalter Judit szerint ez összetett kérdés. „Különböző hullámok vannak, de abszolút érzem a jelenlegi pozitív felfutást. Ez attól is függ, hogy vannak-e tényleg jó, közönségbarát filmek folyamatosan a magyar mozikban, akár egymás után több is, és nem telik el köztük egy-két év. Így a néző sem felejti el, hogy jó magyar filmeket is lehet nézni, és nem csak az amerikai blockbusterek léteznek” – fogalmazott a producer.

Andy Vajna és a szakmai érvek

A producer úgy látja, hogy a filmes világban minden korszaknak megvoltak és vannak a haszonélvezői, de az Andy Vajna által fémjelzett érában a szakma egésze úgy érezhette, hogy a döntéseket alapvetően szakmai alapon hozták meg.

Káel Csaba (filmügyi kormánybiztos – a szerk.) érkezésével új helyzet állt elő, minden korszaknak vannak kiemelt, nagy költségvetésű produkciói is, amivel bizonyos mértékig alapvetően szerintem nincsen baj, egészen biztos, hogy például a Hunyadi-sorozat nemzetközi szinten is meg fogja állni a helyét De az nem mehet tovább, hogy a tehetséges és elismert alkotók egyáltalán ne jussanak semmilyen lehetőséghez

– mondta Stalter Judit, aki elárulta, hogy egy újabb projektben is együtt dolgoznak Till Attilával.

Egy olyan forgatókönyv képezné a produkció alapját, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap korábban már támogatott, de a Nemzeti Filmintézet már nem járult hozzá a forgatáshoz. „Nem akarjuk már magyarországi környezetbe helyezni a történetet, terveink szerint angol nyelvű filmként forgatnánk le, független amerikai és európai finanszírozásból, aminek már elkezdődött a fejlesztése, de természetesen ez sem olyan egyszerű.”

(Borítókép: Port.hu)