Az új kulturális törvény salátatörvénnyé változott, az Index birtokába jutott a tervezet

Csák János még a távozása előtti utolsó interjújában is váltig állította, hogy az Index által elsőként megírt új, átfogó – tiltakozásokat kiváltó, erősen központosító – kulturális törvényjavaslat szeptemberben az Országgyűlés elé kerül, ám ez nem következett be. Ahogy már a nyáron megírtuk, a Nemzeti Kulturális Tanácsban helyet foglaló intézményvezetők is ellenérzésüket fejezték ki, mondván, annyira más minden kulturális terület, hogy nem lehet egyetlen törvénnyel egységesíteni a működésüket.

A kultúrstratégák ekkor Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős minisztertől szoros határidővel azt a feladatot kapták – ahogy azt Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója is elmondta lapunknak –, hogy írják össze, a saját területükön milyen változtatást tartanának szükségesnek, és abból majd kiderül, hogy mindezt össze lehet-e fésülni egyetlen törvényben, vagy inkább a meglévő jogszabályok módosítására van szükség.

A kultúra megtartó erejében bíznak

A szálak inkább az utóbbi felé vezettek, és meg is született az „egyes kulturális tárgyú törvények és rendeletek módosításáról” szóló előterjesztés, amit a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Kormánynak elfogadásra ajánl. Az Index birtokába került tervezet azzal indokolja az előterjesztés szükségszerűségét, hogy

az elmúlt évek kihívásaiból eredendően rendszerszintű változások következtek be a kultúra területén, amelyek indokolttá tették a kulturális tárgyú törvények és rendeletek újragondolását.

A korábbi elképzelésekből ismerős lehet a következő gondolta is: „A nemzeti kultúra megőrzése és a nemzeti identitás megerősítése kiemelt feladat. A kormány biztosítja, hogy minden magyar állampolgár számára elérhető legyen a kulturális alapellátás lakóhelytől függetlenül. Ennek érdekében a kormány célja, hogy átláthatóbbá váljanak az állam által nyújtott támogatások és ellenőrizhetővé a megvalósult programok.”

Az előterjesztés készítőinek továbbra is meggyőződése, hogy „a közösségi és kulturális élet erősíti a helyben maradás szándékát: a gazdasági tényezők mellett a kulturális tényezők hatnak legerősebben a település népességmegtartására, a polgári lét megélésére”.

Miniszter a könyvszakmában

A változtatások hat törvényt és hét rendeletet érintenek, továbbá három új rendeletet hívnak életre. Az érintett törvények a következők:

• a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény;
• a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény;
• a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény;
• a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény;
• az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény;
• a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény.

A változás a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) esetén a miniszter hatáskörébe adja az állandó kollégiumok megnevezését, amelyet rendeleti úton határoz meg.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény preambuluma helyébe új rendelkezés lép, amely többek között kifejti, hogy „A magyar kultúra megélése minden magyar ember – éljen határon innen vagy túl – alapvető joga. A kultúránk nemzetfenntartó erő, mely identitásőrző és megerősítő szerepe mellett megjeleníti a magyar kultúrkiválóságot a nemzetközi térben is.”

A közgyűjteményi szervezetek az állam és a helyi önkormányzatok fenntartásában vagy az állam, illetve a helyi önkormányzatok 100 százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságként is működhetnek. Ennek előnye az előterjesztők szerint, hogy hatékonyabban, gazdaságilag eredményesebben és kiszámíthatóbban tudnak működni, illetve 

A módosítás létrehozza – a még Csák János által kitalált – Nemzeti Könyvkultúra-kuratóriumot, amely „a miniszter könyvszakmai tanácsadó testületeként hozzájárul az egységes, értékelven működő települési könyvellátás megteremtéséhez”.

Vezetőképző a Nemzetiben

Az előadó-művészeti támogatási rendszer módosításában megtalálható a színházak közös finanszírozását kivezető javaslat. Ezzel megváltozik az előadó-művészeti szervezetek finanszírozási rendszere: „a közszolgáltatási szerződés keretében hosszabb periódusra vonatkozó (legalább három, legfeljebb hat év) megállapodás szerint teljesül a finanszírozásuk”. 

hogy az önkormányzati fenntartású intézmények esetében a fenntartói megállapodás a kultúráért felelős miniszter jóváhagyása esetén érvényes. „Ezzel biztosítható az egységes és átlátható előadó-művészeti finanszírozás az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezetek tekintetében” – olvasható a tervezetben.

Szintén átemelték azt a korábbi elképzelést, amely szerint a kulturális vezetői munkakör betöltése ezentúl nemcsak pályázati úton történhet, hanem meghívásos eljárással is a 100 százalékban állami fenntartású szervezetek esetén. Tehát például a Magyar Állami Operaház vagy a Nemzeti Színház élére nem kell kiírni pályázatot. 

Az előterjesztésben továbbá az olvasható, hogy a miniszter a vezetői feladatok ellátását a kormány rendelete szerinti vezetőképző elvégzéséhez köti.

A vezetőnek a vezetői munkakör betöltésekor a sikeres vezetőképző bizonyítvánnyal rendelkeznie kell, vagy a munkakör betöltésétől számított két éven belül meg kell szereznie

– szól a tervezet, majd így folytatódik: „A kulturális intézményvezető-továbbképzés felelőse az előadó-művészeti ágazatban a Nemzeti Színház Nonprofit Zrt.” A képzés bemeneti, tartalmi, kimeneti és mentesítési szabályait a kultúráért felelős miniszter a honlapján teszi közzé. Műsorstruktúrát vagy éves gazdálkodási tervet tehát nem kell benyújtaniuk a Nemzeti Színháznak mondjuk a vármegyei hatáskörű színházak vezetőinek, de a megfelelő vezetői kompetenciákat el kell sajátítaniuk.

A salátatörvényben máshol az olvasható, hogy 100 százalékos állami tulajdonú kulturális szervezetek esetén nem csupán az előadó-művészeti intézmények élére lehetne meghívásos eljárással vezetőt kinevezni, illetve a továbbképzést minden területen az adott kultúrstratégiai intézmény felügyelné.

Előadó-művészeti szervezetben továbbá „vezetői feladat ellátásával nem bízható meg az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy, kivéve miniszteri külön engedéllyel legfeljebb 70 éves korig”. Szirtes Tamás, a Madách Színház 79 éves igazgatója például – akit 2022-től újabb öt évre neveztek ki, így 2027-ig vezetheti a színházat – az új rendelkezés szerint már nem lehetne színidirektor.

A támogatás feltétele

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításával a közgyűjteményi kultúrstratégiai intézményként működő, jelentős közgyűjteményi szervezetek 

hogy a kulturális javak körébe tartozó és közgyűjteményi szempontból jelentősnek tekinthető, de védett státusszal nem rendelkező kulturális javak állami tulajdonba, illetve közgyűjteményi vagyonkezelésbe kerüljenek. Az indoklás szerint az elővásárlási jog bővítésének nemzetközi tapasztalatai alapján a szabályozás jól beilleszthető a nemzetek örökségvédelmi gyakorlatába, és így a kiemelkedő jelentőségű, de nem védett műtárgyak közkinccsé válhatnak.

A szerzői jogokkal kapcsolatban bővül a nem kereskedelmi célú felhasználás esetköre, ha a művet „a költségvetési szervként működő muzeális intézmény alaptevékenysége körében létrehozott kiállításán és a hozzá kapcsolódó katalógusban” használják fel.

Az előterjesztés alapelvként rögzíti, hogy az állami támogatások igénybevételének feltétele, hogy az adott intézmény teljesítse az előző évi 

Ez még szintén Csák János találmánya volt, aki szeretett volna tisztán látni abban a kérdésben, hogy a támogatások jól hasznosulnak-e, vagyis hogy hány nézőt, látogatót, érdeklődőt ért el az adott intézmény.

A tervezet részletesen beszél a közösségi központokról (ezek elnevezésében szerepelnie kell a „közösségi központ” vagy az „agóra” kifejezés valamelyikének), illetve a közösségi terekről (ezek nevében a „közösségi tér” vagy „faluház” megnevezésnek kell szerepelnie). Emellett az előterjesztők ismét kifejtik a népfőiskolák fontosságát.

Információink szerint a tervezetről még nem volt szakmai vagy társadalmi egyeztetés. A módosítások az előterjesztés szerint 2025. január 1-jén lépnek hatályba.

(Borítókép: Németh Emília / Index)