A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterkurzus-sorozatának volt a vendége Varsányi Ferenc. A Kollarik Tamás egyetemi docens által életre hívott sorozat, amelyet Gorka-Focht Máté egyetemi oktatóval vezet közösen, ma már nagy elismerésnek örvend a filmes szakmában. Ami nem meglepetés, mert olyan animációs legendák voltak vendégek, mint Rófusz Ferenc, Ternovszky Béla, Csupó Gábor, Mikulás Ferenc, Milorad Kristic, Orosz István, Szilágyi Varga Zoltán. Varsányi előtt pedig a megrázó Szolgának születtek című Moharos Attila filmet és életművet elemezték Kollarikék.
„Nyolcéves koromban olvastam először a Piszkos Fred, a kapitányt” – mondta az Indexnek bemutatkozás gyanánt az Emmy-díjas Varsányi Ferenc a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem aulájában, miközben készült a mesterkurzus-sorozat legújabb előadására. „Elkapott a bárányhimlő, karanténba kellett vonulnom, és tengernyi időm volt az olvasásra. Egy este kivégeztem a könyvet, és gyógyíthatatlanul, örök életre beleszerettem Rejtőbe.”
Külföldön nem is tudják, mekkora zseni volt ez a mindössze 37 évet élt géniusz, aki sajnos be volt, és mindmáig be van zárva a magyar nyelv börtönébe. Amely persze luxusbörtön, mert Rejtő poénjait más nyelven aligha lehetne elsütögetni. De örüljünk neki, hogy magyarok vagyunk, és egy nyelvet beszélünk Rejtővel. Aki korszakalkotó módon feltalálta az akcióvígjáték műfaját.
Varsányi Ferencet tehát beszippantotta Rejtő Jenő egyszerre abszurd és varázslatos világa, hat évtizeden át dédelgette magában a nagy tervet, hogy filmvászonra viszi az író valamelyik regényét. Természetes módon a Piszkos Fred, a kapitány lett az, Rejtő leginkább ikonikus hőseivel, magával a címadó kapitánnyal és a társfőszereplő Fülig Jimmyvel.
„Rejtő olvasására a legjobb időszak egy ember életében, szerintem, a kamaszkor” – folytatta a Balázs Béla-díjas rendező, aki természetesen a legendás hűvösvölgyi műhelyben, a Pannónia Filmstúdióban, Matolcsy György védőszárnyai alatt ismerkedett meg az animációs műfajjal.
A rejtői humor abszurd, ezzel nem mondok újat, évtizedekkel később Moldova György Ferencvárosi koktélja is ugyanebből a forrásból táplálkozott. Továbbá meggyőződésem, hogy az effajta humor csakis rajzfilmen ábrázolható, nem véletlen, hogy az élőszereplős film, az 1996-os A három testőr Afrikában akkorát bukott, hogy Oranig vagy a Mukhtar-oázisig hallatszott a robaj.
Varsányi és cimborái iskoláskorukban kialakították a Veres Pálné Gimnáziumban a Rejtő-kultuszt, mindenkit elneveztek valamelyik regényhősről, Varsányi beceneve Csülök lett. A későbbi filmrendező biológusnak készült, de 13 évesen elkezdett rajzolni különböző újságoknak, hála istennek, így nem veszett el az animációs szakma számára.
Ismertem a zseniális Romhányi József, a legsikeresebb magyar rajzfilmek szövegírójának lányát. Egy alkalommal felmentünk a papához, akinek megmutattam a rajzaimat. Ő pedig kimondta a szentenciát: nekem rajzfilmet kell rendeznem!
– idézte fel a jó ötven évvel ezelőtti történetet.
Romhányi szavain felbátorodva felment a Pannóniába Nepp Józsefhez – aki akkor írta Romhányival a Mézga család forgatókönyvét – a portfóliójával. Földbe gyökerezett a lába, amikor belépett: Nepp József, Dargay Attila és Jankovics Marcell ült ott, ők alkották a felvételi bizottságot. De átment a szűrőn...
Varsányi aztán az SZFE-re járt, olyan tanárai voltak, mint Horváth Ádám, Zsombolyai János, és a magyar film nagy mesterei bírálták el vizsgafilmjeit, mint Szinetár Miklós, Fábry Zoltán, Makk Károly. Aztán Matolcsy befogadta a Pannóniába, és ezzel elindult egy szédítő karrier.
A hetvenes évek a magyar animációs filmgyártás aranykora volt, 1970-ben jött ki Ternovszky Béla kezdő opusa, a Modern edzésmódszerek, majd 1974-ben Jankovics Marcell Sziszifusza, és végül 1981-ben a mindmáig egyetlen, itthon készült magyar Oscar-díjas film, A légy, Rófusz Ferenc korszakos alkotása.
Ebbe a vonulatba illeszkedett Varsányi Mézes-Táncosa 1975-ben. A mai napig senki más nem készített animációs filmet mézeskalács figurákkal!
Aztán megpróbálkoztam a pixillációs technikával, ami az élő szereplők töredezett, ab ovo humoros mozgatását jelenti. A Boogie a zongorán, az első magyar videóklip, bombasiker lett Somló Tamás főszereplésével, akárcsak az Irka-firka című rövidfilmem. Mondjuk, abban is szerencsém volt, hogy a mozikban a KO című frenetikus sikerű akciófilm kísérőjeként rakták be a programba, egyik húzta maga után a másikat
– mondja szerényen Varsányi, akinek ugyanaz lett a szokása, mint annak idején Zukor Adolfnak: beült a mozi utolsó sorába, inkognitóban, és figyelte, hogyan reagálnak a nézők a filmjeire. És a közönség, annak ellenére, hogy nem tudta, hogy ott ül közöttük a rendező, vastapssal értékelte a filmet.
Aztán 1982-ben kijött a Suli-Buli, a pixillációs technika csúcsterméke, amiből olyan szinten lett kultuszfilm, hogy amikor egy alkalommal Varsányi Nyugatról tért haza, még az átkosban, és a vámosok elkezdték vegzálni a Ferihegyi Repülőtéren, és kiderült, hogy ő Varsányi Ferenc, a Suli-Buli rendezője, a hatóság emberei hirtelen táncra perdültek, előadták a film egyik közismert jelenetét, majd anélkül engedték tovább a zöldfolyosón, hogy belenéztek volna a poggyászába.
Varsányi később kikerült Hollywoodba, Csupó Gábor animációs sorozata, a Rugrats (Fecsegő tipegők) sikereiből is kivette a részét, illetve supervisorként irányította a cég távol-keleti – tajvani – stúdióját. Ő lett az első magyar, aki animációs rendezőként Emmy-díjat kapott. A Fecsegő tipegők-sorozatból készült egész estés film, melyben dolgozott, lett az első nem Walt Disney-animáció, amely több mint százmillió dolláros bevételt termelt.
A Piszkos Fred, a kapitány filmtervével Varsányi 2016-ban kereste fel Kollarik Tamást, aki akkor az Animációs körkép című, máig megkerülhetetlen animációs filmszakmai alaptankönyvön dolgozott. Hosszú éveken át magánfinanszírozásból, majd az Andy Vajna-féle Filmalap segítségével, a legjobb hazai és részben külföldi szakembereket gyűjtötték össze, átgondolt fejlesztési tervet raktak össze, amely a jogoktól a produceri koncepción át a marketingtervekig mindent felölelt. A kiváló szerzői jogász, Takó Sándor szakértelmét is bekapcsolta Varsányi a folyamatba.
„A kreatív anyagot nem kell megmagyarázni, az tulajdonképpen a Koldus és királyfi parafrázisa” – mondja a rendező. „De arra is figyeltünk a fiúkkal [Takó Sándor és Kollarik Tamás, a két társproducer – szerk.], hogy a jogi és strukturális rész is rendben legyen. Úgy érzem szerencsém van, mert szakmailag és emberileg is kifogástalan csapat állt össze a tervem mögött. Most fejeztük be a gyártáselőkészítés folyamatát, örülünk annak, hogy a Nemzeti Filmintézet támogatását is megkaptuk. Kérdés, hogy magára a gyártásra is megkapjuk-e a szükséges forrást. De nyugodt vagyok, minden megteszünk, mi becsülettel felkészültünk, ha úgy tetszik, ez lesz a magyar Dreamworks, mert mögötte egy dream team áll. Jóval olcsóbban tudjuk megcsinálni, mintha a tengerentúlon dolgoznánk, egészen egyedi technikát dolgoztunk ki, 3D-s és 2D-s elemekkel. Megvannak a terveink, egy erősebb finanszírozású magyar játékfilm költségvetése a nagyságrendünk, és nem az elmúlt fél évtizedben készülő legdrágább magyar játékfilmekre kell gondolni. Amit eddig csináltunk, az a külföldi szakemberek szerint is osztályon felüli minőség, később sem szabad engednünk ebből.”
A komoly hallgatói érdeklődéssel kísért mesterkurzuson Varsányi elmondta, hogy sokat tanult Csupónál és Csupótól, ezt mind használni fogja a Piszkos Fred, a kapitány gyártásánál. Kollarik hosszú éveket dolgozott Nemeskürty Istvánnal, tanítványa volt, majd terveiről beszélt Andy Vajnával is, „akik nagyon különböző személyiségek voltak, más háttérrel és műveltséggel, mégis mindketten hittek a magyar film erejében. Ez testesülhet meg a Piszkos Fred-moziban”.
Kollarik csak utalásként jegyezte meg, hogy Nemeskürty tanár úr így fogalmazott a rejtői életműről: „[...] Rejtő Jenő humorával és kalandtörténeteivel százezreket vigasztalt, és terelt az emberi tisztesség eszményei felé egy sivár és tömeggyilkos korban.” Varsányi reakciója egyértelmű: „Meggyőződésem immár három évtizede, hogy filmre, de elsősorban animációs filmre illő történteket írt Rejtő, amelyeket ugyanúgy fontos megfilmesíteni, mint Jókai műveit.”
Most adják be a gyártásra a pályázatot a Nemzeti Filmintézethez, bizakodnak a pozitív elbírálásban. Varsányi nem aprózza el, ő a Piszkos Fred, a kapitány producere, rendezője és társ-forgatókönyvírója. A film látványterveit Cserkuti Dávid, az egyik legismertebb magyar képregényrajzoló és Garisa H. Zsolt készítették. A másik társ-forgatókönyvíró pedig a kárpátaljai származású Doron Anita, akinek Bread Winner, azaz Kenyérkereső című animációs filmjét 2018-ban Oscarra jelölték, és Varsányi Kristóf (Ferenc fia) társ-forgatókönyvíróval készítették. De a kreatív csapatban Miklósy Zoltán, Herkó Attila és a Umatik Stúdió csapata, Benkő Orsolya, Kollarik Tamás, Csurgó Csaba és a Semmelweis-film forgatókönyvét is jegyző Maruszki Balázs is dolgozott.
Bizonyos szempontból nincs könnyű dolguk az alkotóknak, mert a Korcsmáros Pál által rajzolt Rejtő-képregényeket nehéz felülmúlni. Az animációs film készítői azonban valamelyest eltérnek a korcsmárosi sémától.
„Mi szó szerint próbáljuk megvalósítani képileg Rejtő szövegét. Nálunk Piszkos Frednek nem tülökorra van, hanem sasorra, és a szakálla sem csimbókokban lóg, hanem hegyes kecskeszakáll. Összességében egy mefisztói figura, ami a regényben is. Sőt, Kollarik Tamás ötlete alapján megvan a magyar kapcsolat is, miközben a rejtői hősök és helyszínek nem változnak, nemzetköziek, és a rejtői varázslatot és sztorit is tiszteletben tartjuk” – mondta a rendező.
A film tehát, ahogy jeleztük, két és fél év múlva kerülhet a mozikba, de az Umatik Stúdió által elkészített teaser, az étvágygerjesztő már most látható, először az Index olvasói találkoznak vele. No és a hősök hangját adó színészóriásokkal: Reviczky Gábor lesz Piszkos Fred (ki más?!), Fülig Jimmy Fehér Tibor, San Antonio trónörökös ifjabb Vidnyánszky Attila, Vöröskarom Kerekes Vica, a királynő pedig Für Anikó.
(Borítókép: Piszkos Fred, a kapitány)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
