A magyarok művein ámul Isztambul

A két murális projekt a Magyar–Török Kulturális Évad részeként valósult meg: az évadot a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából hirdették meg, a programsorozat egy teljes éven át kínál változatos kulturális programokat mindkét országban.

Ehhez csatlakozott a Színes Város Csoport két nagyszabású murális alkotással, a projekt szakmai partnere a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Isztambul.

Európa és Ázsia között

Isztambulban egy kulturális központ falát színesíti a Színes Város Csoport legfrissebb alkotása, amely a Csillagösvény címet kapta. A murál tematikája a magyar mozgókép, ezen belül is a magyar animáció, amelyet Jankovics Marcell emblematikus világával idézett meg Egyed Gábor, a falfestmény tervezője. A murál a csodaszarvas legendáját ábrázolja, amely kiemelt mondakör mind a magyar, mind a török mondavilágban, olvasható a projekt közleményében. Az ősmagyar törzsek vándorlásai során számos más törzzsel találkoztak, így gazdagítva egymás kultúráját.

Ez a kulturális kapcsolat a török–magyar összefonódás egyik ősszimbóluma. Az ősi török törzsek egyikét tokuz boynuzlu (kilenc szarvas) néven is említik. A murál az ősi népek tengeri birodalmát és az égboltot ábrázolja, miközben a szarvas ágas-bogas agancsa a török népek rokonságára utal. A víz mint az élet jelképe jelenik meg a festményen, a Duna és a Boszporusz kapcsolatát idézi meg.

A Duna ugyanúgy a Fekete-tengerbe torkollik, ahogy a Boszporusz is, ennek a partján áll a totemállat. A megjelenő ornamentikák jelen vannak a magyar és a török kultúrában is. A falfestmény Isztambul egyik legforgalmasabb, Ázsiát Európával összekötő hídjáról látszódik a legjobban, így a két kontinens összekötését is szimbolizálja. Az isztambuli falfestmény két hétig készült.

Mozdony, gyufa, golyóstoll 

Kocaeli városában, egy hídpilléren kapott helyet a Színes Város másik törökországi alkotása, a magyar innovációkat megjelenítő mű Váczy Enikő tervei alapján készült el. A murálon a mozgás és a fejlődés állandósága jelenik meg, valamint az emberi kreativitás és innováció megállíthatatlan ereje.

A falfestmény középpontjában egy futurisztikus figura áll, aki a határtalan képzeletet és a tudomány örökérvényűségét jeleníti meg.

Az alak kezében egy villanykörtét tart, a tudás és az innováció egyetemes szimbólumát. Az elme erejét is jelképezi, amely megvilágítja világunk rejtélyeit. A stilizált, futurisztikus formák spirálisan kanyarognak és csavarodnak a feltaláló központi alakja körül

– olvasható a közleményben. A festményen megjelenik Kandó Kálmán fázisváltós elektromos mozdonya, a modern közlekedés egyik kulcsfontosságú előzménye, Irinyi János robbanásmentes biztonsági gyufája, Bíró László József golyóstolla és Galamb József Ford T-modellje is.

Legális színek 

Egy sor vibráló, színes gép és hurkolt zsinórok a modern számítástechnika Neumann János-féle alapjait szimbolizálják. Mellettük Puskás Tivadar telefonközpontja jelenik meg, illetve Szent-Györgyi Albert C-vitaminja is helyet kapott az alkotáson szétszórt aranygömbök formájában. A falfestményt uraló örvénylő mozgás nem pusztán esztétikai választás, a helyspecifikus alkotás egyben tükörképe magának a környezetnek: a falfestmény egy forgalmas híd pillérén kapott helyet. 

A Színes Város mozgalom Victor Vasarely Színes város kiáltványára és könyvére épül, amelynek lényege, hogy a művészet vonuljon ki az utcára, a közterekre, hogy ne csak a galériákban találkozzunk művészeti alkotásokkal. A civil kezdeményezésű projekt már a kezdetekkor mozgalommá nőtte ki magát, ugyanis a köztérszínesítés legális formában ismeretlen volt hazánkban a Színes Város alapítása (2009) előtt.

(Borítókép: Kocaeli. Fotó: Színes Város)