Halálosan titkolt szerelmi háromszög volt az övék

Apja kétkezi munkát végzett – Illyés Gyula dolgos, a természet iránt nyitott, ugyanakkor a könyveket megvető, magányos és indulatos emberként festette le őt. Anyja ezzel szemben, aki gyengéd természetű volt, az olvasás és a tanulás szeretetét hozta magával családjából, és plántálta gyermekeibe. Házasságukból három gyermek született, Ferenc, Klára és Gyula.

Illyés Gyula életében és művészetében meghatározó volt a szülőföld, a mezőföldi puszták vidéke, ahol gyerekként a puszta megszokott életét élte: mezítlábas cselédgyerekként részt vett a gazdasági munkákban, esténként pedig egy csöndes sarokba húzódva hallgatta az uradalmi cselédek népdalait, népmeséit, hiedelemmondáit és igaz történeteit.

A legtitkoltabb szerelmi háromszög

A költőt két rendszer is az ellenségének tekintete: 1921-től 26-ig illegális baloldali tevékenységére hivatkozva adtak ki elfogatóparancsot ellene, és kényszerült emigrációba, 1956 után röpiraton terjesztett verse volt az, ami miatt a hatalom ellenségként kezelte, és szilenciumra ítélte. A Kádár-rendszerben eleinte nacionalistaként, a reakció lehetséges szövetségeseként tartották számon a népi írókat, de később enyhült a helyzet, Illyés 1961-től újra publikálhatott. Az ötvenéves titoktartás feloldása után az is kiderült, hogy 1965-ben és 1966-ban

mindkét alkalommal a Columbia Egyetem nyelvészprofesszora, a magyar származású, de már Amerikában született Lotz János terjesztette fel.

Illyés nevéhez fűződik az egyik legjobban titkolt szerelmi háromszög, amelyről a magyar irodalmi életben tudunk, de amelyről ő az életében nem szerzett tudomást. A történet szereplői Kozmutza Flóra – aki korábban József Attila terapeutája, szerelme, a Flóra-versek múzsája volt, 1939 és 83 között pedig, Illyés halálág a költő második felesége – és Szabó Lőrinc költő. A szerelmi história elolvasható például Nyáry Krisztián Így szerettek ők című könyvének 3. részében.

A 48 éves asszony és az 53 éves férfi szerelme 1953. szeptember 6-án, Balatonszárszón teljesült be először. Ahhoz, hogy titkos búvóhelyükön találkozhassanak, a férfinak húsz kilométert kellett megtennie a Somogy megyei Igalból, ahol barátainál vendégeskedett. A nőnek öt kilométert a tihanyi házból, ahol a férjével nyaralt. Egyikük busszal jött – valószínűleg kétszeri átszállással –, másikuk hosszan gyalogolt, majd kompon, végül pedig vonattal utazott. Mindkettőjüknek hazudnia kellett arról, hová megy. Régóta ismerték egymást, ahogyan házastársaik is – a férfi és a nő férje a legjobb barátok voltak

– írja Nyáry Krisztián.

Halál volna, ha megsejtenék 

Az asszony rettegett, hogy kiderül a viszonyuk – a férfival nem akkor történt volna először ilyesmi életében. Ráadásul mindkettejük életében volt egy olyan szerelmi szál, ami Szárszón, a másik fél halálával, öngyilkosságával ért véget, tehát a szerelmi vágyakozás mellett a halállal való szembenézés lehetősége is ide vonzotta őket. Kozmutza Flórának nem volt új a múzsaszerep: keresztnevét József Attila tette halhatatlanná, és férje, Illyés Gyula is versekbe szőtte alakját. Szabó Lőrinc Káprázat című versciklusában örökítette meg titkos viszonyukat.

Az Illyés-házaspár a kor értelmiségi elitjéhez tartozott. A férj a nemzet első számú költőjének számított, a feleség a hazai gyógypedagógia iskolateremtő alakja volt. A szerelmesek megbeszélték, hogy leveleiket elégetik, de a férfinak ehhez sem volt ereje, gyorsírással átmásolta őket a vázlatfüzetébe. „Nem okozhatunk fájdalmat másoknak! De azért szeress!” – így emlékeztette egyszer a helyzetükre az asszony, Szabó Lőrinc pedig egy töredékben maradt versében legnagyobb közös félelmüket is megfogalmazta: házastársaik akár öngyilkosságot is elkövethetnek, ha kitudódik viszonyuk. „Rendetlenség, aljasság dúl szívünkben: / Másé vagy; én is; halál volna, ha / Megsejtenék viszonyunk.”

Titkolt kapcsolat a halálig 

A titkolt kapcsolat a költő haláláig fennmaradt. A szerelmesek 1956 tavaszán megállapodtak, hogy ezentúl hetente csak kétszer találkoznak – ezt megelőzően tehát gyakoribbak voltak a randevúk. Kapcsolatuk alatt Szabó Lőrinc továbbra is rendszeresen megfordult Illyéséknél Tihanyban, de volt, hogy a két házaspár együtt nyaralt. Budapesten barátoktól kölcsönkért lakásokban találkoztak, így volt már, aki ismerte titkukat. Szabó Lőrinc felesége csak amiatt aggódott, hogy szívbeteg férje a sok munkával túlterheli magát, és Illyés Gyula sem gyanított semmit: amikor barátjának 1956-ban végre ismét megjelenhetett kötete, lelkes előszót írt hozzá. (Itt látható hármójukról egy közös kép, Illyés egyébként akkor szeretett bele Flórába, amikor még házas volt.)

Szabó Lőrinc pár héttel a halála előtt is Tihanyban járt. Amikor rosszul lett, Illyésék szívinfarktusra gyanakodtak, csak a kórházban derült ki, hogy áttétes tüdőrákja is van. 1957. október 3-án halt meg. Nem tudjuk, módjuk nyílt-e Flórával elbúcsúzni egymástól. A költő halála után a táskájában és zsebeiben gyorsírásos jegyzeteket találtak, amelyeket a bátyja vitt haza megfejteni.

Mikes Klára pontosan tudta, ki a kirajzolódó történet másik szereplője, de megőrizte a titkot. A verseket a fiktív szerelemről szóló magyarázattal együtt – amiket Szabó Lőrinc írt hozzá – átadta Kabdebó Lóránt irodalomtörténésznek, aki évtizedekkel később az álcázást megőrizve publikálta. A leveleket és a többi gyorsírásos jegyzetet azonban ötven évre zárolták.

A barátok hallgattak

A néhány barát, aki tudott Szabó Lőrinc utolsó szerelmének történetéről, hallgatott. Elsősorban Illyés Gyula érdekében. A ’70-es években egy bizalmas ismerős azzal avatta be az irodalomtörténészt a részletekbe, hogy 

Az Illyés-házaspár élete a következő években is kiegyensúlyozott, boldog kapcsolatnak tűnt – a feleség biztos támaszként ott ült férje mellett minden fontosabb interjú alkalmával. Kozmutza Flóra csak Illyés Gyula halála után adta ki József Attila utolsó hónapjairól szóló könyvét. Szabó Lőrinccel való kapcsolatáról sohasem beszélt: 1995-ben, 90. életévében bekövetkezett haláláig őrizte titkukat.

Illyés Gyula és Kozmutza Flóra közös sírban nyugszik: Farkas Ádám alkotása az almádi vörös, kemény homokkővel Tihanyt idézi. A kívül rusztikus, kicsit fakéregre vagy tömör kőfelületre emlékeztető mű olyan, mintha a földből emelkedne ki. A horizontális síremlék beültethető növénnyel, a felirat meggörbült írógéplapot idéz, rajta a házaspár neve: Illyés Gyula és Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra.

Illyés Gyula születésnapján ön is tesztelheti, mennyit tud a költőfejedelemről.