Az amerikai ítészek remekműnek nevezik a magyar könyvet

December az összegzések időszaka, a kulturális életben is sorra jelennek meg a különböző éves rangsorok. Most a New York Times tette közzé idei tízes könyves toplistáját. Cikkükből kiderül, hogy a feladatot véletlenül sem veszik félvállról, sőt a végső döntés meghozatalát minden évben kitüntetett pillanatként éli meg a szerkesztőség.

Hosszú útról van ugyanis szó, a könyvekről való diskurzus már tavasszal elkezdődik. A legjobb tízbe csak azok a művek kerülhetnek be, amelyek valami miatt maradandó nyomott hagynak a szerkesztőség tagjaiban. Olyan történeteket keresnek, amelyek elmélyítik azt, amit az életről elvileg már eddig is ismerni véltek. 

A nívós lap méltatása szerint a könyv remekmű, amely megalkuvást nem tűrve nyújt bepillantást a haláltáborok végtelenül brutális mindennapjaiba, úgy, hogy közben nem itatja át szentimentalizmussal. 

Félelem, remény, kétségbeesés

A New York Times szerint a Hideg krematóriumban Debreczeni szenved, túlél – pontosabban nem hal meg – és szemlélődik. Megfigyelőképessége rendkívüli. Mindent, amivel találkozik az általa Auschwitz-országnak nevezett lágerben – a munkaterületeket, a laktanyákat, a holttesteket, az éhséget, a félelmet, a kétségbeesést, a kegyetlenséget és a reményt is – 

Debreczeni József 1905-ben született Budapesten, Brunner József néven. 1925 és 1932 között a szabadkai Napló szerkesztője volt, majd a budapesti Ünnep című képes hetilap szerkesztőségének tagjaként dolgozott 1938-ig, amikor – az első zsidótörvény életbelépésekor – elbocsátották.

1941-ben kényszermunkára ítélték, 1944. május 1-jén Auschwitzba deportálták. 14 hónapon keresztül raboskodott a gross-roseni láger különböző altáboraiban, míg végül a hideg krematóriumnak nevezett lágerkórházba került. A második világháború után – 1978-ban bekövetkezett haláláig – Belgrádban élt. A vajdasági magyar sajtó ismert és elismert tagjakét a Magyar Szó és az Újvidéki Rádió szerkesztőségében dolgozott, írásait vezető belgrádi lapok is közölték. 

Megkerülhetetlen és felülmúlhatatlan

A Hideg krematórium az egyik első holokausztról szóló irodalmi mű, amely a kommunista Kelet-Európában napvilágot látott. 2024-ben – 80 évvel az után, hogy Debreczenit Auschwitzba hurcolták – 15 kiadásban (angolul, csehül, finnül, franciául, hollandul, katalánul, magyarul, németül, olaszul, oroszul, portugálul, románul és spanyolul) jelenik meg a kötet, amely egyik kritikusa, Bori Imre szerint

a magyar irodalom szinte egyetlen autentikus táborregénye [...], hideg forrósággal megírt riportkönyv Auschwitz borzalmairól.

A Nyugati tér blog szerint a nemzetközi könyvkiadók lélegzetelállító felfedezésnek, a magyar holokausztirodalom elveszett remekművének tartják Debreczeni József munkáját. Jonathan Safran Foer, a Rém hangosan és irtó közel című regény amerikai írója kötelező olvasmánnyá tenné, mert szerinte a Hideg krematórium „megkerülhetetlen irodalmi mű és felülmúlhatatlan jelentőségű történelmi dokumentum”.