Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet

Ibsen egyik legtöbbet játszott drámája, az 1867-es Peer Gynt zenéért és táncért kiált: Edvard Grieg Ibsen kérésére írt is hozzá kísérőzenét, amit 1876-ban mutattak be, és nem kérdés, hogy mind a dráma, mind a zene elképesztő modern volt a maga korában. Olyannyira, hogy a ma emberére is hatással van a nagyotmondó, álmodozó kalandor, a szerelmet és szeretetet a földkerekség legkülönbözőbb pontjain kereső Peer Gynt története.

Amit viszont a Győri Balett alkotott Ibsen halhatatlan karaktere köré, az olyan friss és modern, hogy el sem hinnénk: egy 150 évvel korábbi műben gyökerezik. A történetben szerepel rénszarvasvadászat, esküvő, számos elhált éjszaka, manók, tündérek, és Ibsen drámája lehetőséget ad arra, hogy a saját útját kereső apátlan fiú valódi életében és a fantáziájában megjelenő események újabb és újabb asszociációkat teremtsenek.

Hatalmas agancs és nászi ágy

Peer Gynt (Luka Dimic) korán elveszíti az édesapját, anyja, Aese (Matuza Adrienn) próbálja neki megadni mindazt, ami az életkezdéshez kell. Az anya karaktere mellett még három nő van nagy hatással Peer Gyntre: a kedvese, Ingrid (Guti Gerda), aki máshoz megy feleségül, Solveig (Herkovics Eszter Adria), az igaz szereleme, akit először nem tud értékelni, és a Zöld ruhás nő (Kovács Eszter), akiről nem tudni, hogy valóság-e, vagy csak a képzete szülötte. Peer Gyntnek fel kell ismernie a valódi értékeket, a valós érzelmeket, 

Fontos szereplője a történetnek egy időről időre felbukkanó szarvasbika (Jekli Zoltán), amivel a fiúnak meg kell küzdenie – ez szintén tág asszociációkra ad lehetőséget: lehet a fiúban élő, domináns apa, akit meg kell haladnia, de lehet saját sötétebb énje is. A szarvasmotívum gyakorlatilag uralja a teret egy hatalmas agancs formájában (a díszlettervező Bozóki Mara), ami végig a színpad fölé emelkedik, és ez a magasság lehetőséget teremt arra, hogy a táncosok olyan mellbevágó mozdulatokat tegyenek – „fölrepüljenek” vagy lezuhanjanak –, amelyek elementáris hatással vannak a nézőre.

A másik domináns díszletelem egy óriási, természetközeliségében is rideg nászi ágy, beteljesült vagy mélyben lappangó vágyaink, ösztöneink helyszíne, legyen az szerelem vagy gyilkosság.

Infúziós állványok

„Ez nem a Peer Gynt, ez az én Peer Gyntöm. Alakja homályos tükör, amelyben mintha magamat látnám” – nyilatkozta Velekei László, a kétfelvonásos darab koreográfusa, akinek a keze alatt a legendás táncegyüttes fiatal csapata dolgozott. Olyan produkciót láthatunk, ami a balett legszebb hagyományaihoz híven légiesen könnyed, ám néha olyan mozdulatokat is tartalmaz, mint a legmodernebb kortárs táncok.

A zene Grieg muzsikájának montázsszerű felhasználásával készült. A díszletek, kellékek közül ki kell emelni az infúziós állványokat, amelyek a komor, kórházi hangulatot megidézve emlékeztetnek minket a mulandóságunkra, arra, hogy amit a halogatásunk, a folyamatos menekülésünk miatt elhalasztunk, azt talán soha nem fogjuk már átélni, jóvátenni, megdolgozni. A jelmezeket Velich Rita tervezte, és Győri Gabi valósította meg: a lányokon finom, fehér és testszínű ruhák emelik ki a mozdulatokat, éles ellenpontjaként a szarvasokat játszó fiúk sötét színekben való megjelenésének. A ruhákon a négy alapelemet és az emberi érhálózatot is felfedezhetjük.

Peer Gynt végül az igaz szerelme karjaiban békét talál, és ennél szebb képet nem kaphattunk volna advent negyedik hetében. Az előadás végén Gábor Audrey opera-énekesnő gyönyörű áriáját hallhattuk az óriási szarvasagancs mellől, hangja reményt gyújtott a Müpa Fesztivál Színházában. És már itt van a Győri Balett legújabb bemutatója, a Tranzit: érdemes lesz figyelni rájuk.

Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!