Átadták a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új székházát

Az ünnepélyes székházavatáson Sulyok Tamás államfő adta át az épület jelképes kulcsát a HUN-REN elnökének, hangsúlyozva, hogy a kutatói közösség új központja a magyar tudományos és innovációs ökoszisztéma fejlődésének meghatározó pillérét jelenti. „Széchenyi István mindig a fejlődés irányait szenvedélyesen kereső ember volt, aki hidat vert Pest és Buda között. A tettek embereként mindig a jövőre vetette fókuszát, a tudás hasznosságát hirdette, és a tudományok élén járóiért hozott anyagi áldozatot” – mondta.

Új utakat tárnak fel

Sulyok Tamás szerint Magyarország jeles kutatói, akik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban tevékenykednek, abban járnak elől, hogy hatékony válaszokat keresnek korunk kihívásaira, a jövőben ránk váró próbatételekre. 

Ők képesek szakértői válaszokat adni a minket, gyermekeinket, és unokáinkat érintő sorsdöntő kérdésekre. Új utakat tárnak fel, hogy eljuthassunk a megoldáshoz

– jelentette ki az államfő.

A köztársasági elnök arról is beszélt, ha a Nobel-díjasainkra gondolunk, a magyar kutatók eredményei biztatóak, teljesítményük lenyűgözőek. Ha a történelmünkre tekintünk, az idők előrehaladtával nehézségekbe, akadályokba ütköztünk, hogy a tudósainkat Magyarországon tartsuk, ezért nemzetstratégiai győzelem a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat működése, kutatóink munkájának méltó elismerése a székházuk felavatása.

Mindannyian nyerünk a kutatási hálózatban dolgozók munkájával. A Sándor-palota a legnagyobb megbecsüléssel tekint a HUN-REN kutatói munkájára

– fogalmazott Sulyok Tamás.

Tudományos közösség

Gulyás Balázs orvos-neurobiológus, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke – aki március 15-e alkalmából Széchenyi-díjat kapott – elmondta, hogy a tudomány társadalomra gyakorolt hatása megkérdőjelezhetetlen, és felelősségünk ösztönözni a közös gondolkodást. A HUN-REN székház egy találkozási pont, amely nemzetközi konferenciáknak, szimpóziumoknak és kiállításoknak ad majd otthont, hozzájárulva a tudományos közösség fejlődéséhez és a nemzetközi kapcsolatok erősítéséhez.

Annak érdekében, hogy együtt formáljuk a tudomány és a technológiajövőjét, minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy kiszámítható és vonzó életpályát biztosítsunk mind a fiatal, mind a tapasztalt kutatóknak

– fogalmazott Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.

Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója előadásában elmondta, hogy az épületet a története is különlegessé teszi: tervezője az a Hajós Alfréd volt, aki nemcsak Magyarország első olimpiai bajnokaként vált ismertté, hanem építészként is maradandót alkotott. Az 1900-es évek elején átadott épület a budapesti irodaházak között az első volt, és amely hosszú évekig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének székházaként működött.

2020-ban jelent meg az a kormányhatározat, amely a műemlékvédett irodaház felújításáról szólt, illetve arról, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága (a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jogelődje) beköltözhet a budapesti ingatlanba. A felújításra 4,8 milliárd forintot határozott meg.

Ez történt eddig

Jelenleg a HUN-REN használja a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanjait és ingóságainak jelentős részét, amelyet a kormány megvásárolna. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter korábban az Indexnek adott nagyinterjúban elmondta, hogy az MTA Közgyűlése arról döntött 53,5 százalékos támogatással, hogy elfogadja a magyar kormány vételi ajánlatát, amit az MTA olyan ingatlanvagyonára tett, amelyet most is a HUN-REN kutatóhálózat használ. Mint fogalmazott, egy 80 milliárdos tételről beszélünk. „Itt is volt egy vita az összegről, de mivel ezek nem szabadon értékesíthető – hanem kutatási célra használható – ingatlanok, ezért többek között ezt is figyelembe kellett venni. A 80 milliárd forint az MTA-hoz kerül. Az ingatlanok a kutatók, tehát a HUN-REN tulajdonába kerülnek, közfeladattal terhelten, vagyis kutatási közfeladatot kell ezekben ellátniuk. Erre az Akadémia Dolgozók Fóruma és a hozzájuk hasonló aláírók följelentik Brüsszelben a saját kutatóhálózatukat, hogy ez egy olyan modell, mint ami az alapítványi egyetemeknél van.

Hankó Balázs megfogalmazása szerint az Akadémia Dolgozók Fóruma ezzel akarja blokkolni az uniós forrásokat, szánt szándékkal kárt okozni a magyar tudományos közösségnek. „Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy idén 20 milliárd forint körüli infrastruktúra-fejlesztési pályázat jusson el a Magyar Kutatási Hálózathoz. Ha az Akadémiai Dolgozók Fóruma nem blokkoltatja az uniós forrásokat, akkor mi készek vagyunk 20 milliárd forintot infrastruktúrára és fejlesztésre fordítani.”

Hankó Balázs kijelentéseire az Akadémiai Dolgozók Fóruma már reagált. „Az ADF természetesen nem blokkolja az uniós forrásokat. A KEKVA-egyetemek esetén ez a kormány központosító politikája és az egyetemi kuratóriumok átláthatatlan működése miatt történt meg, amely az Európai Bizottság szerint ellentétes az akadémiai szabadság európai elveivel.”

„Az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ellen indított per egy jogi köntösbe bújtatott időhúzás” – mondta korábban az Indexnek Gulyás Balázs. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke úgy véli, hogy a HUN-REN a hazai kutatási ökoszisztéma zászlóshajójává válhat, ám az olyan megfontolások, amelyeket az Akadémia Dolgozók Fóruma állít, igaztalanok, következetlenek és ártalmasak.

(Borítókép: Sulyok Tamás 2025. március 14-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)