Továbbgyűrűzik a vita a tudóstársadalomban, megszólalt a főigazgató

„A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakulásával egy sokkal dinamikusabban, szervezettebben, haladóbban és innovatívabban működő kutatóhálózatot vár. Úgy véli, hogy a megújulás egy lehetőség arra, hogy a magyar tudományos kutatás levesse azon terheit, amelyeket egy ideje már magával cipel” – mondta az Indexnek Kontschán Jenő, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) főigazgatója.

Kontschán Jenő megfogalmazása szerint remek példa erre az MTA ingatlan- és vagyonátadása, ahol egyik fél sem akart pénzt fordítani a fenntartásra.

A tulajdonos nem érezte szükségét, hiszen nem ő használta az épületeket, a HUN-REN pedig nem akart rá költeni, mert nem volt a tulajdonában. Éppen ezért jó döntés, hogy az ingatlan vagyon a HUN-REN-hez kerül, hiszen így a korábban elhanyagolt épületek megfelelő munkakörnyezetet tudnak majd biztosítani a magyar kutatók számára

– fogalmazott Kontschán Jenő.

Felvetettük, hogy az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) úgy véli, még ha az MTA eladásra szánt vagyonelemei valóban mind az új HUN-REN tulajdonába kerülnének, akkor sincs semmi garancia arra, hogy nem árusítják ki az egész kutatóhálózatot és az ingatlanokat. Kontschán Jenő válaszát azzal kezdte, nem tudja, hogy az ADF-et milyen szervezetként értelmezheti, mert tudomása szerint az MTA csak adminisztratív munkatársakból áll, közben pedig ezek a személyek úgy nyilatkoznak, hogy a HUN-REN alkalmazottai. „Az Akadémiai Dolgozók Fóruma név félrevezető, ezt a társaságot elsődlegesen kutatók adják, de ezek a kutatók nem MTA-alkalmazottak, hanem döntő többségében valamely HUN-REN-intézmény munkatársai.”

A per miatt megrekedt

„Ez egy igencsak ellentmondásos ügy, ezért érdemes tisztázni, mi zajlik. Korábban a magyar állam ingyen átadott az MTA-nak bizonyos vagyonelemeket – nem mindet, de a többségét. Most pedig üzleti ajánlatot tett ezek visszavásárlására. Ha valaki ingyen megkap valamit, majd később pénzért vissza kell adnia, az nem tűnik olyan rossz üzletnek. Ez a folyamat a per miatt azonban most megrekedt” – fogalmazott a HUN-REN ATK főigazgatója, aki szerint a vagyonelemek átadása az átalakulás fontos eleme.

Ha a vagyonátadás nem valósul meg, akkor a pluszforrások sem érkeznek meg a HUN-REN-hez, amely a kutatók bérének fejlesztését is biztosíthatná. Ennek megfelelően elmondható, hogy amikor az ADF és a két akadémikus (Vörös Imre és Radnóti Sándor – a szerk.) beszél arról, hogy a béreket meg kell emelni, akkor sajnos pont az ő beavatkozásuk gátolja ezt a folyamatot

– tette hozzá.

Ahogy azt korábban megírtuk, az ADF továbbra is követeli az alulfinanszírozottság azonnali felszámolását, a kutatóhálózati dolgozók alapbérének jelentős és tartósan értékálló emelését. Kontschán Jenő elmondta, hogy az összes kutató azt szeretné – tudományterülettől függetlenül –, hogy a bérek rendezése megtörténjen.

Azok, akik arról panaszkodnak, hogy nincs elég pénz a rendszerben, sajnos épp ők akadályozzák meg, hogy ez a forrás eljusson oda, ahol igazán szükség van rá, továbbá azt, hogy a fiatal kutatók jobb életkörülményekhez jussanak. Itt jegyezném meg, hogy a két érintett akadémikus MTA-tól kapott havi tiszteletdíja magasabb, mint egy kezdő kutató fizetése. Ez rendkívül igazságtalan és méltánytalan

– mondta.

A HUN-REN ATK főigazgatója arra a felvetésre is válaszolt, amely szerint az ADF az alapkutatásra létrehozott intézethálózat üzleti típusú átszervezésének leállítását is követeli. „Megmondom őszintén, én egyelőre nem tapasztaltam, hogy a megújulás üzleti célú átalakulást hozna magával.”

Kontschán Jenő úgy véli, hogy a jó nemzetközi példákat kell követniük. Elmondása szerint vannak olyan helyek, például az Egyesült Államokban, ahol az alkalmazott kutatáson van a hangsúly, és az alapkutatásra csupán 10-20 százalékot fordítanak, de Magyarországon ilyen nem fog történni. „A magyar kutatói társadalom stabilitást és nyugalmat szeretne, hogy kutatni és dolgozni tudjon, de ezek az ügyek elvonják a munkáról a figyelmet. A saját intézményemben azt tapasztalom, hogy nincs forradalmi hangulat, bizonytalanságot és talán türelmetlenséget érzek, mely a megakasztott átalakulásból is adódhat” – mondta.

Ez történt eddig

Jelenleg a HUN-REN használja a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanjait és ingóságainak jelentős részét, amelyeket a kormány megvásárolna. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter korábban az Indexnek adott nagyinterjújában elmondta, hogy az MTA Közgyűlése arról döntött 53,5 százalékos támogatással, hogy elfogadja a magyar kormány vételi ajánlatát, amit az MTA olyan ingatlan vagyonára tett, amelyet most is a HUN-REN kutatóhálózat használ. Mint fogalmazott, egy 80 milliárdos tételről beszélünk.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) közleményben válaszolt Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökének Indexen megjelent kijelentéseire, aki szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ellen indított per egy jogi köntösbe bújtatott időhúzás. Az ADF úgy véli, még ha az MTA eladásra szánt vagyonelemei valóban mind az új HUN-REN tulajdonába kerülnének, akkor sincs semmi garancia arra, hogy nem árusítják ki az egész kutatóhálózatot és az ingatlanokat.