
Ismét Budapesten ad koncertet Leslie Mandoki
Egy teljes zenei életpálya emelkedik diadalívként a közönség elé. A világhírű zeneszerző, szövegíró, producer és előadóművész, Leslie Mandoki visszatér Budapestre legendás formációjával, a Mandoki Soulmatesszel, hogy közösen írják tovább a szabadság zenéjének történetét. Az est méltó jelmondata: 50 év szabadságvágy, mely Leslie életútjának hitvallása, írják sajtóközleményükben. A koncertre a belépés díjtalan.
A koncert egy időtlen emlékezés dallamaiból szőtt hangszőnyeg, szabadságra hangolt, élő zenei önarckép, amely öt évtized eseményeit öleli át egyetlen este alatt. Egy életút, amelyben a bátorság minden akkordja, a hit minden remegő motívuma és a művészi hűség rendíthetetlen ritmusa összeforr, hogy egyetlen nagyívű történetté nemesedjen. Leslie Mandoki története ott sarjadt, ahol a szabadság nevét még csak suttogva merték kiejteni… az egykori budapesti Bem Klub falai között. Ez a különleges szellemi sziget nem csupán koncerthelyszín volt, hanem a kreatív ellenállás és a belső ébredés bátor menedéke a diktatúra dermesztő közegében.
A hetvenes években, amikor sokan még csak reménykedtek egy szabadabb világ lehetőségében, Leslie már akkor is a zenében találta meg lázadásának nyelvét. Barátaival, Szűcs Lacával (Emerson) és Csupó Gáborral innen indultak útnak, miután útlevélkérelmeiket újra és újra elutasították. Hárman együtt nemcsak közös álmokat, de közös rezgést is hordozva szöktek át a határokon: lelkük ugyanazon a hullámhosszon szólalt meg. Ez a három fiatal nemcsak tehetségükben, hanem a szabadság iránt érzett mély és olthatatlan vágyukban is egymásra talált.
1975-ben életüket kockára téve vágtak neki a lehetetlennek: egy több kilométeres sötét alagúton keresztül, a föld alól indultak el Nyugat felé, távol a korlátok, a cenzúra és az elfojtott és széttört álmok világától. Ez a disszidálás nem csupán fizikai menekülés volt, hanem egy belső forradalom is, egy döntés, amelyben az elszántság, a hivatástudat és az erkölcsi következetesség fonódott össze. Leslie számára ez volt az a mérföldkő, amikor a zene végleg túlnőtt a hangjegyeken, erkölcsi állásfoglalássá vált, és azóta is a szabadságvágy nyelvén szólal meg.
