12 ezer éve már lakomákat rendeztek

Az ünnepi lakoma legrégebbi nyomaira, egy összejövetelen tálalt teknősök és őstulkok 12 ezer éves maradványaira bukkantak régészek egy halotti tor vélhető helyszínén Izraelben. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány szerint már a gazdálkodás kialakulása előtt kialakult az a szokás, hogy az emberek fontos események alkalmával összegyűltek és nagy ünnepségeket tartottak. Amerikai és izraeli tudósok Galileában találtak két olyan barlangra, amelyben legkevesebb 71 teknős és három őstulok maradványait találták meg. Számítások alapján csak a teknőshús 35 ember jóllakatásáról gondoskodott.

A régészek csak megbecsülni tudják, hány ember vehetett részt az összejövetelen. Ehhez pontosabb adatokkal kellene rendelkezniük a feltálalt étel mennyiségéről. A kutatások szerint a gyülekezés oka egy nő - vélhetően egy sámán - temetése volt. A halott rituális temetésben részesült, a nyomok alapján a szakemberek arra következtetnek, hogy a temetések ünnepi alkalomnak minősültek.

A leletek jelentőségét az adja, hogy még a földművelés kezdete előtti időkből származnak. A tudósok rámutattak: a jelentős népességnövekedés miatt az emberek már akkoriban is szűk térben kényszerültek az egymás mellett élésre. "Kapcsolatba kerültek egymással, ami súrlódásokhoz vezethetett. Korábban egyszerűen továbbálltak, ha gondjuk akadt a másikkal. A most talált nyomok azonban arra utalnak, hogy a nyilvános események a közösségépítést, a feszültségek csökkentését és a társadalmi kapcsolatok erősítését szolgálták" - fogalmazott Natalie Munro, a Connecticuti Egyetem kutatója.