A héten nálunk is bemutatásra kerülő Z világháború a trailer alapján elég ijesztőnek tűnik a villámgyors, minden akadályt legyűrő élőhalottakkal, akiket valamiért zozóknak hívnak a magyar szinkronban, de attól, hogy aranyos becenevet kaptak, még simán kizabálják az ember agyát, ha nem szalad el előlük elég gyorsan. A film egész jó lett, akik szeretik nézni, ahogy Brad Pitt aggódik, rohan, lő, felséget és gyereket ölel, azok különösen jól jártak vele.

De mi a helyzet azokkal, akik inkább félni szeretnének egy zombifilmen, ne adj isten, arcról bőrt leszakító reanimált hullákat néznének és nem gondosan fodrászolt hajú filmsztárokat? Vagy mondjuk ki akarják röhögni az egészet és infantilis poénokkal keretezett mészárlásra vágynak? Az ő kedvükért szedte össze a Rolling Stone magazin a legjobb zombis jeleneteket.

A Kaptár-franchise-ban bőven van zombi és ijesztgetés is, de a magazin inkább a klasszikus, 1996-ban kiadott videójáték egyik filmszerű jelentét emelte ki a sorból, mert szerintük azon lehetett félni igazán. Nem vitatkozunk velük, mert valóban félelmetes volt a játék, de mi inkább az egyik filmes ijesztgetést szedtük ki, azt, amikor az első filmben a a zombik először kerülnek képernyőre.

Az élőhalottak visszatérése 1985-ben jelent meg, és egy motívummal mindenképpen gazdagította az akkorra már egyre kiterjedtebb zombi-törénelmet: az élőhalottak Dan O'Bannon filmjében ettek először agyvelőt. A fekete komédiából tulajdonképpen bármelyik zombis jelenetet ki lehetett volna venni, mind egyformán vicces és ijesztő.

A spanyol [Rec] 2007-ben a kézikamerás kvázidokumentarista horror műfajának adott egy (véres) injekciót, és ijesztgette halálra a mozinézőket. A sötét bérházban játszódó történet a frászt hozta ránk is, különösen a videón látható jelenet, amiben egy kulcs játssza a főszerepet. A folytatások és az amerikai remake már korántsem sikerült olyan jól, mint az első rész.

A sima zombihentelés már annyira nem érdekes, de ha mindez a hóban történik, a II. világháborúból Norvégiában ragadt náci élőhalottakkal, akkor már teljesen más a helyzet. A film címe Dead Snow, tessék felírni.

Újabb vicces zombifilm-részlet következik, ezúttal a Zombieland című fekete komédiából, amiben Woody Harrelson olyan stílusosan irtja a zombikat, mint senki, és közben keresi a világ utolsó Twinkie nevű süteményét.

A Hullajó! annak a Peter Jacksonnek köszönhető, aki A Gyűrűk Ura- és a Hobbit-trilógiákkal vonul be a filmtörténetbe, pedig ez az 1991-es horror sokkal jobb film, mint a hat fantasy összesen.

Az újkori zombifilmek sokat köszönhetnek Danny Boyle 28 nappal később című filmjének, amiben van pár olyan jelenet, hogy tényleg a frász töri ki a nézőt. A The Walking Dead képregény (később tévésorozat) és a film hasonló kezdése miatt hosszú cicaharc dúlt az írók között, egyszerűen eldönthetetlen, kinek jutott eszébe először a kórházi ágyon ébredő túlélő motívuma.

Ha valaki, akkor az angolok nagyon tudnak viccelődni mindennel, például a zombikkal is - lásd a Haláli hullák hajlana című őrületet, amiben Simon Pegg zombinak álcázza magát (ezt a Warm Bodies-ban és a The Walking Dead-ben is elsütötték azóta), hogy eljuthasson abba a kocsmába, amiben a zombiapokalipszis előtt rendszeresen merev részegre itta magát, és amit a haverjaival együtt mindenképpen meg akar védeni az élőhalottaktól.

1978-ban George A. Romero színes folytatást készített az 1968-ban forgatott Az élőhalottak éjszakája című műfajteremtő filmjéhez. A plázázó zombikat aztán 2004-ben egy bizonyos Zack Snyder is feldolgozta, és a remake nem sokkal maradt el Romero remekművétől.

A zombifilmek ősatyja George Romero 1968-as, már említett Az élőhalottak éjszakája című klasszikusa volt, amiben nem volt olyan jelenet, amit ne lehetne vagy kellene tanítani a filmes iskolákban. A Rollling Stone szerint a nyitójelenet minden idők legjobb zombis képsora.

Bónuszként pedig mutatunk egy nagyszerű videót a The Walking Dead című kiváló sorozatból, amiben úgy hullanak a zombik, mint a legyek, bár ha rajtunk múlna, évadonként legalább két részben csak zombivadászatot mutatnának a készítők, a lelkizést meg egy időre hanyagolnák, de hát mit értünk mi a sorozatkészítéshez.