Manipulált tragédia, kalapáccsal a fejünkbe verve

A Fruitvale Station az a film, amit nézve az emberben úgy kezd el felhorgadni az igazságérzet, és kezdi el háborgó savtengerként bántani a gyomrát, hogy az első perctől az utolsóig pontosan tudja, hogy manipulálják. Nem sokat titkolózik a filmet rendező, 27 éves Ryan Coogler: az első percekben valódi, mobiltelefonokkal készült felvételeken mutatja meg Oscar Grant III tragédiáját, azt, ami valóban történt, illetve, amit a Fruitvale station nevű metróállomáson rögzítettek a kamerák 2009 január 1-jén hajnalban. Pár fekete srácot vegzálnak a rendőrök, egyiküket a földre teperik, majd eldördül egy lövés.

Innentől kezdve a film egy nap, Oscar (a nagyon jó Michael B. Jordan alakítja) utolsó 24 órájának története. Megismerjük a családot, a csaját, akit megcsalt (Melonie Diaz), a gyerekét, akit imád, az anyját, aki kicsit karcos, de Oscar imádja (Octavia Spencer), meg pár havert, aztán megtudjuk azt is, hogy Oscar volt sitten, és elég könnyen felmegy nála a pumpa, viszont alapvetően rendes gyerek, egy elütött kutya miatt például kicsit sírdogál is. Oscar újévi fogadalmakat is tesz, és igyekszik az életét a helyes vágányra rátolni, nem fog többé hazudni a csajának és az anyjának, nem kúr félre, és agyő drogterjesztés, marad a tisztességes meló és a rendesemberkedés.  

Így, hogy a rendező a halottakról vagy jót vagy semmit alapvetésnek megfelelően gondosan kimossa a szennyest, és úgy vezeti fel elénk a srácot, mint a jó útra térés két lábon járó szobrát, még jó hogy ökölbe szorul a talpunk is, amikor a rendőrök a film végén megölik. Nagyon szép, pasztellszínű képekkel, hosszú, a főszereplő nyílt, tisztességes arcát mutató snittekkel és melankolikus aláfestő zenével (néha rappel, oké) építgetik a mintabálványt, tessék, van aki megtévedt, de képes talpra állni, és inkább a tengerbe szórja a marihuanát, de akkor sem árulja, ha a lakbérre kéne már a pénz kurvára. 

Ilyenkor azért elgondolkodik a néző, hogy ez a pali tényleg ennyire jófej volt, és csak azért halt meg, mert rosszkor volt rossz helyen? Mert a szilveszteri buli után rossz metróra szállt, és amikor belekötöttek, visszaütött? És a rendőrök perszehogy csak a feketéket szedték le a szerelvényről, és az egyik ideges közeg a pisztolyát fogta meg a kábítófegyver helyett? Ezek azok a kérdések amikre nem kapunk választ a filmben. Nem tudjuk meg, miért volt sitten Oscar, és azt sem, hogy a hirtelen dühkitörései vajh nem keverték-e bajba már korábban. Nem derül ki, miért tartották besúgónak a sitten, és miért kötöttek bele a metrón.  

Nem azt mondom, hogy ha mindezt tudnánk, akkor jogos lett volna a meggyilkolása, nem, nem volt az. Soha nem az. Nem kell így meghalnia senkinek, se bűnösnek, se ártatlannak. Csak árnyalta volna a képet, és nem éreztem volna úgy végig, hogy a rendező egy hatalmas táblát emelget a háttérben, rajta a hívószavakkal, és közben egy felszopó ember kiabálja az érzelmeket a mozivászon előtt, düh, kedves nézőink, most dühöt kell érezni. Ja, és a kutyás jelenet? Tök kamu volt, csak azért került be a filmbe, hogy még szimpatikusabb legyen a főszereplő. 

A filmet ihlető tragikus eseményekről bővebben itt olvashatnak, a gyilkosságot követő zavargásokról a magyar sajtó is részletesen beszámolt. A fimet a Titanic fesztivál keretein belül ma este 19:30-tól, április 8-án este 19:00-től lehet megnézni a Toldi moziban.

Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!