A kritikusok szeretik a Mundruczó-filmet
További Cinematrix cikkek
- Ryan Reynolds felesége miatt újraforgatták a Deadpool & Rozsomák végét
- Jeff Goldblum fiai már kitalálták, mit szeretnének örökölni apjuk 40 millió dolláros vagyonából
- „A csók egy baromság” – Ridley Scott cáfolta Denzel Washington állításait
- Jönnek az ünnepek, kötelező jól érezni magad
- Érthetetlen, miért találnak egymásra, megérdemeljük, ha bedőlünk képzelt vágyainknak
A 67. cannes-i filmfesztiválon vendégeskedő külföldi kritikusok Mundruczó Kornél legjobb filmjeként értékelték a Fehér Istent, írja az MTI.
A legpatinásabb amerikai filmes szaklap, a Variety szerint:
Ez Mundruczó Kornél eddigi legjobb filmje, egy érzelmekkel teli, technikai mestermű, amely eleinte a Lassie hazatér című történethez hasonló naiv kalandfilmként úgy tűnik, mintha nagyon eltérne a rendező korábbi munkáitól. Egészen addig, amíg a történet mitikus oldalai, nem beszélve a zsigeri erőszakról ki nem bontakoznak.
A kritikus Guy Lodge kiemelte:
Az állatoknak a felsőbbrendű emberektől elszenvedett megaláztatások parabolájaként a Fehér Isten nem egyszerűen a fajok közti hierarchiáról szól, hanem egy egyszerű, de elegáns metafora a faji és osztályelnyomásról, ahol a szűk elit által kirekesztett tömeg összefog, hogy érvényesítse a kollektív erejét. A film címe Samuel Fuller 1982-ben készült Fehér kutya című alkotására utalhat, amely a fajok közi viszonyrendszert egy hasonló konfliktusos helyzetből mutatta be.
A filmes szakmában szintén mérvadó The Hollywood Reporter így írt Mundruczó filmjéről, miután megdicsérte a kutyák alapos kiképzését:
Erős film, a kortárs Európa politikai és kulturális feszültségeinek dühös allegóriája, annak ellenére, hogy a kivitelezés kicsit elnagyolt és a játékidő túl hosszú.
A brit Screen Daily szerint:
Senki nem vádolhatja azzal Mundruczó Kornélt, hogy a könnyű megoldásokat keresi: mindegyik filmje kihívást jelent a nézők számára és ez alól az utolsó sem kivétel, amelynek hangvétele Alfred Hitchcock Madarak című művéhez hasonló.
A Fehér Isten egy allegorikus figyelmeztetés a világban mindenhol növekedő fajgyűlölet ellen, amely olyan ártatlanul kezdődik, mint egy kamaszlány és kutyája közti mese, de végül félelmetes módon végződik. A kutyák tűnhetnek utálatos, vad dögöknek, Mundruczó ugyanis nem próbálja meg őket emberi tulajdonságokkal felruházni, de azt sugallja, hogy közeleg az idő, amikor bosszút állnak azon, aki felsőbbrendűnek tekinti magát.
Az angol és amerikai szaklapok mellett az Irish Times kritikusa is lelkes cikket írt a Fehér Istenről:
Mundruczó élete eddig legjobb filmjével tért vissza Cannes-ba: a technikailag tökéletes, érzelmileg gazdag Fehér Isten az egyik legkülönlegesebb zsánerekhez visszatérő mozi az utóbbi években.
A francia nyelcű Cineuropa így áradozott Mundruczóról, "a rossz és a meggyalázott ártatlanság kiaknázásának specialistájáról":
Meglepő világba helyezte át a tematikáit azzal, hogy egy keverék kutyát választott főhősének egy olyan társadalomban, ahol a származás dönt el mindent. A keserű példázattal és a tőle megszokott kivételes erősségű rendezéssel Mundruczó ugyanakkor a művészetében szokatlan akciófilmekre jellemző ritmussal kísérletezett. A látványos próbálkozásban Budapest széles útjait egy kutyahadsereg özönli el háborús színtérré alakítva azt, hogy bosszút álljon az embereken, akik üldözik, elhagyják, láncra kötik, megvadítják, pénzért egymásra uszítják, bebörtönzik, majd végül megsemmisítik őket. Egy teljes pusztító program a fasizmus és egy tiszta faj rögeszméjének példázataként, amely ellen egyedül egy kamaszlány mer szót emelni, aki Mundruczó korábbi filmjeinek, a Johanna és a Delta főhősnői húgának is tekinthető.
Rovataink a Facebookon