Színésznőből szentkép

Jolie, a lázadó     Jolie, a feleség     Jolie, az anya     Jolie, a szent     Jolie, a beteg     Jolie, a színésznő     Jolie, a rendező

Jolie, a lázadó

"Az vesse rád az első követ, aki nem dugott még gruppenben, vagy aki nem szívott fel egy csík kokaint...de az nem én leszek" - ezt sajnos nem Jolie mondta, hanem VV Szilvi, de a színésznő is mondhatta volna, ha kevésbé kifinomult stílussal veri meg a sors. Ennek ellenére Jolie valószínűleg közel sem volt annyira balhés kamasz, mint amilyen legendát utólag eköré szőttek. Tetováltatott, ivott, kipróbálta a drogokat, vagdosta magát, szexelt fiúkkal és lányokkal is, de eközben végig keményen dolgozott, 18 éves korától pedig nem telt el úgy év, hogy ne jött volna ki legalább egy filmje.

Tulajdonképpen más választása nem is volt, mint lázadni. Beleszületett a hollywoodi elitbe, apja az Oscar-díjas John Voight, anyja Marcheline Bertrand fotómodell és színésznő volt. A házasságuk nem tartott sokáig, Voight egy évvel Angelina születése után lelépett. Bertrand felhagyott a színészkedéssel, a gyerekeket nevelte. Jellemző Jolie és az apja viszonyára, hogy a színésznő állítása szerint nem apja miatt választotta ezt a szakmát, hanem mert anyjával sok filmet néztek meg együtt. Viszonyuk azóta is viharos, a közös filmszerepléstől a másik nyilvános leelmebetegezésén át egészen addig, hogy Angelina hivatalosan is töröltette apja vezetéknevét a saját nevéből.

Azzal semmiképpen nem vádolható, hogy sokáig ült az anyja nyakán, mert már 14 éves korától dolgozott, és 16 évesen elköltözött otthonról. Valószínűleg világhírű apa nélkül is sztár lett volna, hiszen ahogy későbbi filmjében, a Giában elhangzik, ezzel az arccal bármit meg lehet tenni. Eleinte modellkedett, videóklipekben szerepelt, aztán jöttek a mozifilmek. Az első időkben szinte mindig lázadó, az elvárásokkal szembe menő lányokat osztottak rá, innen is eredhet a legenda, miszerint Jolie elképesztően vad éveket tudhat maga mögött.

Jolie, a feleség

Valami rejtélyes oknál fogva az egész világ lélegzetvisszafojtva várja, hogy Angelina Jolie végre hozzámenjen gyerekei apjához, Brad Pitthez. A Brangelina névre keresztelt médiaszörny legnagyobb, legízesebb konca lenne az esküvő, amit hol a melegek jogaira (hogy ők nem tehetik meg ugye), hol a sok munkára hivatkozva halogatnak. Jolie kétszer volt már házas, egyik esküvő jobban sikerült, mint a másik. Első férjével, a színész Johnny Lee Millerrel (Sick Boy a Trainspottingból) az Adatrablók forgatásán ismerkedett meg, az esküvőn a vérükkel írták a pólójukra egymás nevét. Másfél évvel később váltak el, de ma is jóban vannak.

A második férj Billy Bob Thorton lett, az obligát Las Vegas-i esküvő a vőlegény ötödik ilyen jellegű kísérlete volt. A vér itt sem maradt ki, a házaspár egymás vérét hordta a nyakában egy kis fiolában. A duó legemlékezetesebb médiaszereplése az volt, amikor a 2000-res MTV Movie Awardson a riporternek elmesélték, hogy dugtak a limuzinban a díjátadóra jövet. A mókának az vetett véget, hogy Jolie a Lara Croft forgatására Kambodzsába utazott, ahol meglátogatott egy menekülttábort. Ezt a látogatást még több mint negyven hasonló követte. Az út a magánéletét is megváltoztatta, ekkor határozta el, hogy örökbe fogad egy helyi árvát, ő lett a ma már 12 éves Maddox. A fordulatot a világ imádta, Billy Bob Thorton már kevésbé, el is váltak.

Jolie, az anya

Jolie elmondása szerint sokáig abban a hitben élt, hogy neki sosem lesznek saját gyerekei. Ehhez képest ma három vér szerinti és három örökbefogadott gyereket nevelnek Pittel, bár ezt a megkülönböztetést valószínűleg kikérné magának. Bár az örökbefogadás Jolie előtt sem volt szokatlan Hollywoodban, elég csak a Woody Allen - Mia Farrow párosra gondolni (bár lehet, hogy ők nem a legszerencsésebb példa), azóta nem igazi sztár az, aki nem fogad örökbe egy árvát, lehetőleg valamelyik szegény országból. Többek között Madonna, Charlize Theron, Meg Ryan és Sandra Bullock követte a példát.

A Jolie-Pitt páros olyan reflektorfényben él, hogy valószínűleg nincs ember, aki ne tudná felsorolni a gyerekeik nevét, és hogy melyik országból fogadták örökbe őket. Ennek ellenére meglepően normálisan élnek (ha a sok világjárást nem számítjuk), erről bárki meggyőződhetett, aki együtt játszóházazott velük a Mammutban. A páros arra hamar rájött, hogy az őrület, ami körülveszi őket, nem lesz kisebb, hiába vannak együtt évek óta. Így aztán úgy döntöttek, hogy akkor legalább keresnek vele egy rakás pénzt, amit persze jó ügyekre fordítanak. Rögtön első közös gyerekük születése ilyen volt: Jolie Namíbiában szült, ahová akkori jótékonysági munkája is kötötte. Ezzel az országra irányították a sajtó figyelmét, és még több százezer dollárral köszönték meg a vendéglátást. Az első képeket ekkor 4,1 millió, ikreik születésekor pedig több mint 10 millió dollárért adták el a bulvársajtónak.

Jolie, a szent

A már említett 2000-res kambodzsai út akkora hatással volt Jolie-ra, hogy maga jelentkezett az ENSZ-nél munkára. Tíz év alatt ő lett az egyik legtöbbet utazó, jótékonykodó híresség, ezért nyerte el tavaly élete második Oscar-díját, a Jean Hersholtról elnevezett kitüntetést. Nem túlzás azt mondani, hogy ahol valami baj van a világban, oda elutazott Koszovótól, Srí Lankán, Egyiptomon, Indián, Csádon, Szudánon, Irakon, Kongón és New Orleanson át egészen Sierra Leonéig.

Ahhoz, hogy valaki ennyi időt és energiát öljön ebbe, már több kell, mint szereplési vágy. Ezt az ENSZ is így gondolja, úgyhogy Jolie már nem a jószolgálati nagykövetük, hanem a menekültügyi főbiztos különleges küldötte. Ez azt jelenti, hogy egy szintre került a diplomatákkal, elsősorban a háborús nemi erőszak és a taposóaknák áldozataiért, és a háborús menekültek helyzetének javításáért dolgozik. Nemsoká sor kerül arra a londoni csúcstalálkozóra, amit William Hague brit külügyminiszterrel szervezett, hogy véget vessenek a nemi erőszak háborús fegyverként való alkalmazásának. 

Amikor azzal támadják, hogy Teréz anyát játszik, mindig akad valaki, aki hangsúlyozza: Jolie munkájának, a Jolie-Pitt páros adományainak csak töredéke nyilvános, a nagy része titokban marad. Azt, hogy mennyire elkötelezett, az is mutatja, hogy nemrég újra kijelentette, hogy hamarosan abba akarja hagyni a színészkedést, hogy csak a jótékonysági munkával és a rendezéssel foglalkozhasson.

Jolie, a beteg

Amikor azt hittük, hogy ennél többet már nem lehet a Jolie-Pitt párossal foglalkozni,  Jolie egy megrázó cikkben jelentette be, hogy kettős melleltávolításon esett át, mert a vizsgálatok szerint 87 százalékos esélye volt arra, hogy kialakul nála a mellrák. „Erősnek érzem magam, hogy meghoztam ezt a komoly döntést, és ez egyáltalán nem csökkenti a nőiességemet. Arra bíztatok minden nőt, különösen akiknek a családjában előfordult a mellrák, vagy a petefészekrák, hogy forduljon olyan orvoshoz, aki át tud segíteni ezen a nehéz életszakaszon és segít megalapozott döntést hozni”. (A színésznő édesanyja petefészekrákban halt meg.)

A műtét egyszerre hívta fel a figyelmet a rákszűrés fontosságra és arra, hogy az orvostudomány újabb és újabb lehetőségeket kínál a nőknek. Hogy a betegek vagy leendő betegek a megfelelő információk birtokában csökkenthetik a kiszolgáltatottságukat, önálló, felelős döntést hozhatnak. Nagyon nehéz lehetett végigcsinálni, és utána a nyilvánosság elé állni egy ennyire intim történettel. De Jolie ekkor már hosszú ideje úgy gondolta, hogy kivételezett helyzete kivételes felelősséggel is jár. „Boldog vagyok, hogy megtettem. Annak az esélye, hogy mellrákom legyen, 87-ről kevesebb mint 5 százalékra csökkent. És elmondhatom a gyerekeimnek, hogy nem kell attól tartaniuk, hogy elveszítenének a mellrák miatt.”

Jolie, a színésznő

Úgy tűnik, hogy mostanában ez érdekli a legkevésbé, de mégiscsak színésznőként lett világhírű. Kamaszkora óta játszik, először az 1998-as Gia - Kifutó a semmibe című tévéfilmben figyeltek fel rá. Ebben egy drogfüggő, leszbikus topmodellt játszik, Gia Marie Carangit, aki egyike volt az AIDS első női áldozatainak. Golden Globe-ot és Emmyt nyert érte, teljesen megérdemelten. Egyszerre volt kemény, sikeres nő és kiszolgáltatott, sebezhető áldozat. A következő nagy dobása az 1999-es Észvesztő volt, amivel megnyerte az Oscart. Bár a film főszereplője Winona Ryder volt, Jolie lemosta a vászonról. Újra egy mentális gondokkal küzdő lányt játszott, újra remekül.

Jó lenne azt mondani, hogy az Oscar óta is jobbnál jobb filmekben játszik, de ez nem igaz. A Tolvajtempó, a Lara Croft-filmek, a Mr. és Mrs. Smith vagy a Salt ügynök anyagilag sikeresek voltak, Jolie hosszú ideje Hollywood egyik legjobban fizetett színésznője, de ettől még nem igazán jó filmek. És becsúszott néhány kínos bukás is, a Nagy Sándor vagy Az utazó Johnny Deppel. Az elmúlt évtizedben ezekre alig jutott emlékezetes film: ilyen volt a Hatalmas szív és az Elcserélt életek Clint Eastwood rendezésében. Ezek után nem csoda, hogy a színészet abbahagyásán gondolkodik, kicsit olyan, mintha régóta nem érdekelné az egész. 

Jolie, a rendező

2011-ben jött ki első rendezése, a részben Magyarországon forgatott A vér és méz földje. "Okosan felépített és hatásos film, pedig Lara Croft is rendezte" - írtuk a délszláv háborúról szóló filmről, pedig ahogy mindenkiben, úgy bennünk is rengeteg előítélet volt. A boszniai háború négy éve két órába sűrítve, egy bosnyák festőnő és egy szerb rendőr szerelmi viszonyán keresztül: ez akkor sem ígért sok jót, ha leszámítjuk, hogy egy hollywoodi színésznő első rendezéséről van szó. De ahogy színésznőként, ENSZ nagykövetként és anyaként, úgy rendezőként is a maximumot hozta. Azért pedig, hogy ez a pálya jobban érdekli, mint még egy Tomb Raider, teljesen érthető.

Következő rendezése az Unbroken lesz, a hosszútávfutó Louis Zamperini életrajza. Zamperini az ázsiai fronton harcolt, gépével a tengerbe zuhant, majd abba japán fogolytáborba került, ahol a Madárnak becézett, szadista Mucuhiro Vatanabe kínozta a rabokat. Ezt is túlélte, most 97 évesen segíti Jolie-t a film munkálataiban.