Jobban érdeklem most Amerikát, mint a magyarokat
Interjú Nemes Jeles Lászlóval és Erdély Mátyással, a Saul fia alkotóival
További Cinematrix cikkek
- Megan Fox csábító robotnak állt új filmjében, és minden perce arany
- Spinoffsorozatot kap a Reacher
- Egy tyúknak köszönhette hatalmát, de uralkodása kérészéletű volt
- Brad Pitt és George Clooney halálosan viccesek ebben az új akciófilmben
- Halle Berry új filmje szeretne megrémiszteni, de inkább csak összetöri a szívünket
Egy héten belül kétszer írt történelmet a Saul fia: vasárnap éjjel megnyerték Magyarország első Golden Globe-díját, majd csütörtök délután kiderült, hogy huszonhét év kihagyás után az első magyar legjobb külföldi film Oscar-jelölést is begyűjtötték.
A bejelentés után az alkotók egy sajtótájékoztatót tartottak az Uránia moziban, ahol a film összes alkotója részt vett és megszólalt, hogy hangsúlyozzák: a Saul fia közös kreatív munka eredménye, így a filmet övező siker is közös sikerük. Ennek megfelelően Nemes Jeles László rendező már nem is ad több egyéni interjút, az Indexszel is úgy ült le beszélgetni, hogy ragaszkodott hozzá, legyen jelen még egy kreatív alkotó a stábból. Mi Erdély Mátyás operatőrt választottuk, mert a Saul fiának sikerhetén még két fontos esemény is történt: két fontos amerikai szervezet is kiemelte a film alkotóit, amire korábban szintén nem volt még példa. Nemes Jeles Lászlót az Amerikai Rendezők Céhe jelölte a legjobb elsőfilmes rendező díjára, ahol Joel Edgerton (Az ajándék), Alex Garland (Ex Machina), Fernando Coimbra (Farkas a kapunál) és Marielle Heller (Egy tinédzser lány naplója) a vetélytársa, Erdély Mátyást pedig az Amerikai Operatőrök Céhe terjesztette fel Spotlight-díjra, itt a Macbeth operatőrével (Adam Arkapaw) és a Beasts of No Nation rendező-operatőrével (Cary Joji Fukunaga) versenyzik az elismerésért.
Csütörtök óta pedig már tudjuk: a február 28-i Oscar-díjátadón ott lesz Nemes Jeles László is a Dolby Theaterben, a legjobb külföldi film Oscar-díjának jelöltjeként, és legnagyobb esélyeseként, ám komoly vetélytárs a franciák női felszabadulástörténete (Mustang), a dánok háborús filmje (War), a kolumbiaiak pszichedelikus varázsfilmje (A kígyó ölelése) és a jordán felnövéstörténet (Theeb). A rendező természetesen készül köszönőbeszéddel.
Aki nominálva van egy díjra, és nem készül köszönőbeszéddel, az egy idióta.
Érdemes viszont fejben tartani, hogy míg köszönőbeszéddel öt ember készül, a színpadon csak egy tudja majd elmondani.” A rendező elégedett a vasárnapi Golden Globe-os beszédével, szerinte jól sikerült, és mindent elmondott, amit szeretett volna.
Akkor arról beszélt, hogy az évek során a holokauszt egy absztrakció lett, míg számára ez egy emberi arc. De mit is értett pontosan ez alatt? “Azt, hogy az eddigi, holokauszttal foglalkozó filmek egy kollektív történést próbáltak elmesélni, nem foglalkoztak a haláltáborok érzetével, sem az egyéni helyzetekkel. Azt gondolom, hogy többek között ezért nem is értettük meg, hogy mi történt itt hetven évvel ezelőtt. Hiszen mindig kívülről láttuk ezt a témát a filmekben, mindig volt az ábrázolásban egy távolság, ahonnan néztük, nem tudták átélhetővé tenni, és a túlélés mindig fontos szerepet kapott. Mindig volt egy túlélő, általában a főhős, de ettől az egésznek csökken a morális hatása, hiszen túlélhető. A holokauszt csak egy drámai tényező volt, amit bemutatnak ezekben a filmekben, az nem a holokauszt.”
Akkor ezek szerint a Saul fia nem is holokausztfilm? Ha a Schindler listája és Az élet szép viszont azok? “Ha ezek holokausztfilmek, akkor a Saul fia semmiképpen sem az. Egyébként ezek sem holokausztfilmek, hanem túlélőfilmek, főként a hősiességről szólnak.
Éppen azért akartam a Saul fiát megcsinálni, hogy mostantól nehezebb legyen hozzányúlni a holokauszthoz, mint témához.
Ezt mindenhol elmondtam, Amerikában is, és remélem, hogy a Saul fia hatására lesznek még a koncentrációs tábor lényegét megmutató filmek. ”
A Golden Globe díj átvétele utáni sajtótájékoztatón is arról beszélt a rendező, hogy “a holokauszt megmutatta, hogy meddig tud fajulni egy civilizált társadalomban a gonoszság, hogy az ember miként tud szörnyeteggé válni. Ez a veszély minden korban fennáll. A jövőben is bekövetkezhet, ha nem figyelünk oda. (Erről már a májusi Indexvideóban is beszélt, akkor úgy fogalmazott: “Ez a múlt kísérti az országot, kísérti Európát, itt van velünk, akármi is történik, és nem is lehet továbblépni ha nem értjük meg, hogy ez miért történt.”) Novák Előd, a Jobbik alelnöke már korábban is kikelt a Saul fiának állami támogatása ellen, és most is virágzó holokausztiparról írt a Facebook posztjában. Erre a rendező szerint “100 éve a csőcselék definiálja a modern kor történelmét. Itt vannak, köztünk élnek. A mi dolgunk is, hogy visszaszorítsuk őket. Eddig nem sikerült, nem vagyok túl optimista.” Orbán Viktor miniszterelnök viszont gratulált a filmnek, a Facebook oldalára posztolta, hogy: wow! Nemes Jeles László viszont másképp értékelte ezt: “Nekem nem gratulált senki."
Az biztos, hogy az alkotókkal nagyot fordult a világ a Cannes-i bemutató óta, Nemes Jeles László Natalie Portmannel vonult be a vörös szőnyegen Cannes-ban, a Telluride Filmfesztiválon Rachel McAdamssel fotózkodtak az alkotók, most pedig Helen Mirren adott két puszit a rendezőnek, amikor átadta a Golden Globe-ot. “Emlékszem arra, amikor a vetítés előtti éjszaka még egyszer leellenőriztük a filmet a cannes-i nagyvetítőben, hajnali háromkor. Pár órával később lement a film, megvolt a bemutató. Az egy nagyon éles törés volt. László élete a premier után egy csapásra megváltozott. Semmi fokozatosság nem volt benne, egyik pillanatról a másikra minden kicserélődött. Addig egy névtelen magyar filmes volt három kisfilmmel a háta mögött, majd hirtelen a rendező, akiről mindenki beszél.” - emlékezett vissza Erdély Mátyás a kezdetekre. “Hollywoodban nincs olyan ember, aki ne tudna rólunk, vagy ne látta volna a filmet. Tehát nem az van, hogy jaj, elnézést kérek, bejöhetek-e, hanem abszolút a figyelem központjában van a film.” De így van ez a Balzac utcában is? “Nem.
Az tény, hogy jelenleg jobban érdeklem most Amerikát, mint a magyar embereket.
A Saul fiát december 18. óta játsszák az amerikai mozik, igaz, eddig csak ún. limited release-ben mutatták be a filmet, ami azt jelenti, hogy eddig négy moziban volt elérhető a film, hogy a jó híre előzze meg a szélesebb körű forgalmazást. A sajtókörút során Nemes Jeles László többszáz interjút adott, mára már úgy érzi, akár saját magával is meg tudná csinálni az interjúkat. “Beszélj a film keletkezéséről. Milyen érzés volt ezt a filmet forgatni” - főleg erről kellett beszélniük az újságírókkal. “Ezek a legrosszabb kérdések, ezekre nem lehet válaszolni. Azok a jó kérdések, amik a film megértéséből fakadnak, abba bele lehet menni, arról lehet beszélgetni. Arról nem, hogy mit éreztem, amikor bejelentették az Oscar-jelöléseket.”
A Saul fiát több mint 80 ország vette meg forgalmazásra, a világ minden táján vetítették vagy vetítik majd a filmet. A rendező számos helyre el is kísérte a filmet, nagyságrendileg 100-150 közönségtalálkozón vett részt az elmúlt időszakban, és az a tapasztalata, hogy angolszász és francia területen jobban fogadták a filmet. Ebben Erdély Mátyás is egyetért. "A film jól átélhető és szerintem mindenhol értik, mert nagyon erős hatása van. Sokszor a kérdésekből azért kiderül, hogy a technikai része nem annyira világos, kevés újságíró és civil ember tudja, hogy miből áll az operatőr munkája.” Nemes Jeles László szerint, ennek az is az oka, hogy nem tudunk filmet nézni, erről nem tanulunk az iskolában. Komoly problémának látja, hogy nincs mozgóképkultúra oktatás. “A film ugyanúgy a kultúránk része, de ha nincsenek meg a kulcsok, hogy felfedezzünk egy filmet, akkor lemaradunk a megértéséről.”
A két filmkészítő egyébként utoljára a Cannes-i premieren látta a filmet teljes hosszában, azóta egyszer nézték meg újra együtt, amikor a DVD-kiadáshoz az audiokommentárt készítették Amerikában. Nagyon furcsa élmény volt ez mindkettőjüknek, egy nagy üveglap mögül nézték a filmet, miközben úgy beszélgettek a filmről, mint két rádiós műsorvezető. A Saul fiának az a rendezői változata, ami most éppen a mozikban is megy, de van egy jelenet, ami a végső verzióba nem került be, ezt a tavasszal megjelenő DVD-n és Bluerayen lehet majd megnézni, amin egyébként rajta lesz a rendező és az operatőr első közös filmje, a Türelem is.
Ez a kisfilm egyébként fent van Indafilmen is: a legtöbb néző valószínűleg ebben a formában találkozott Nemes Jeles filmművészetével, de mindketten nagyon fontosnak tartják, hogy a Saul fia elérhető a lehető legjobb minőségben is: Budapesten két moziban is vetítik 35 mm-es kópián: az Urániában és a Kinóban is. Az alkotók feltétlenül azt ajánlják, hogy aki még nem látta a filmet, ezekben a mozikban nézze meg, mert ez a filmnek a lehető legideálisabb formája.
És hogy miért? “Csak a saját tapasztalataimról tudok beszélni, ha megnézek egy filmet 35-ön, akkor olyan élményben van részem, ami egyszerűen nincs, ha digitális kópián látom. Nem tudom, hogy ez mitől van így, de azt igen, hogy mindenki meg tud különböztetni egy eredeti festményt a boltban kapható reprótól, más érzetet kelt, és pontosan meg lehet mondani, hogy melyik az értékesebb a kettő közül. Lehet, hogy azért, mert a filmszalag egy organikus dolog, nem pedig 0-k és 1-esek sorozata egy meghajtón, talán ez okozza a különbséget. Vagy az, hogy minden kocka más, és ezeknek az összessége elmélyültebb és átütőbb élményt ad.” A Saul fiánál azért is volt elengedhetetlenül fontos, hogy 35 mm-es nyersanyagra készüljön a film, mert nagyrészt Röhrig Géza arcát látjuk, a haláltábor a fókuszon kívül, a háttérben jelenik meg, nem éles képként. “Ebben a filmben nagyon fontosak az életlenek. Az, hogy mit látunk élesen, és mit csak a háttérben, nagyon meghatározó. Márpedig forgatáskor a digitális kamerákban és vetítéskor a digitális kópiákon az életlen képek értékelhetetlenek, mert nincs a képnek mélysége.”
Természetesen ő is néz digitális filmet, a repülőgépen, a Golden Globe-ról hazafelé jövet, például megnézte Baz Luhrmanntól A nagy Gatsbyt, és kifejezetten tetszett is neki. Az új Star Warstól viszont nem volt elájulva egyikőjük sem. “Kicsit csalódott vagyok. Szép és pofás, de sajnálom, hogy kihagytak egy ekkora lehetőséget a túlzott elvárások miatt.” - mondta Erdély Mátyás.
Sosem jó, ha van egy elképzelt néző, akinek meg akarnak felelni. Saját maguknak kell megfelelni.
Bár egy sokmillió dolláros franchise-nál ez nyílván máshogy működik. Ők is saját maguknak próbálnak megfelelni, amikor a következő filmjükre készülnek. Hollywoodban most mindenki tudja, hogy mi az a Saul fia és ki az a Nemes Jeles László. A rendezőt és az operatőrt a United Talent Agency képviseli, hozzájuk érkeznek a hollywoodi megkeresések, sokan szeretnének velük dolgozni a jövőben. A rendező folyamatosan nemet mond az ajánlatokra, most még a következő filmjére szeretne koncentrálni. A címe Sunset, az első világháború előtt játszódik Budapesten, műfaját tekintve thriller lesz, a főszereplője pedig egy nő, aki a küszöbön álló világégés előtt nem sokkal érik felnőtté. A szereplőválogatás már tart, lassan a finanszírozás is összeáll, Torinóban 15 millió forintot nyertek a filmtervvel, és Filmalap is támogatta 21 millió forinttal a forgatókönyv fejlesztését.
Rovataink a Facebookon