Harminc éve rázzuk a kefírt a meztelen nőkre

Amikor megemlítettem a kollégáimnak, hogy Tímár Péter első filmje, az Egészséges erotika július 10-én lesz 30 éves, akkor többen is elképedtek, hogy még csak 30? Mert a fekete-fehér, nagyrészt visszafele játszott, pokolian szórakoztató szatíra olyan, mintha mindig is velünk lett volna. Mintha mindig is viccet csinált volna a magyar társadalom képmutatásából, a szocializmus teljes értelmetlenségéből, a hatóságok komplett idiotizmusából, és úgy általában abból, hogy mindenki totálisan hülyén néz ki, ha visszafele mozog.

Már az Egészséges erotika nem is kultfilm, hanem alapfilm, az egyik legviccesebb komédia, ami itthon készült, ráadásul az előző bekezdésben felsorolt viccforrások szinte semmit, de tényleg semmit nem változtak az utóbbi harminc évben. Lehet, hogy ma már nincsen tervgazdálkodás, de biztos vagyok benne, hogy valahol, valaki éppen benzinnel fusizik egy tűzoltó-készülékkel.

Tímár Péter már jó ideje nem rendezett filmet (az utolsó a 2010-es Zimmer Feri 2 volt), mostanában tanít, illetve könyvet írt arról, hogy mennyire tudja befolyásolni az egó a filmrendezést, és miből  látszik az, ha egy filmrendező már nem a közönségének, hanem saját magának készít filmeket. A címe: Hogyan csináljunk rossz filmet?

Tímár már csak tudja, maga sincsen megelégedve minden filmjével, de az Egészséges erotika még mindig a szíve csücske. És hiába harminc éves az első komolyabb munkája, még mindig úgy érzi, mintha tegnap fejezte volna be.

• Tímár eredetileg csak írni és fényképezni akarta az Egészséges erotikát.
• Rendesen megírta a forgatókönyvet, aztán elkezdte kihúzni a szavakat.
• A stúdióvezető Bacsó Péter nem tudta, hogy visszafele fognak mozogni a színészek.
• Az alapötlet egy rövidfilmjéből jött, a befejezés pedig Bacsó egyik anekdotájából.
• Készített egy 300 oldalas részletes technikai könyvet a forgatáshoz, amiben minden beállítást megtervezett. Egyszer sem nyitotta ki.
• A tűzoltók is olvasták a forgatókönyvet, nem javasolták megfilmesítésre.
• A színészek nagyon élvezték a munkát, még Haumann Péternek is voltak ötletei.
• A kefírt és annak rázását Magyarország a film rendezőasszisztensének köszönheti.
• A meztelen munkások jórészt statiszták és vidéki színésznők voltak.
• A zenéjét egy alapzajos dobgépen vette fel, sajnos nem maradt fenn.
• A pártvezetés utálta a filmet, eredetileg csak katonáknak akarták vetíteni laktanyákban. 
• Ez lett Tímár Péter legnézettebb filmje, még a Csinibabát sem nézték ennyien.
• Cikkünk végén meg is nézheti a filmet teljes hosszában! 

Előkészítés

A honlapján található rövidfilmjei olyanok, mintha azokból állna össze az Egészséges erotika. A Freskóban téglagyárban dolgoznak meztelen nők, a Summában pedig visszafele lehet megnézni Latinovits Zoltán első filmjét.

Ez furcsa, így még nem láttam. De a Freskóból jött az ötlet, annak a végén rámpákat szögelnek asszonyok. A ládagyár ötlete ott kezdődött.

És a visszafelé mozgás?

Olyan '73 körül elkezdtem grafikusként dolgozni a Filmgyárban, a trükkosztályon. 23 évesen pontosan a helyemre kerültem. Ott találkoztam a trükkasztallal, amit nekem autodidakta módon meg kellett tanulnom. És láttam a vágóasztalon, hogy amikor visszafele megy a film, az olyan vicces, nem normális. És ha ezt hátrafele veszem fel, akkor előrefele sem lesz normális.

Én nem akartam megrendezni az Egészséges erotikát, csak fényképezni akartam. De amikor elvégeztem a főiskolát kameraman-szakon, senki nem akart engem meghívni, hogy fényképezzem a filmjét. Gondoltam, hogy írok egy forgatókönyvet. Jóban voltam Bacsó Péterrel a filmgyári munkám miatt. Azzal a feltétellel adtam oda a könyvet Bacsónak, hogy ha tetszik neki, és meg akarja rendezni, akkor én akarok lenni az operatőr. Odaadtam neki a szöveget reggel 9-kor, és a titkárnője már 10 körül hívott, hogy Bacsó elvtárs akar velem beszélni. Felmentem hozzá, és megkérdezte tőlem, hogy mikor akarom csinálni. Abban a percben rendező lettem, mert azt mondtam, hogy majd nyáron, nyár végén. 

Hogy nézett ki a forgatókönyv? Hogyan szerepeltek benne a mondatok?

A dialógus abszolút megvolt. Először leírtam egy olyan történetet, amiben normális dialógok vannak. Rájöttem, hogy én ezt nem akarom, úgyhogy elkezdtem kihúzni szavakat belőle. Először csak automatikusan, aztán rájöttem, hogy ezzel lehet valamit kezdeni, létre lehet hozni egy amorf textúrát, és nagyon izgatni kezdett a dolog.

De például a történet vége nem volt meg. Aztán Bacsó elmesélte, hogy volt egy forgatása, ahol egy pincében meggyújtanak egy tüzet. Gellert kapott az egyik fa, és elkezdett égni a berendezés. És volt ott egy tűzoltó, aki fogott egy vödröt, amiben azt hitte, hogy víz van, és ráöntötte a tűzre. Lángba borult az egész, mert kiderült, hogy a pirotechnikusoknak volt a petróleumja. Szóval a befejezés meg onnan jött.

Készített storyboardot a filmhez?

Annyira beparáztam a forgatás előtt, hogy írtam egy 300 oldalas technikai könyvet. Minden beállítás, minden snitt, minden alkalom, amikor visszafelé forgattunk, minden le volt benne írva. Elraktam, majd a fiaimnak felajánlom, hogy árverezzék el a halálom után.

Segített a munkában?

Ki se nyitottam. Kimentem az első forgatási napra, és vitt a film.

Forgatás

Hol forgatták le a külsőket?

Fóton építettük fel. Gárdonyi László, a díszlettervező ötlete volt ez, mert hiába kerestünk volna olyan gyárat, amit fel lehet gyújtani. Jó ötlet volt. A belsőket műteremben vettük fel. Érdekes, hogy a tűzoltóság bekérte a forgatókönyvet, elolvasták, de nem javasolták megfilmesítésre.

A filmvégi tűz miatt?

Nem. Azért, mert a tűzoltó a filmben benzint lop, és hát az hogy lehet.

Bacsó Péter tudta, hogy visszafelé fog forogni a film?

Nem akartam, hogy megtudja. „Elsőfilmes rendező, nincs diplomája, az utcáról jött, kap 6-8 millió forintot egy filmre, és akkor itt hülyéskedik, mit csinál ez? Mennek visszafele a színészek?” - gondolhatta volna. De nagyon izgatta a forgatás, ki akart jönni többször Fótra. Én már készültem erre. Meg volt beszélve Kardos Sándor operatőrrel, hogyha megtudjuk, hogy jön, akkor rögtön átállunk, nappalból éjszakába, vagy éjszakából nappalba, de átállás lesz. Ha jönne, akkor a stáb úgy csinál majd, mintha vinné a lámpákat, a színészek mennek a büfébe. Bacsó kijött, kérdezte, hogy mi van, hogy megy. Mondtam, hogy Péter, éppen átállunk, rosszkor jöttél, majd gyere vissza máskor.

Nem tudta meg?

Nem. Nem engedtem meg neki, hogy beüljön az elkészült muszterek vetítésére. De rendes volt, hogy hagyta és megbízott bennem.

A színészek megbíztak önben?

Nagyon furcsa helyzet volt, ugyanis akkor dolgoztam először színészekkel. Nem tudtam, hogy kell őket instruálni.

Ráadásul mindent fordítva kellett csinálniuk.

Haumann Péterrel megbeszéltem a szereplést, ruhapróbán voltunk, de még nem mertem neki elmondani, hogy az egész hátrafele lesz. Féltem, hogy felvonja a szemöldökét, elküld a francba, és elmegy. Az első jelenetében az történik, hogy megérkezik egy autóval, hátrafelé, de mi úgy látjuk, hogy előre. Kiszáll az autóból, és elindul be a házba. Ez volt az első napja. Már a kamera, meg minden más is készen állt, és elmondtam neki, hogy Péter, mi itt kipróbálunk egy furcsaságot, egy jópofa dolgot, hátrafele mennek majd a színészek, a kamera pedig előrefele pörög. Kérdezte, hogy micsoda, mit kell csinálnom? A házból kijössz hátrafele, odamész a kocsihoz úgy, hogy nem nézel hátra, kinyitod az ajtót, beülsz, és a kocsi elmegy. 

Egy próbát kérhetek?

Egyszer lepróbálta, hogy meglegyen a mozgás, és utána volt egy zseniális ötlete, hogy mielőtt beül az autóba visszafele, hadd igazítsa meg a nadrágját. A színészekből ezután hihetetlen módon jött az improvizáció, mert ők sem voltak még ilyen helyzetben. Amikor forgattunk, akkor nem volt videó, vagy visszanézés, csak másnap láthattuk, amikor kijött a laborból az anyag. Mindegyik színész ott volt ezeken a vetítéseken, meló után eljöttek, mert ők sem tudták, hogy mit fognak látni. Szétröhögték magukat.

Rajhona Ádám és Koltai Róbert azért tudták, hogy ez lesz?

Persze, Robival készítettünk is pár visszafele-próbát, le meg felment a lépcsőn, és halálosan tetszett neki. Ő egy abszolút játékos volt.

A kefír ötlete honnan jött?

A kefírrázás az utolsó pillanatban került be a forgatókönyvbe, és onnan jött, hogy a rendezőasszisztensem az előkészítés alatt minden reggel a stáb megbeszélésén kefírt evett, és előtte jó alaposan felrázta. Ez engem zavart, és megkértem, hogy ezután a megbeszélések előtt rázza fel. Erre ő azt felelte, hogy most viccelsz? És rázta tovább teljes erőből. Akkor villant át a fejemben, hogy hát ez tényleg vicces.

A ládagyárban dolgozó és vetkőző nők statiszták voltak?

Csináltam egy nagyon hosszú statisztaválogatást, mindenkivel személyesen beszéltem. Akiknek volt szövegük a filmben, azok vidéki színészek voltak, de ők is vállalták. Németh Judit is fantasztikus, hogy mit bemutatott ott.

Sokat kellett egyezkedni a vetkőzés miatt?

Ez volt a másik nagy krízisem. Az öltözői jelenetekkel kellett kezdenem a forgatást, mert ezeket a felvételeket később be kellett játszani oda, amikor nézik őket. Én ragaszkodtam hozzá, hogy csak kamera lehet benn az öltözőben, sem rendező, sem operatőr, egy férfi sem lehetett ott. Mi a stábbal egy irodában voltunk, ahol monitorokon néztük őket. Azt látjuk, hogy elkezdenek öltözni, de elbújnak a szekrényajtók mögé. Szinte senkit sem láttunk. 

Tartottam nekik egy hosszú beszédet, hogy ez életem első filmje, és lehet, hogy az utolsó, mert így nem lehet egy kukkolós jelenetet megcsinálni, hogy mindenki rejtőzködik. Ha azt akarják, hogy nekem ez legyen a karrierem vége, akkor nem tudok mit mondani. Egy hosszú, lelkizős duma volt, utána folytattuk a munkát. Azt láttuk, hogy jönnek be, és dobálják le magukról a ruhákat, már szinte direkt a kamerának, rázzák a feneküket, ilyesmik. Megint kellett velük beszélni, hogy akkor a kettő között kellene valami. 

Volt olyan, akit felkért, de mondta, hogy ő nem tudja ezt a visszafele-mozgást megcsinálni?

Nem volt. Mindenki azonnal megérezte a humorát. Rájöttek, hogy így nem égetik magukat, ha hülyén mennek hátrafelé.

Muszáj rákérdeznem, hogy az állatorvos miért beszél ilyen röhejes fejhangon?

Az állatorvost egy filmgyári kollégám játszotta, de már a felvételkor tudtam, hogy le kell szinkronizálnom, mert nem volt jó a hangja. Amikor az utószinkronra került sor, több színészt is kipróbáltam, de egyik sem tetszett, Sirkó László színész meg már unta az egészet, és elkezdett fejhangon nyafogni a mikrofonba. Akkor gyorsan beszóltam neki a stúdióba, hogy ez az, próbáljuk meg falzettben! Nagyjából így történt, vagyis megint a film találta meg magának a megoldást.

A lángoló gyár forgatásánál azért ott voltak a tűzoltók, ugye?

Persze, voltak. Én attól a forgatástól nagyon fostam. Kardos nagyon sokat segített, ő felvette a negyven fokban ezt a tűzoltóruhát, sisakkal együtt, rohangált a kamerával, legalább 20 kilót fogyott egy nap.

A film jellegzetes zenéje hogyan készült?

Azt egy dobgéppel csináltam. Márkus Tomi, a hangmérnök annyira szitkozódott miatta, mert alapzajos volt. A filmgyár valamelyik szobájában vettem fel az egészet. Úgy éreztem, hogy ez a furcsa stílushoz, ehhez a groteszkhez elmegy, nem igényel semmilyen más hangszert. Ez a kopogás illett a ládagyárhoz.

Megjelent bármilyen formában?

Nem, tiltakoznék is. Olyan alapzaja van, a mai fülnek nagyon zavaró. Nincsenek is meg. Még analóg technikával készült, perforált hangra. Ollóval kellett vágni és ragasztani a hangszalagokat.

Utóélet

Milyen volt a fogadtatása?

Nem volt egy mennybemenetel. Rémes volt, máig ne jöjjön elő. Az történt, hogy Bacsónak baromira tetszett, másnap volt a Filmgyár hivatalos vetítése, itt volt a főigazgató, a párttitkár, a KISZ-titkár, a Hungarofilm igazgatója, csupa ilyen fejes. Lemegy a film, és elkezdik fröcskölni. Ilyeneket mondtak, hogy ez nem „ember általi emberábrázolás”, meg hogy ezt a förmedvényt, hogy lehetett engedni. A KISZ-titkár, aki a Mokép vezetője is volt, azt mondta, hogy ezt 1 kópiával küldenék ki,

Vetíteni a katonáknak. De ott volt Réz András, aki akkoriban kezdett el dolgozni a Filmfőigazgatóságnál, nem is emlékszem milyen beosztásban, de ő egyedül megvédte. Azt mondta, hogy tetszett neki, és jót röhögött rajta. Az volt a film szerencséje, hogy egy példányt muszáj volt belőle csinálni, mert akkor még volt Filmszemle, és el kellett számolni az elkészült filmekkel. Ha egy is hiányzik azok közül, amire elment pénz, akkor rögtön misztikus mesék tárgya lesz, mint például A tanú. Ezért muszáj volt levetíteni.

Emlékszem, hogy Kardossal sétálunk a Kongresszusi Központ folyosóján, benn megy a vetítés, de nem mertünk bemenni. A végefőcím közben jön ki Rajhona Ádám fülig érő szájjal, és mondja, hogy apukám, ez megy, ez működik, hát siker! A szemle mentette meg a filmet, a szakmai zsűritől megkaptam a legjobb első film díját. A kritikusok díját is megkaptam. Azután egy fél évig ment a mozikban. Egyik filmem sem tudta megelőzni.

Hányan nézték meg az Egészséges erotikát?

Pontosan nem lehet tudni, de olyan 680-700 ezer között. A Csinibaba volt 550 ezer, az közelítette csak meg. De akkoriban ez nem volt akkora kunszt, a tévében alig volt film, ez egy szerencsés időszak volt.

Milyen érzés ma visszatekinteni a filmre?

Nemrég írtam egy filmes tankönyvet, amiben végre össze tudtam foglalni azt az elméletet, amit régóta kaparászok: a jó film létrehozza önmagát. A rossz film az, amit én akarok, amit az egó akar létrehozni. Rengeteg részlet eszembe jutott, hogy hogyan válogatta ki a színészeit a Csinibaba vagy az Egészséges erotika, és hol vettem észre, hogy az egóm elrontotta az egész filmet. Ezt az elméletet végignézve már tudom, hogy mitől lett egyik vagy másik filmem pocsék.

Ezekből a maflásokból a legjobb tanulni. Ha megnézed a nagy rendezők filmográfiáját, mindegyik csinált szart. Persze vannak jók, amik felmentik. Én is ebben bízom. A Zimmer Feri 2. után, amivel nagy bajaim voltak,

Ma is küldözgetnek nekem forgatókönyveket, próbálnak felkurblizni, de úgy érzem, hogy nem akarok magamban csalódni. 

Kedve támadt megnézni az Egészséges erotikát? Rajtunk nem múlik, indítsa el!