Andy Vajna lángost ken, Nagy Feró dalol

DSC 4603
2016.08.09. 14:44

Lángossütős, vízparti sajtóeseményen lebbentették fel a fátylat a magyar film új milliárdos szuperprodukciójának részleteiről. Szabó Kimmel Tamás, Nagy Feró és sokan mások régi magyar popslágereket is énekelnek a zenés filmben, melynek azért cselekménye is lesz, sőt, még reagál a Vizoviczki-jelenségre is. És a címére tényleg nincsenek szavak.

Andy Vajnáról sok mindent lehet mondani, de azt pont nem, hogy ne tudná, mi kell a népnek. Két évtizeddel a Csinibaba és szűk tíz évvel a Made in Hungária sikerei után egy újabb zenés film készül, amely a magyar pop-rock régmúltjának örökségére épül. Természetesen vannak különbségek az említett filmek között, a most forgó Pappa Piáról pedig még nem is tudni sokat, de a lényeg hasonló: régi magyar számok köré írni egy könnyed, szórakoztató sztorit, 

megspékelni egy adag Kádár-nosztalgiával, bedobni pár népszerű színészt, és innentől már el se lehet rontani.

A Pappa Pia (azért az megdöbbentő, hogy egymilliárdból sem sikerült ennél jobb címet találni) ötlete nem új, Vajna már bő két éve említette először a Recordernek, hogy készül “a Mamma Mia magyar verziója”, idén tavasszal pedig már azt is lehetett tudni, 1,01359 milliárdot kap a Filmalaptól. A producer Kálomista Gábor és Tőzsér Attila, a forgatókönyvíró Divinyi Réka, a rendező pedig az Amerikában komoly rajzfilmes karriert befutó Csupó Gábor (Fecsegő Tipegők, Simpsons, Thornberry család) lesz.

A filmet egy hónapja már el is kezdték forgatni a Duna-parton, de az alkotók hétfő délután álltak először a nyilvánosság elé, a Gubacsi híd melletti forgatási helyszínen. Előtte még egy zenekar játszott örökzöld magyar slágereket a pódiumon, és amikor a Zene nélkül mit érek énhez értek, akkor az újságírók között csellengő, gyanúsan sportos külsejű fiatalok flashmobszerűen táncolni kezdtek, majd átadták a terepet a főszereplőknek és az őket kérdezgető Hajós Andrásnak.

Csupó Gábor leesett a székről

A rendező, aki még nem csinált zenés filmet korábban, el is mondta, hogy először nem akarta elvállalni, és csak udvariasságból olvasta el a forgatókönyvet, de azt annyira szórakoztatónak találta, hogy leesett a székről, úgyhogy végül igent mondott. Még az is tetszett neki, hogy a dalbetétek nincsenek beerőltetve a sztoriba, hanem organikusan illeszkednek bele.

Csupó mellett még az egyik női főszerepet alakító, eddig jobbára színházban dolgozó, és a forgatás miatt Londonból hazatérő Ostorházi Bernadett volt az az alkotók közül, akiknek az arca nem lehet ismerős a nagyközönségnek, a többiekkel mind biztosra mentek az alkotók.

A két főszereplő például Szabó Kimmel Tamás és Nagy Feró lesz – az utóbbi egy link nyugdíjast alakít, aki annyira lecsúszik, hogy egy csónakházban húzza meg magát, de innét is ki akarják paterolni. Ekkor fordul segítségért az unokájához (Szabó Kimmel), aki mindenféle pesti semmirekellővel összefogva romkocsmává alakítja a csónakházat, hogy így fogjanak ki a főgonosz diszkótulajdonoson, Wizyn. (Nem viccelek, tényleg ez a neve.)

A csónakház helyére „csilivili buliplázát” szánó Wizyt Stohl András alakítja, de még nála is jobban megidézi majd a kilencvenes évek közönségfilmjeit Reviczky Gábor és Dobó Kata. Szerepel még az X-Faktor-os Kováts Vera is, a kisebb szerepekben pedig látható lesz Szabó Simon, Molnár Piroska és Zsurzs Kati is.

Azt pedig már korábban megszellőztették a bulvárlapok, hogy Korda György és Balázs Klári mellett Vajna Tímea is vállal egy cameót.

Utóbbiak most nem is voltak jelen, ott volt viszont Nagy Feró, aki már a pódiumon elszólta magát, amikor elárulta, hogy a nagy ellenségének tartott Neotontól is elénekel egy számot a filmben, ami nem a Jojó (ez utóbbit évtizedek óta játssza a Beatrice ironikusan a koncertjein).

Az alkotók ugyanis még titkolóznak a film zenei anyagáról, csak azt tudni, hogy nagyrészt a hetvenes-nyolcvanas évek érzelmes magyar slágereiből áll majd (de lesznek régebbiek is), melyek új hangszerelést kapnak és a film szereplői éneklik el őket. De lesz új dal is, és ezt is profira bízták Kálomistáék, hiszen Rakonczai Viktor kapta a feladatot, Kozma Katával együtt, akárcsak a régi slágerek újra hangszerelését. Utóbbira azért van szükség, mert a producer szerint többek között a fiatalok megnyerése is cél.

A már említett Máté Péter-számon kívül még az újságíróknak adott cd-n hallható Dunaparti csónakházban című régi táncdalról tudni, hogy része a soundtracknek, ez alapján be lehet lőni, hogy tulajdonképpen bármi befér, a Gondolsz-e majd rámtól kezdve az Édes kisfiamon át a Tele van a város szerelemmelig. De ezeket már csak én tippelem.

Mesebeli beütés

Nagy Feró szerepeltetése a vén hobó szerepében hordozhat némi kockázatot, hiszen évtizedek óta ez lesz az első komolyabb filmes főszerepe, de gondolom, az alkotók valami olyasmivel győzték meg, hogy

magadat kell adnod, Ferókám.

Ő maga annyit árult el, hogy “sokat dumál” a filmben, van két dala, ami teljesen az övé, és még kettőben énekel.

És hogy hallható-e a filmben olyan dal, amit ő szerzett? “Saját számot nem énekelek sajnos, de nem is érzem, hogy tolakodni kellett volna, hogy a Mielőtt végleg elmegyeket vegyük be. És ez nem is baj, mert akkor olyan nyomulósnak tűnne, jó ez így, ahogy van."

Nem csak a 8 óra munka sláger!

- mondta az Indexnek Nagy Feró.

Szabó Kimmel Tamást pedig az elkerülhetetlen párhuzamokról kérdeztem a Made in Hungáriával, hiszen annak idején azzal a zenés filmmel lett országosan ismert színész: “Igen, szerepeltem már zenés filmben, és egy kicsit vacilláltam is, hogy kell-e ez nekem, de amikor elolvastam az első draftot, kiderült, hogy teljesen más történetről van szó. Nyilván vannak hasonlóságok: a fiú, akit alakítok, itt is külföldről jön haza, de mégis teljesen más karakter.”

És hogy van-e hasonlóság a két előd, a Csinibaba és a Made in Hungária, illetve a Pappa Pia között? “Azokban is voltak számok, amiket szituációba raktak, voltak, amik koncerten szólaltak meg, de ezek műfaji alapvetések, amiket nehéz kihagyni, három teljesen másik alkotásról van szó” - mondta Szabó Kimmel Tamás, aki a filmről annyit árult még el, hogy “amolyan kitalált valóságban játszódik - a mai korban, de van egy kis mesebeli beütés is, ami nyilván főleg Csupó Gábornak köszönhető. Kicsit mai is és régi is, remélem, hogy ez egy jó dolog lesz.”

Mindent bedobnak tehát az alkotók azért, hogy ebből a filmből nagy mozisiker legyen, és az még akár érdekes is lehet, hogyan birkózik meg a feladattal Csupó Gábor, de az is biztos, hogy a saját dolgukat is pokolian megnehezítették ezzel a címadással. Legalábbis nehéz elképzelni, ahogy felnőtt emberek kimondják, hogy

kérek szépen négy jegyet a Pappa Piára.



  • Hírek
  • Hírek