Viccből mondogattuk egymásnak, hogy Oscar így, meg Oscar úgy

Először jelöltek magyar kisjátékfilmet Oscar-díjra: Deák Kristófnak van esélye elnyerni a legfontosabb filmes elismerést. A bejelentés utáni percekben beszélgettünk a rendezővel szmokingról, Rolling Stonesról, pénzről és a Kaliforniai álomról.

Napok óta cikkeztek arról Magyarországon és Amerikában is, hogy a rövidített lista filmjei közül a Mindenki komoly esélyesnek számít az Oscar-jelölésre. Elhitted, amikor ilyeneket olvastál?

Sokszor nem jönnek be a nagyokosok tippjei, úgyhogy magamban úgy gondoltam, lehet mondjuk 51 százalék esélyünk. Többre nem mertem számítani – de már ez is elég jól hangzott.

Kaptál bármilyen visszajelzést a filmedről Amerikából az elmúlt hónapokban?

Jött néhány, de azért nem olyan hatalmas mennyiségű, nagyon kedves email olyanoktól, akik látták, és nagyon tetszett nekik. De érdekes megkeresések érkeztek. Egy nagyon gazdag és befolyásos ember, az Amerikai Filmakadémia szavazója, nem kimondottan filmes, de illetékes – nem mondom el, kicsoda – titkárnője felhívott, hogy küldjem el neki a filmet. Volt egy pár vetítés az Akadémián, amire nem csak akadémiai tagok mehettek el; ezek után jött néhány kedves gratuláció.

Ilyenkor sem gondoltad, hogy esetleg mégsem 51, hanem mondjuk 61 százalék esélyed van az Oscar-jelölésre?

Nem, nem akartam elbízni magam.

Ez volt az önvédelmi mechanizmusom, hogy ne legyen túl nagy a csalódás.

Folytattatok lobbitevékenységet a jelölés érdekében?

Szinte kötelező ilyenkor felfogadni egy publicist-et, ezt mi is megtettük még december elején. Ő azóta dolgozott azon, hogy eljusson kritikusokhoz a film: meg is jelentek cikkek, kritikák róla, velem is készült pár interjú. Ő eddig azt készítette elő, ami igazából csak most fog igazán beindulni: most jön csak az igazi pörgés, hogy megvan a jelölés. Ő tudja, mi fog történni most.

Ha csak az anyagiakat nézzük, megéri egy komoly kampány lebonyolítása? Lehet egy kisfilmes Oscar-jelölésből annyit profitálni, mint amennyi pénzt a lobbitevékenység felemészt?

Muszáj elmondanom, hogy a kampányt és az egész publicist-dolgot a Magyar Nemzeti Filmalap támogatta. A filmet magát a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programja támogatta, a kampányt eddig a Filmalap, de most, hogy megvan a jelölés, a Médiatanács is be fog szállni abba, hogy segítsen minket egyrészt kijutni a gálára, másrészt még nagyobbra növelni a pr-tevékenységet.

Elmondhatod, milyen összegre kell gondolni?

Nem, ez a szerződés szerint titkos adat.

Kaptál valamilyen hivatalos értesítést az Amerikai Filmakadémiától most a jelölésről?

A stábtagokkal együtt néztük a Youtube live-on a bejelentést, hivatalos email még nem jött. Szerintem túl sokakkal kéne ilyenkor emailezni, úgyhogy megelégszenek azzal, hogy élőben közvetítik a bejelentést.

Andy Vajna felhívott már?

Vele még nem beszéltem. Kollarik Tamás, a Médiatanács vezetője és Havas Ágnes, a Filmalap igazgatója gyorsan felhívtak, hogy gratuláljanak. És számos újságíró keres folyamatosan.

Minden szerénység nélkül, amikor kitaláltad vagy leforgattad a Mindenkit, eszedbe jutott, hogy idáig fogtok jutni vele?

Amikor elkészült a film, és láttam, hogy tényleg nem lett rossz, azt gondoltam, mivel mindenki ennyi fáradságot tett bele – magamat is beleértve –, érdemes lenne rászánni még némi plusz időt és fáradságot, hogy el is jusson a nézőkhöz. Volt már annyi tapasztalatom korábbi, angliai projektek révén, hogy tudjam, egy kisfilmet is viszonylag messzire, nagy közönséghez, sok fesztiválra el lehet juttatni, ha az ember belefektet annyi munkát. És elhatároztam, ezt most meg fogom tenni, mert megérdemli a film és a benne dolgozók áldozatos tevékenysége, hogy ezt megadjuk neki. Úgyhogy reménykedtem benne, hogy valameddig eljut, de azt sosem gondoltam volna, hogy idáig.

Viccként mondogattuk egymásnak a produceremmel, Udvardy Annával, hogy Oscar így, meg Oscar úgy,

de valójában csak november végén kezdtünk el hinni benne, amikor bekerült a tízes listába.

Kaphat újra magyar film Oscart egy évvel Nemes Jeles László sikere után?

Nem tudom, de őszintén szólva az a legnagyobb dolog, hogy bent vagyunk az öt között, néhány stábtaggal együtt kimehetünk, ott lehetünk, megnézhetjük, hogyan is működik belülről ez az egész. Nekem az a nyeremény, hogy mindezt megtapasztalhatom, beletanulhatok, és egyáltalán belenézhetek, hogy működik ez a csodálatos gépezet. Nem gondolom, hogy lenne olyan szabály, ami szerint nem nyerhet egymás után két magyar alkotás, de egyáltalán nem leszek szomorú, ha nem a mi nevünket mondják ki majd a nagy napon.

Tudod már, hogy ezen kívül, szakmailag mit jelent számodra a jelölés? Megnyílik előtted minden kapu?

Hát, ezt majd meglátjuk. Még kell pár nap, mire elcsendesednek a hullámok, és láthatom, milyen hatása van ennek az egésznek. Közben egyébként épp egy másik projektet készítek elő, jövő héten már forgatok, úgyhogy az élet nem áll meg. Elég sok meló van, azt meg majd meglátjuk, hosszú távon mit hoz ez az egész. Abban reménykedem, hogy egy picit majd megkönnyíti a dolgokat.

Szmokingod van már?

Nincs.

És lesz? Vagy Rolling Stones-os pólóban mész a gálára?

Nem hiszem, hogy beengednének egy Rolling Stones-os pólóban. De talán Rolling Stones-os szmokingban igen.

Láttad már a másik négy jelölt kisfilmet?

Megmondom őszintén, most nem is tudom, melyik volt a többi film a listán: mi voltunk a negyedikek, és annyira felüvöltöttünk, hogy az ötödiket például már nem is hallottuk. A Nő a TGV-nt láttam, és még egy párat.

Az Oscar-jelölés legnagyobb nyertese a tizenháromszorosan esélyes Kaliforniai álom. Láttad, szeretted a filmet?

Kétszer láttam, nagyon szerettem. Egyébként is nagyon szeretem a zenés filmeket, de a Kaliforniai álom különösen megfogott, mert úgy tudott elmesélni egy befogadható, kedves történetet, hogy közben egy érdekes, szinte filozofikus mélyrétege is volt arról, hogy tényleg-e fontosabb-e mindennél az álmaink kergetése, és általában honnan vannak ezek az álmok. Ez nagyon érdekes kérdés számomra.

Lehet köze a szintén zenés, szintén az éneklésről szóló Mindenki sikeréhez a Kaliforniai álom népszerűségének?

Annyiban, hogy az emberek szeretik a szép zenét. A Kaliforniai álomnak fantasztikus soundtrackje van, nálunk pedig egy egész család két generációja dolgozott a zenén: Balázs Ádám volt a zeneszerzőnk, és az apukája, Balázs Árpád írta a csúcsjelenetben elhangzó dalt, a Bodzavirágot. Mindkét film erős a zenében, és ez mindig egy pluszpont a közönségnél.