Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMorgan Freemannek mindig lesz helye Hollywoodban
További Cinematrix cikkek
- Johnny Depp lánya sem menti meg a sírból visszarángatott vámpírfilmet
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
- A Rocknak köszönhetjük a világ legpusztítóbb karácsonyi akciófilmjét
- Kicsi, mire jó ez a narkós és borzasztó sivalkodás?
Tavaly óriási botrány kerekedett abból, hogy az egyéni kategóriákban egyetlenegy fekete bőrű színészt sem jelölt az amerikai filmakadémia Oscarra. Idén szépítettek, de a lényeg tulajdonképpen nem változott: alig vannak fekete mozisztárok, rendezők, forgatókönyvírók Hollywoodban. (Ennek hátteréről ebben a cikkben írtuk részletesebben.)
Ötször jelölték Oscarra, ebből egyszer, 2005-ben nyert is a Millió dolláros bébiért. A Oscar-díjas fekete színészek száma nem éri el a húszat sem, Freeman tehát elit klubba tartozik.
Azok a színészek pedig még kevesebben vannak, akik 80 éves korukban is ennyire sokat forgathatnak. Tavaly három mozifilmben és egy tévésorozatban játszott, idén két filmje jön ki, és jövőre is újabb kettő. Elképesztő mennyiségű, összesen százhúsz film és tévés produkció fűződik a nevéhez, és bár nem tartozik Hollywood legkiemelkedőbben fizetett sztárjai közé, pusztán amiatt, hogy ennyit forgat, hatalmas vagyonra tett szert. (A szintén 80 éves Jack Nicholson például csak hetvenötben szerepelt.) És nem is szégyellős, ha pénzről van szó: tavaly például bevallotta, hogy a Támadás a Fehér Ház ellen 2. – London ostromát kizárólag amiatt vállalta el, mert nem tudhatja, hogy kap-e még szerepet ilyen nagy költségvetésű filmben ekkora gázsival. A filmet elnézve erre más oka valóban nem lehetett.
Hiába motiválja bevallottan a pénz, többnyire azért nemcsak anyagilag sikeres, hanem elismert filmekben játszik. A remény rabjai például minden idők legjobb filmje, legalábbis az IMDb több tízezer szavazója szerint megelőzi többek között A keresztapát, a Tizenkét dühös embert, a Ponyvaregényt vagy A sötét lovagot. Ja, ez utóbbiban is Morgan Freeman játszik. Ahogy a Miss Daisy sofőrjében, a Nincs bocsánatban, a Hetedikben, a Millió dolláros bébiben, a Hideg nyomon-ban, A bakancslistában, a Szemfényvesztőkben, valamint a Ted folytatásában. Bár 1964-ben kapta az első szerepét, igazán 1989-ben, 52 évesen futott be a Miss Daisyvel, és azóta töretlen a karrierje.
(Ennek a listának egyébként egy másik fekete színész, Samuel L. Jackson áll az élén.)
Szóval Morgan Freeman nem panaszkodhat. Bár ha jobban megnézzük, hogy milyen szerepekkel árasztják el, kicsit árnyaltabb a kép. Van ugyanis egy karakter, akiről a hollywoodi szereposztóknak szinte mindig Freeman jut eszébe. A bölcs öreg, a mentor, a segítő, aki az általában nála fiatalabb és forrófejű főhőst támogatja. Nem ő alakítja az eseményeket, nem neki szurkolunk, de ott van a háttérben, szimpatikus, okos, tapasztalt támaszként. Összeszámolni is nehéz, hogy hány filmben játszotta árnyalatnyi eltérésekkel ugyan, de ugyanezt a figurát. Ilyen volt többek között a Robin Hood, a tolvajok fejedelme, A remény rabjai, a Hetedik, a Millió dolláros bébi, a Lucy, a Ben-Hur vagy a Batman-filmekben.
Ennek a karakternek a továbbfejlesztett változata maga Isten, akit két filmben is eljátszott (A minden6ó és Evan, a minden6ó), és egy dokumentumfilm-sorozatban is keresett (Isten nyomában Morgan Fremannel). Ő maga egyébként nem hívő, legalábbis azt nyilatkozta, hogy a világnézete nem támogatja az elképzelést, miszerint egy teremtő lény a maga képére és hasonlóságára alkotott meg minket, de mégis úgy véli, hogy Isten létezik, hiszen mi találtuk ki magunknak.
Korábban Casey Affleck kapcsán írtunk Hollywood kettős mércéjéről, ha a bűnök, azon belüli is a szexuális természetű bűnök megítéléséről van szó. Afflecket több nő is szexuális zaklatással vádolta, de ez nem befolyásolta, hogy elnyerje az Oscart. Ezzel szemben a fekete Nate Parker rendező örökre elfelejtheti hollywoodi álmait korábbi nemierőszak-ügye miatt. Roman Polanski ugyan nem teheti be a lábát Amerikába, de Európában vígan készíthet filmeket, Woody Allen pedig érinthetetlen. A fekete Bill Cosbyt viszont hosszú évtizedek után ugyan, de utolérte a sorsa.
Morgan Freemanről 2009-ben írták meg először, hogy az akkor 72 éves sztár 27 éves mostohaunokájával, E'Dena Hinesszal csalta meg feleségét, Myrna Colley-Leet. Állítólag akkor jött össze a lánnyal, amikor az még tizenéves, tehát kiskorú volt. Hines Freeman első feleségének az unokája, akit kicsi kora óta a színész és második felesége nevelt. Freeman rengeteg nyilvános eseményre, filmpremierre, partira Hinest vitte a felesége helyett, de mindenhol mint az unokájáról beszélt róla.
A legkülönösebb mégis az volt, hogy a pletykalapok cikkeire évekig nem reagált semmit. Csak amikor már arról írtak, hogy az időközben elvált színész feleségül veszi mostohaunokáját, három évvel az első hírek után adott ki egy közleményt. Ebben azt írta, hogy eddig azért nem mondott semmit, mert válaszra sem szerette volna méltatni ezeket a vádakat. „Az utóbbi időben szárnyra kapott híresztelések, amelyek szerint bárkihez is romantikus viszony vagy közelgő házasság fűzne, méltatlan kitalációk a média részéről, hogy több újságot adjanak el” – közölte. E'Dena Hines is kiadott egy közleményt, mely szerint a vádak nemcsak hogy nem igazak, de bántóak is az egész családra nézve. (Az igazsághoz tartozik, hogy bizonyítékkal egyik lap sem tudott előállni, hivatalos ügy pedig sosem lett a dologból.)
De a történet itt nem ért véget. 2015-ben E'Dena Hinest barátja, Lamar Davenport rapper kokain hatása alatt a nyílt utcán halálra szurkálta New Yorkban. Szemtanúk szerint azt kiabálta neki: „Kifelé ördögök, Jézus Krisztus nevében kiűzlek benneteket!” Freeman harcba szállt unokája hagyatékáért, azt ugyanis a gyermektelen nő halála után szülei, vagyis soha nem látott apja örökölte volna. A színész pedig semmiképpen nem akarta, hogy az egymillió dolláros vagyon Hines apjáé legyen, már csak azért sem, mert az az utolsó centig tőle származott.
Bár Freeman a kevés fekete filmsztár közé tartozik, nem beszél lépten-nyomon a rasszizmusról. Sőt, szerinte a fajgyűlölet akkor fog elmúlni, ha egyszerűen nem beszélünk róla. Ezt legemlékezetesebb tévéinterjújában mondta, amikor a fekete történelmi hónap kapcsán kiosztotta 60 Minutes műsorvezetőjét, Mike Wallace-t. Kijelentette, hogy nevetséges a feketék történelmét egy hónappal lerendezni, erre semmi szükség, hiszen nincs fehér vagy zsidó történelmi hónap sem.
Nem nevezem többé fehér férfinak önt, és arra kérem, hogy ön se hívjon engem fekete férfinak többet
– ez talán a legtöbbet idézett kijelentés tőle, a parádés interjúrészletet pedig itt lehet megnézni:
2008-ban autóbalesetet szenvedett, légi mentők szállították kórházba. A bal keze súlyosan megsérült, azóta lényegében képtelen mozgatni. Bár ez a filmekben nem látszik, tulajdonképpen megbénult, ráadásul azóta a vállától az ujjai végéig érő krónikus fájdalommal kénytelen élni. Ennek kapcsán nyilatkozta többször is, hogy mennyire sokat segít neki a fájdalom elviselésében a marihuána. „Hogy hogyan veszem be? Ahogy éppen jön. Megeszem, megiszom, elszívom, felszippantom.” De a baleset és a folytonos fájdalom sem vette el a kedvét a munkától, úgyhogy biztosan láthatjuk még jó pár mentorszerepben a következő években is.
Rovataink a Facebookon