Az öngyilkos róka csak a kezdet

Idén 13. alkalommal rendezik meg a 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált, aminek programjában 36 rövidfilm, 25 televíziós sorozatepizód, 22 diákfilm és 33 alkalmazott animáció szerepel. Ezen a fesztiválon mutatkozott be Bucsi Réka is, az animációs rövidfilm műfaj jelenlegi egyik legsikeresebb magyar alkotója, most az Indexen az ő egyik korábbi munkáját is meg lehet nézni.

A fesztivál apropójából 10 korábbi díjnyertes alkotást válogattunk ki, amiket most csak az Indexen lehet megnézni. Köztük van a már említett Bucsi Réka diplomamunkája a Symphony no. 42 is. A kiválogatott kisfilmek között akadnak egészen hagyományosnak tekinthető mesék, illetve szöveg nélküli, animációs ujjgyakorlatok is, amik meglepő helyekre jutnak el, mindössze néhány perc alatt. A válogatás legrövidebb filmje alig két perces, de a leghosszabb sem több, mint 10 perc. Jó szórakozást kívánunk hozzájuk.

Ducki Tomek: Fürdő 

Ducki Tomek rövidfilmjében a rajz, a festmény és a számítógépes animáció keveredik. A Fürdő két, a szárazföldön nehezen mozgó, talán idős, úszóról szól, akik a rajtkő után a valóságtól is elrugaszkodnak. A medencébe érve minden megváltozik, egy másik dimenzióba kerülnek, ahol óriási a tét és minden karcsapás számít. Az eltérő technikák segítségével még markánsabb a két világ közötti különbség, de a zene is rengeteget segít abban, hogy érezzük a különbséget. A rendező, Ducki Tomek magyar-lengyel származású, a MOME és a londoni NFTS egykori diákja, aki több díjnyertes animációs filmet rövidfilmet, videoklipet (például a Basement Jaxxnek) és plakátot készített.

Ringeisen Dávid és Ruska László: Papírvilág

A Paper World egy image film, ami a WWF Magyarország számára készült. Egy asztalon, papírból kelnek életre a szavanna állatai és olyan mintha csak egy akciófilmes stílusban felvett dokumentumfilmet néznénk. Egy antilopcsordát becserkésző vadmacskával kezdődik, de később az emberi pusztítás is megjelenik a filmben, aminek célja volt, hogy minél koncentráltabban mutassa be a WWF értékeit. Az alkotók, Ringeisen Dávid és Ruska László a MOME animáció szakán végeztek, jelenleg a Digic Pictures nevű magyarországi cégnél dolgoznak, akik a legnagyobb videójátékokhoz gyártanak animációs átvezető filmeket. 

Kopasz Milán: Frusztráció 

A városi dzsungel fullasztó légköre, a mindennapok legidegesítőbb helyzetei állnak Kopasz Milán animációjának a középpontjában. A szokatlan képek mellett, Felvidéki Miklós monológja is fontos része a Frusztrációnak, ami az igazán idegesítő és csalódást keltől pillanatokról szól. A képek legnagyobb része az utazáshoz kapcsolódik és bár a főhős halad, de soha nem örömmel a szemében. Kopasz Milán a MOME-n tanult animációt, alkotásai pedig több nemzetközi fesztivált is megjártak már.

Bucsi Réka: Symphony 42 

Bucsi Réka az egyik legismertebb animációs rendező Magyarországon. Ennek első lépését a MOME-n készített diplomafilmje a Symphony 42 jelentette, amivel komoly sikereket ért el, beválogatták a Berlinale rövidfilmes versenyébe, sőt még az Oscar legjobb animációs rövidfilm kategóriájának a shortlistjére is felkerült. A MOME-n készült diplomamunka 47 lazán kapcsolódó, szürreális jelenetből áll, amik egy olyan világban játszódnak, ahol eltűnik a határ, a rókák tudományos munkákat adnak ki, a gorillák laptopot nyomkodnak, a macskák pedig hatalmasra nőnek. Párbeszéd nélkül mesél el mikrotörténeteket, amikbe mindenki a saját történetét láthatja be. Részben Symphony 42 sikerének köszönhető, hogy következő filmje a Love, már a berlini filmfesztiválon mutatkozhatott be, 2016-ban. Az Index is elkísérte a rendezőt Berlinbe, az erről készített videónkat itt lehet megnézni.

Carlos Rufas: A vörösbegy

Carlos Rufas  a Barcelonai Egyetemen képzőművészetet tanult, de olyan nagyra tartotta a kelet-európai rajzfilm történetét, hogy Magyarországra költözik és a MOME-n fog animációt tanulni. Itt készült el A vörösbegy című rajzos animációs rövidfilmje. Szöveg nélkül mesél el egy olyan összetett történetet, amit többféleképpen is lehet értelmezni. A hivatalos megfogalmazás szerint a középpontban azok az emberek által formált narratívák állnak a középpontjában, amikre mindenkinek szüksége van, viszont nagyon veszélyesek is lehetnek. A 2015-ös KAFF-on különdíjjal jutalmazták a Vörösbegyet.

Bertóti Attila: Mese

Bertóti Attila 7 perces alkotása az utóbbi idők egyik legsikeresebb hazai rövidfilmje. A 12. KAFF-on ezt választották a legjobb rövidfilmnek, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácstól is kapott egy 500 ezer forintos díjat és Alekszej Alekszev orosz filmrendező is különdíjban részesítette.  A Mese egy orosz dadaista író, Danyiil Harmsz írása alapján készült és egy kisfiú és kislány délutánját mutatja be, ahol a fiú szeretne mesét írni, de a lány mindig letöri a lelkesedését azzal, hogy az ötletét, valaki korábban már megvalósította. A rendező első diplomáját a a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó, film, média szakán szerezte, 2014-ben végezte el a MOME animációs mesterképzését.

Kapitány Frigyes: Gyurmók

Kapitány Frigyes gyurmaanimációja egy öt részes sorozat, aminek Van köztünk egy színes című epizódja nézhető meg az Indafilmen. Ez a rész nyerte el 2015-ös a KAFF-on a legjobb térbeli animációnak járó díjat. A sorozatot ebben az évben vetítették a Petőfi tévén, összesen öt készült belőle. A gyurma animáció egy miniatűr város életét mutatja be. A Van köztünk egy színes arról szól, hogy a lakók mit szólnak hozzá, mikor mindenféle árnyalatú lakók érkeznek a közösségbe. A Gyurmókban olyan szinkronhangok szerepelnek, mint Rudolf Péter, Kálloy Molnár Péter és Szabó Győző. A rendező a Színház- és Filmművészeti Egyetem operatőr szakán tanul.

Hertelendi Amanda és Ottlik Anna: Peron

A Peron című bábanimáció 2013-ban készült a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán, amit azóta már Metropolitan Egyetemnek hívnak. A mindössze két perces kisfilmben egy pantomim művészt és egy másik ismeretlen alakot látunk, akik épp várják a metrót. A pantomim művész pedig megpróbál valahogyan mosolyt csalni a morózus figura arcára. A Peron a 12. Kaffon a legjobb karakteranimációért járó különdíjat kapta. Az alkotók közül Ottlik Anna azóta a MOME animáció mester szakára járt, Hertelendi Amanda pedig az Egy komisz kölyök naplója című animációs sorozaton dolgozott.

Gellár Csaba: Blackwood 

Gellár Csaba 6 perces alkotása E. A. Poe Hogyan írjunk Blackwood-cikket? című novellája alapján készült. A különleges kép világgal rendelkező kisfilm számítógépes animációval készült. A főszerepben Sygnora Psyche Zenobia-t látjuk, aki kutyájával járja Blackwood szűk utcáit. Valami hátborzongató kalandot keres, amit hamar meg is talál, bár a filmben, Poe stílusát átmentve minden nagyon ráérősen történik, lassabban annál, ahogy a közönség számítana rá. Az animációval sikerült megteremteni az amerikai író világához tökéletesen passzoló hangulatot. A Blackwood a 12. Kaffon megkapta a legjobb forgatókönyvnek járó díjat. A rendező Gellár Csaba 2013-ban végzett a MOME animáció szakán.

Tóth Luca: A kíváncsiság kora 

Tóth Luca majdnem 8 perces kisfilmje az egész válogatásunk egyik legsikeresebb darabja. A rajz, festmény és számítógépes animációt is használó film egy szürreállis felnövéstörténetet mutat be. Hangulatában egészen közel áll Bucsi Réka filmjeihez, amik szintén egy hasonló, teljesen kiforgatott világban játszódnak. A három tinédzser története a 2015-ös Kaffon a legjobb designért kapott különdíjat. A rendező Tóth Luca 2011-ben végzett a MOME animációs kézésén, majd 2013-ban a londoni Royal College of Art mesterképzésén.

A cikk elkészítéséhez sokat használtuk a Dot & Line blog remek posztjait.