Daniel Day-Lewis a method acting, azaz Sztaniszlavszkij-módszer élő szobra, Az Ember Aki Minden Szerepben Ezerszázalékosan Elmerül, a Lincoln forgatásán korabeli házban lakott, elektromos áram nélkül, és mindenkinek Elnök úrnak kellett szólítania, még akkor is, amikor a kávéért (teáért?) állt sorba reggel. Day-Lewis a színészettől idén vonult vissza, egy utolsó filmet még bevállalt, a Phantom Threadet, amihez minden bizonnyal beköltözött valami szabóműhelybe ahol a helyes varrótűfogást heteken át gyakorolhatta. Mert a film, amit a hatszoros Oscar-jelölt Paul Thomas Anderson rendezett, egy szabóról szól.
A háromszoros Oscar-nyertes Day-Lewis és Anderson már melózott együtt, 2007-ben a náha egészen brutális, de végig zsigerig hatoló Vérző olajon - most ilyesmire nemigen számíthatunk. A film az ötvenes években játszódik, Londonban, a főhőse Reynolds Woodcock (Daniel Day-Lewis) ruhatervező, és húga, Cyril (Lesley Manville) akik a brit divatvilág meghatározó alakjai, aki számít, tőlük rendel ruhát, stb. Woodcock agglegény, és kényelmesen el is van így, de aztán beüt a ménkű Alma (Vicky Krieps) képében, aki a szeretője, majd társa és múzsája lesz, az élete megborul, és... ennyi, ez egy ilyen Oscar-film lesz.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon