A svédeknél sincs kolbászból a kerítés

T4DN0an1 BxHnt2-D9D8dji01B79GvfxOJ6pz0np3H0kJFS02GfQwAnzQVjl n8r
2019.08.08. 05:05

A svéd Góliát megtestesíti az európai filmkészítésnek azt a fajtáját, ami szinte csak fesztiválokon él meg: marginalizálódott emberekről szól (ez esetben pénztelen dílerekről), a főszereplőjét egy amatőr színész alakítja, a címének csak nagy vonalakban van köze a cselekményhez, van benne hirtelen kirobbanó erőszak, a sztori alaptétele ennek az erőszaknak a kikerülhetetlen körforgása, és főleg ipartelepeken, lepattant raktárokban, sufnik kertjében, túlzsúfolt konyhákban játszódik. Ahol azért mindenki a legpatentabb melegítőben üldögél, miközben mérlegeli a sorsát.

A Góliát főszereplője a 17 éves Kim, a családnak csak Kimmie (Sebastian Ljungblad). Amikor először találkozunk vele, épp egy kortársa agyabugyálja a betonon valami pimf ok miatt. Kim gyenge, finom arcélű, alacsony, vékony, barátai nincsenek, a családból pedig erősen kilóg. Főleg azért, mert az apja, Roland (Joakim Sällquist, szintén nem színész) egy hatalmas, kopasz, tetovált díler. Aki egyedül tartja el a családot, Kimmie mellett két másik gyerekét, illetve az egész filmben meg nem nevezett betegségtől szenvedő feleségét is.

Vagyis tartaná, mert a számlák csak gyűlnek és gyűlnek, miközben Roland megtudja, hogy 5 hét múlva lecsukják. Csak 16 hónapra, de az pont elég, hogy kiessen a svéd kisváros szervezett bűnözéséből. Az addig hátralévő egy hónap viszont arra elég, hogy betanítsa helyettesének az erre látványosan alkalmatlan fiát. Akit amúgy jobban érdekelne egy lány a társaságból, aki épp arra készül, hogy ezt a fullasztó, kisstílű bűnözést maga mögött hagyja, és elmenjen egy szomszédos városba egy logisztikai céghez dolgozni. Úgyhogy Kimmie-nek több döntést kell meghoznia: követi-e az apját, vagy elmenekül egy tisztességes állásba? Megembereli magát vagy enged a csicskáztatásnak? Kimmie dilemmája az, hogy ha pont azt teszi, amit apja és a világ szeretne tőle, akkor kiállna magáért, és elhúzna a francba ebből a koszfészekből.

Parittya

goliat plakat?itok=I02xdMm7

Index: 4/10

Imdb: 7,5

Kimmie tipródása és vívódása lenne a Góliát lényege, de keveset látni ebből Ljungblad arcán, aki abszolút gyengének és kívülállónak tűnik, de a kinézetén kívül nem sok más eszközzel tudja ezt kommunikálni. Jól tud gyámoltalanul viselkedni, és jól is mutat ezzel a kamera előtt, de amikor küzd azzal, hogy ezt levetkőzze, akkor tanácstalannak tűnik. Ennél sokkal jobb az apját játszó Sällquist, akit teljesen véletlenül talált meg a rendező, Peter Grönlund. A férfi egy barátját kísérte el a meghallgatásra, de végül őt választották, a börtönviselt, drogos múltú, de megtért Sällquist alakítása pedig a legjobb svéd színész díját érte 2018-ban. (A film összesen 6 díjat kapott, köztük a legjobb forgatókönyvét.) A színész megérdemelten nyert, de sokkal érdekesebb lenne a Góliát sztorija, ha az apukát követné, akinek meg kell hoznia a döntést, hogy belekeveri-e a gyerekét ebbe a világba.

A világ alatt itt nem csak az alvilágot értem,

a Góliát arra próbál reflektálni, hogy a svéd iparvárosok lassan elnéptelenednek,

a nehéziparnak annyi, az egykori munkások egy része csak olyan megoldásokkal tud túlélni, mint Roland a filmben. Nem tudom, hogy Svédországon kívül mennyire lehet ezt a réteget felfejteni, nekem is csak akkor lett világos, amikor később a sajtóanyagokat böngésztem. A Góliát tényleg azt próbálja megmutatni, hogy még ott, a fejlett északnyugaton sincsen kolbászból a kerítés, csak éppen sikerült ezt egy közhelyes, ezerszer látott, semmi újdonsággal nem szolgáló történettel elmondania. Grönlund filmje vizuálisan sem tud sok emlékezetes pillanattal szolgálni, a kisvárosi gengszterfilmek és az északi drámák rideg, lapos, szenvtelen stílusát keveri, nem túl érdekes eredménnyel.

És ez a Góliát legnagyobb baja, hogy egyszerűen nem érdekes, magyar szemmel nézve pedig egészen nevetséges - azon azért minden kelet-európai szem fenn fog akadni, hogy a pénzügyi bajok ellenére a többgyerekes család egy emeletes családi házban lakik, és kicsit lepattant, de azért itthon luxusnak számító kombiautókkal jár, miközben a Puma, az Adidas és a Nike ruháit hordják. Majdnem olyan, mintha a Góliát nem lenne teljesen őszinte, bár kétlem, hogy Grönlund bárkit szándékosan meg szeretne vele vezetni, és az amatőr szereplőket sem csak úgy heccből válogatták hozzá. De a külsőségek mellett mintha kevesebb figyelem jutott volna a tartalmára.

Ne maradjon le semmiről!