Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMSchmidt Mária nem ért egyet azzal, hogy Szabó István életműdíjat kap
További Cinematrix cikkek
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
- A Rocknak köszönhetjük a világ legpusztítóbb karácsonyi akciófilmjét
- Kicsi, mire jó ez a narkós és borzasztó sivalkodás?
- Szívbe markoló animációs film érkezik a mozikba
Schmidt Mária egy Kásler Miklós miniszternek, Fekete Péter államtitkárnak, Káel Csaba filmbiztosnak és L. Simon Lászlónak címzett Facebook-posztban tiltakozik az ellen, hogy az Oscar-díjas rendezőt a Magyar Mozgókép Szemlén a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal jutalmazza.
A hír megdöbbentett és felháborított. Köztudott, hogy Szabó István a Kádár-rendszer besúgója volt, akinek ügynökmúltját már 14 évvel ezelőtt, 2006 januárjában leleplezte a magyar sajtó és elsők között dokumentálta Gervai András. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az M-19593-as munkadossziéban fellelhető iratok egyértelmű bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy Szabó István ügynöki tevékenysége során számos terhelő adattal segítette az 1956 utáni kádári megtorlást
– írja a kormánybiztos.
Az Élet és Irodalom még 2006-ban írt arról, hogy a rendező 1957 és 1963 között Képesi Endre fedőnéven jelentetett a belső reakció elhárításával foglalkozó II/5-ös osztálynak. A cikk megjelenése után Szabó István elismerte, hogy ügynök volt, és első nyilatkozatában azt mondta, hogy 1957-ben, tizenkilenc évesen azért írta alá a beszervezéséről szóló nyilatkozatot, és azért jelentett több éven át a színművészeti főiskola hallgatóiról, mert ezzel megmentette egy forradalmár barátja életét. Szabó, aki akkor a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, többek között Jancsó Miklósról, Mécs Károlyról, Törőcsik Mariról jelentett.
2020-at írunk. Szeretném hinni, hogy harminc évvel a rendszerváltoztatás és több mint hatvan évvel 1956 után eljutottunk végre oda, hogy nem a bűnösöket ünnepeljük és tüntetjük ki, hanem a hősöket és az áldozatokat
– folytatja posztját Schmidt Mária.
Nyugtassanak meg, hogy a harmadik Orbán-kormány értékrendjébe nem fér bele a kommunista ügynökök magasztalása, tetteik súlyának elbagatellizálása, és mentegetése
– szól a címzettekhez. És – ahogyan azt a 444.hu is észrevette – ebben a mondatban van egy apró hiba, hiszen most a negyedik Orbán-kormány vezeti az országot. Schmidt Mária bejegyzése végén arra kéri Kásler Miklósékat, hogy segítsenek abban, hogy
ne egy leleplezett kommunista besúgó életét állítsuk 2020-ban hazánk nyilvánossága és gyermekeink, unokáink elé példaképként....Ez az életműdíj megsérti mindazokat, akik a diktatúra alatt is megőrizték tisztességüket és nem szegődtek a hóhérok szolgálatába.
Rovataink a Facebookon