Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAz ingyen élet Bibliája, avagy így születnek az influenszerek
További Cinematrix cikkek
Mi tesz valakit híressé? Régen a tehetség emelte ki az embereket a tömegből, a nagyobb figyelmet igénylő szakmák alakjai lettek ikonok, főként művészek, politikai szereplők.
Majd a televíziózás elterjedésével és a reality műsorok megjelenésével azért lett valaki híres, mert híressé tették.
Mert benne volt és van a tévében.
Manapság e jelenségnek van egy új formája: egy embert a számok tesznek valakivé. A követők határozzák meg, mennyire befolyásos egy személy, és öngerjesztő folyamat lévén, minél híresebb valaki, annál több követőre tesz szert.
Az HBO dokumentumfilmet forgatott, amelyben egy igazán érdekes social-kísérletet követett nyomon: több ezer jelentkező közül kiválasztottak három átlagos embert, akiknek azt a feladatot adták, hogy addig adják ki magukat influenszernek, míg valóban azzá nem válnak.
Azaz kamerák előtt, szakemberek bevonásával próbáltak a három átlagos fiatalból álhíresembert varázsolni.
Los Angelesben van egy fal, Paul Smith tervező tökéletesen simára festett bugyirózsaszín falfelülete. A világ minden tájáról odavonzza a lájkvadászokat, jelenleg az egyik legvágyottabb Instagram-vakációs helyszín.
- Egy rózsaszín fal.
- Több turista látogatja, mint a város nevezetességeit.
Az influenszerek világa kívülről nézve sokszor irigylésre méltó életet mutat. Az Álhíres című dokumentumfilm pedig rávilágít arra, hogy néhány csokitorta nem más, mint kutyagumi cukorszórással, illetve: ez a XXI. századi szakma áldozatokkal jár.
Mert igen, ez már egy szakma. Az influenszerek sok esetben vállalkozók, a legtöbb esetben életüket, testüket, energiájukat, idejüket használják fel arra, hogy élő reklámfelületté válva megkülönböztetett figyelemben részesüljenek.
De a hírnévnek ára van. szó szerint.
A három fiatalt és a hozzájuk tartozó Instagram oldalt különböző szakemberek segítségével próbálják felfuttatni. Új külsőt kapnak, és egy profi fotózáson olyan képeket készítenek róluk, amin még a bonbon is csak kockára vágott vaj, nyakon öntve olcsó kakaóporral. Minden trükköt bevetnek, hogy a fotók úgy tűnjenek, mintha egy luxusszálloda medencéjénél lőtték volna azokat, vagy egy privát konditeremben, ami valójában csak egy okosan berendezett bérelt garázs.
A külsőre költött pénz az első befektetés, a fotózás a második. Ám amikor ezek megvannak, akkor jön az igazi trükk. Ahhoz, hogy valakinek az Insta-oldala kívánatos legyen, rendelkeznie kell már egy bizonyos követőbázissal. Hiszen minél többen kíváncsiak egy ismeretlen személy életének pillanataira, annál több plusz ember érdeklődését keltik fel. Vagyis a stáb követőket vásárol a három fiatalnak.
A fake, azaz hamis követők már eléggé benne vannak a köztudatban, mégis, ha valaki rátalál egy profilra, és azt látja, hogy az illetőt több százezren követik, nem fogja érdekelni, hogy ebből mennyi a valódi felhasználó. Hírességek is buktak le hamis követőkkel, mégsem veszítettek az igaziakból.
Ami viszont már kevésbé ismert tény, hogy a vásárolt követők csak további összegek kifizetése után kommentelnek vagy dobnak a képekre egy-egy lájkot.
A film szépen, fokozatosan mutatja be, milyen trükkökkel lehet elérni, hogy úgy tűnjön, az alany külföldön nyaral, vagy repülőn utazik. Menő lakások kibérlését kötik össze egy teljes napig tartó fotózással, persze különböző ruhákban, hogy egy hónapra elegendő kép készüljön, amin úgy tűnik, hogí az illető ízléses helyen él, mindig szép és boldog, ahogy persze sosem dolgozik.
Nem lehet pontosan tudni, hányan, de a filmben megszólaló szakértők szerint rengetegen élnek ehhez hasonló praktikákkal a való életben is, hogy kívánatosabbnak tűnjön az Insta-profiljuk.
Ezzel párhuzamosan bemutatják azt is, hogy ez az életmód MIT KÖVETEL.
A három kísérleti nyúl különbözően reagál a megpróbáltatásokra.
- Adott a divattervező laza gyerek, aki egy idő után képtelen tettetni, mert saját tehetségével akarja elérni a megnövekedett figyelmet.
- Ott van az ingatlanos-asszisztensként dolgozó érzékeny fiú, akit a támadó kommentek és számon kérő üzenetek térítenek el az álhíresség felé vezető útról.
- És van a bolti eladóként dolgozó feltörekvő színésznő, aki mindent az előírások szerint csinál, és egyik pillanatról a másikra változik meg az élete. Eseményekre hívják, ingyen termékekkel bombázzák, és még az ügynöke is több figyelmet szentel rá. Több castingra hívják, ahol nagyobb eséllyel kapja meg a szerepeket, hiszen már egy reklám készítőinek sem mindegy, hogy a terméket népszerűsítő színésznőcske mennyire befolyásos személy.
Az senkit sem érdekel, hogy egy-egy Insta profil mögött mi a valóság, mert azzal párhuzamosan, hogy az influenszerek egy kreált világot mutatnak meg követőiknek, követőik megelégszenek a képekbe csomagolt illúzióval is, szinte szomjazzák azt.
Talán olyan lehet ez, mint mikor könyvet olvas az ember, és beleéli magát a főhős karakterébe. A képek között lapozgatva sem a valódi történetet keresi, csak szeretné pár percig elképzelni, milyen lenne az élete akkor, ha egész nap bulizhatna, a legnagyobb világmárkák öltöztetnék, persze ingyen. És arra utazna, amerre csak akar, mert mindig lenne egy szálloda, amelyik épp egy párszázezres követőtáborral rendelkező insta-celebbel szeretné népszerűsíteni a szolgáltatásait.
A film vége Covid-járványba fullad és kimond néhány fontos igazságot, ami gyengíti a produkciót. A szájbarágós tanulságok nélkül sokkal erősebb lenne az arcon csapás.
De Talán így is reményt ad azoknak, akik kakukktojásnak látják magukat a virtuális világban, és nem lájkokkal mérik értékeiket.
Mert el lehet utazni Los Angelesbe, ki lehet dobni egy rakat pénzt azért, hogy az ember a város látványosságai helyett egy rózsaszín falnál fotózkodjon, de úgy is lehet dönteni, hogy inkább felül egy körhintára Santa Monicában, és élvezi az életet.
Rovataink a Facebookon