Hitler még sosem volt ennyire félelmetes, mint a Netflix új filmjében

A második világháború szinte kiapadhatatlan témaforrás a filmeseknek. De lehet-e bármi újat mondani 2022-ben a brutális fegyveres konfliktusról anélkül, hogy egy elcsépelt produkció lenne a végeredmény? Hiába kaptunk a múltban olyan erős drámákat, mint a Ryan közlegény megmentése vagy Az elit alakulat, a Netflix új kémdrámája, a München teljesen új megvilágításba helyezi a történteket, és merészen azt kérdezi a nézőtől: Ön megölte volna Hitlert, ha lehetősége adódik rá?

A film Robert Harris regényét ülteti át képernyőre, és bár a valóságban is megesett történéseket dolgoz fel, egy fiktív elemekkel és karakterekkel telitűzdelt kémdrámáról van szó. A cselekmény 1932-ben veszi kezdetét, amikor három jóbarát épp azt ünnepli, hogy végre elvégezték a híresen nehéz Oxfordi Egyetemet. A visszafogott Hugh Legat, az új Németországra vágyó Paul von Hartmann és barátnőjük, Lena útjai azonban az erősnek tűnő kötelék ellenére kisvártatva elválnak.

Hat évvel később látjuk őket újra, amikor Legat a brit miniszterelnök, Neville Chamberlain közvetlen munkatársa, a Németországban élő Von Hartmann pedig olyannyira kiábrándult Hitlerből, hogy merényletet tervez a Führer ellen. A produkció a felszínen arról szól, hogy a George MacKay és Jannis Niewöhner által játszott két fiatal fickó miképp egyensúlyoz a világkonfliktus küszöbén, de hiába játszanak mindketten elfogadhatóan, látványosan föléjük emelkedik Neville Chamberlain szerepében Jeremy Irons.

Tény, hogy Neville Chamberlainre nem szívesen emlékszik vissza bárki jó szívvel. Az Egyesült Királyság egyik legjobban utált miniszterelnökéről van ugyanis szó. A film nem is akarja megkedveltetni velünk, de jócskán árnyalja a róla kialakított képet. A München egyik legerősebb jelenete is hozzá kapcsolódik, amikor a politikus egy kőfal előtt arról elmélkedik Legatnak, hogy amennyiben az lenne az egyetlen módja a békének, hogy odaállítják, és egy kivégzőosztag lelövi, azonnal feláldozná magát.

A miniszterelnök nagy hibája, amit a mai napig felrónak neki, hogy Münchenben egyezségre próbált jutni Adolf Hitlerrel, ahelyett hogy felkészült volna az elkerülhetetlen háborúra. Pedig Chamberlainnek, legalábbis a film szerint, igyekeztek felnyitni a szemét: Legat és régi barátja, Von Hartmann is az életét kockáztatta azért, hogy a német kancellár világuralomra törő tervét eljuttassa hozzá.

A Münchennek összejött az, amire nem igazán számítottunk. Hiába tudtuk végig, hogy úgyis kitör a második világháború, rettenetesen izgultunk a karakterekért, akik bukásra voltak ítélve. A kétórás játékidő pedig jelen esetben kevésnek érződött, rögtön ki is fejtjük, miért.

Az alapul szolgáló, Robert Harris által jegyzett regényt akár egy minisorozat formájában is ki lehetett volna bontani, sőt valószínűleg az a formátum jobban is állt volna a történetnek. Főleg hogy a fiatal generáció képviselői, így Legat és társai a képzelet szüleményei, így bővebb és még jobban kiszínezett mesét is köréjük lehetett volna írni. München városában is lett volna még bőven lehetőség, úgy is, hogy a Netflix filmje helyenként ügyesen kifejtette, hogy lépten-nyomon rettegni kellett akkoriban a kémektől. A besúgóhálózatok működése, a politikai árulások azonban olyan témák, amelyeket általában a tévésorozatok tudnak a legjobban kifejteni. További érdekes karaktereket lehetett volna így bemutatni német és brit oldalról.

Ki kell emelnünk, hogy teljesen váratlan húzás volt a rendezőtől, A korona című Netflix-sorozatban is közreműködő Christian Schwochow-tól, hogy a film feléig nem is mutatta a fő gonoszt, Adolf Hitlert. A hosszú felvezetés azonban megtette a magáét. Annak ellenére hogy a német kancellár egyetlenszer sem üvölt a filmben, mégis a hideg futkos tőle a hátunkon. Ulrich Matthes szeme minden egyes jelenetében őrülten villog.

A Netflix új filmje, amellett hogy bemutatja a hatalmasok játszmáját, nagyszerűen dolgozza fel Legat és Von Hartmann konfliktusát, akik a német férfi radikális nézetei miatt távolodnak el egymástól, de a közös ellenség megint összehozza őket. Ezen a szálon a nyitó jelenetben szereplő Lena sorsa rettenetesen megrázott minket, érzelmileg az volt a München egyik csúcspontja. Igazi tanmese arról, mihez vezet az eszetlen nacionalizmus és a radikalizáció. Már csak emiatt érdemes megnézni a filmet, meg azért is, mert végig harapni lehet benne a feszültséget. Mi konkrétan a tíz körmünket lerágtuk rajta.

A München szinkronnal és magyar felirattal is elérhető a Netflixen.