James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította AmerikátMagyarul egyelőre nem sugározzák – vasárnap este ad egy részt az RTL Klub –, de tegnap óta angol felirattal már Magyarországon is elérhető A nép szolgája (angolul: Servant of the People, ukránul: Слуга народу) című 2015-ös sorozat. Hiába debütált hét éve a politikai szatíra és vígjáték metszéspontjába sorolható, eredetileg televízióra készült műsor, most mégis sorra vásárolják meg a nemzetközi tévé- és streamingszolgáltatók a sugárzási jogot.
Nem meglepő, hiszen nem akármilyen sorozatról beszélünk, hanem annak a Volodimir Zelenszkijnek a műsoráról, aki közel egy hónapja harcol szeretett hazájáért, Ukrajnáért. Az ukrán elnök ugyanis, mint ahogy az Index is megírta, színészként kezdte a pályafutását, és csak évekkel később tört politikai babérokra. A háború kezdete óta hatalmas népszerűségnek örvendő széria három évadot élt meg, a magyar Netflixen az első évadot (23 epizódot) lehet megnézni.
Az orosz–ukrán háború február 24-i kitörését követően Volodimir Zelenszkij kétségkívül az internet sztárja lett. Videómontázsok és közösségimédia-posztok milliói keringenek róla az interneten. Egy átlagos, a ló túlsó oldalára át nem eső Instagram- vagy TikTok-felhasználó szemével úgy tűnhet, a nyálcsorgató rajongók önző módon fittyet hánynak arra, hogy a számukra eddig ismeretlen elnök (merthogy ezeket a rajongói hangvételű, Zelenszkij külsejét és kisugárzását pozitív értelemben hangsúlyozó tartalmakat elsősorban a nemzetközi felhasználók, nem pedig az ukránok gyártják) most nem szórakoztatás céljából, hanem a haza védelmében áll ki a nyilvánosság elé.
Zelenszkij számára a közönség elbűvölése nem ismeretlen fogalom: táncolt, kabarékban és videóklipekben szerepelt, a showbiznisz, mondhatni, a vérében van. Merthogy akármilyen szórakoztató műsorban szerepelt is, valamiért mindig hatalmas sikert aratott – a háború óta egymás után napvilágot látó régi tévészerepléseit elnézve legalábbis nagyon úgy fest, hogy emberek milliói vannak oda érte.
A nép szolgája különleges állomás Zelenszkij karrierjében, hiszen olyan, mintha a saját élete megfilmesítése lenne, csak éppen néhány évvel korábban. A sors keze vagy fintora? Ki tudja, mégis kísérteties a hasonlóság a sorozat tartalma és a való világ eseményei (Ukrajna helyzete) között, és itt most nem csak arról van szó, hogy az előadóművész Zelenszkijt a 2019-es elnökválasztáson tényleg Ukrajna elnökévé választották. A valós események feldolgozásában persze nincs semmi különleges, tekintve, hogy egy politikai szatírával van dolgunk. A műfaj általában a kőkemény valóságot figurázza ki, rámutatva annak hibáira, és csak ritkán az erényeire.
A főszereplő, Vaszilij Petrovics Goloborodko (ukránosan Holoborodko) az őt megformáló Zelenszkijhez hasonlóan olyasvalakiből lett Ukrajna vezetője, akinek semmi köze sem volt a politikához. Goloborodko polgári foglalkozását tekintve egy szerethető, szórakozott történelemtanár, akit váratlanul – tulajdonképpen poénból – választanak meg az ország elnökévé, miután az egyik diákja titokban lefilmezi, majd a közösségi médiába feltölti a videót, amelyben a tanár trágárul, már-már önkívületi állapotban ostorozza az ország boldogulását megkeserítő korrupt rendszert.
Az első néhány epizód zseniálisan mutatja be, ahogy a szakértelem helyett a történelmi ismereteire és a jó szívére hagyatkozó laikus férfi megpróbálja kiismerni a magát egy számára idegen, felettébb sznob, a népet szolgaként kezelő rendszerben.
Goloborodko a sminkesből, öltöztetőből, szakácsból, ételkóstolóból, istállómesterből, masszőrlányokból és tucatnyi testőrből álló stábbal a háta mögött vág bele az elnökségbe. Szerény ember lévén nem fűlik a foga az efféle rongyrázáshoz, ezért elhatározza, hogy fellép a nép kizsákmányolása ellen. Igen ám, csakhogy mi sem lehetetlenebb vállalkozás ennél.
A főszereplő szavaival élve az elnöki foglalkozásban az a legnehezebb, hogy nem minden tőle függ…
Az ítélőképességét kezdetben semmi sem vakítja el, és a későbbiekben is legfeljebb egy-két csinos hölgy, bár az utóbbi kijelentés a teljes sorozat ismerete nélkül cáfolható… A krízishelyzetekben Goloborodkóból előtör a történelemtanár, és megelevenedik előtte a múlt. Abraham Lincoln, Al Capone, Bölcs Jaroszláv, XVI. Lajos francia király és Rettegett Iván is feltűnik lelki szemei előtt. A történelem nagyjai saját példájukon okítják a zöldfülű vezetőt.
A rövid, egyenként 24 perces részek valódi érzelmi hullámvasutak. Szinte nincs is olyan jelenet, amely ne csattanóval végződne, mégis van valami borzasztóan elkeserítő a mondanivalójukban. Már rögtön az első évadban tucatnyi, 2022-ben (is) aktuális téma kerül elő. Ezek a problémák természetesen nem csak Ukrajnában léteznek, az ország példájából a világ valamennyi korrupt politikusa tanulhatna. Csak néhány, humoros körítéssel tálalt, ugyanakkor komoly probléma a sorozatban:
A sorozatban minden olyan elem megvan, amely egy vígjátéksorozat kötelező velejárója: kapzsi és hataloméhes családtagok, töketlen bűnözőkből zsenivé okosodó „szárnysegédek”, popkulturális utalások, a múlt századi némafilmekre jellemző zenei aláfestés, a stílusukban a Csupasz pisztolyt vagy a Mr. Bean-sorozatokat megszólalásig idéző jelenetek, kortárs fekete humor és persze a minden túlzás nélkül remek színészi játék: Zelenszkij istenadta tehetség.
A nép szolgája kétségkívül az egyik leghumorosabb sorozat, amelyet a Netflix műsorra tűzött az elmúlt években. A széria remek lehetőség arra, hogy a néző megismerhesse Volodimir Zelenszkij politikai karrierjének eredetét – egy elnök életét, aki a műsor után néhány évvel a valóságban is hősiesen védi Ukrajnát a pusztulástól.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon