Nagyon vártuk, de ez lett az HBO legpocsékabb sorozata

Se szeri, se száma, hogy hány kiváló krimisorozat köthető az HBO-hoz. Csak az elmúlt pár évben olyan produkciókat tettek le nekünk az asztalra, mint a True Detective első évada, az Éles tárgyak, az Easttowni rejtélyek, de idesorolhatnánk még A kívülálló című Stephen King-adaptációt vagy a Perry Masont, melyet fájó, hogy milyen kevesen fedeztek fel idehaza a nézők közül.

Szeretjük is a hiperrealista történeteket, és előzetesen nagyon úgy tűnt, hogy a Miénk a város remek néznivaló lesz. Elvégre a minisorozat társalkotója és írója az a David Simon, aki a Drótot készítette, és már ettől a ténytől az elvárásaink az egekbe szöktek. Pláne, hogy a történet megtörtént eseményeket dolgoz fel, így valami olyasmire számítottunk, mint a Tokyo Vice lett. Arra a sorozatra egyébként nem véletlenül írtuk, hogy az év egyik, ha nem a legjobb újonca.

Ehhez képest a Miénk a város a pilot alapján joggal pályázik rá, hogy a legrosszabbnak kiáltsuk ki. Egy biztos, az HBO-tól megszokott mérce mellé rakva iszonyúan alulteljesít ez a produkció. A közel egyórás epizódon kis híján sikerült is elaludnom.

Pedig a sorozat biztatóan kezd: Jon Bernthalt láthatjuk a nyitójelenetben, aki olyan ötperces monológot ad elő az amerikai rendőrök brutalitásáról és arról, hogy miképp kellene bánni a civilekkel, hogy az ember álla a padlón kopog. A korábban a The Walking Deadben is látott színésznek annyira jól állnak ezek a zsaruszerepek, hogy csak krimi jellegű filmekben és sorozatokban játszatnánk őt. Nem csoda, hogy a The Punishert is sokan visszasírják, az ő zseniális teljesítménye miatt legfőképp. Megtört macsókat Bernthalnál kevesebben tudnak úgy lehozni.

Ha és amennyiben az HBO sorozata kizárólag a bort ivó és vizet prédikáló, kétszínű Wayne Jenkinsről és korrupt csapatáról szólna, bevetésekkel, egyszerű történetvezetéssel és kemény fordulatokkal, akkor a Miénk a város simán lehetne az új The Shield, de akár a Drót szellemi örököse is.

Ehelyett az írók teljesen másik irányt vesznek, úgy döntenek, hogy a lehető legszélesebb palettán mutatják be, hogy milyen romlott az amerikai rendfenntartó rendszer. Kapunk egy jóízű Hillary Clinton-ozást, balul elsült drograzziát, feketéket indokolatlanul ütlegelő, túlsúlyos járőröket, na és szörnyülködő járókelőket, akiknek az egyetlen visszavágási lehetőség a kezükben a telefonjuk, hogy feltöltik a netre a kegyetlenkedő videókat, hadd hüledezzen a világ rajtuk.

A forgatókönyv azonban csúnyán szétesik, a teljesen felesleges időugrás miatt elvesznek a készítők a részletekben, lekerül a fókusz a Bernthal-féle Jenkinsékről, akikben úgy igazán a muníció lenne. Helyette arra kényszerülünk, hogy hosszú, unalmas párbeszédeket nézzünk, amikbe még az USA jogi rendszerének útvesztőit is belekeverik. Hogy minek, arról David Simont kellene megkérdezni, lehet, ő sem tudja… mindenesetre egy ennyire rövid sorozatnál egyszerűen nincs idő ilyen szintű szétszórtságra. Itt patikamérlegen kéne adagolni a feszültséget, a drámát, a piszkos zsarukat. Az HBO produkciója viszont egyszerűen képtelen a mai tévénézők elvárásaihoz igazodni. Oldschool, de nem a jó fajtából.

Hiába dolgoz fel egy sorozat húsba vágó témákat, ha elfelejtik azokat úgy tálalni, hogy ne ásítozzunk közben. Elvégre azért ülünk le a tévé elé, hogy szórakozzunk, de pont ebben bukik meg a Miénk a város. Néhány percre képes magába szippantani, de az első részből vagy 20 percnyi hablatyolást úgy ki lehetett volna vágni, hogy senkinek sem hiányozna.

Kihagyott ziccer ez a sorozat, mert lehetett volna valami hasonlót hozni a fiatalabb generációnak, mint ami a Drót volt két évtizeddel ezelőtt, és egy ütős rendőrös sorozattal sokkolni az erre a műfajra vevő nézőket. Az egész minisorozat csak 6 rész lesz, de a pilot alapján még az is túlnyújtottnak ígérkezik, nem nagyon tudnánk azt mondani, hogy érdemes kibekkelni a bevezető epizódot, hátha a későbbiekben összeáll. Lehet, hogy a nosztalgia miatt megtalálja a maga közönségét a Miénk a város, de nagyon az volt az érzésem közben, hogy ezt csak David Simon nevével, a nosztalgiára építve akarták ránk sózni, ahelyett, hogy tényleg egy minőségi drámát raktak volna össze. Kár érte, az HBO nem szokott túl gyakran mellélőni, de ezúttal kritikán aluli lett a végeredmény. (4,5/10)

A Miénk a város első része szinkronnal és magyar felirattal elérhető az HBO Maxon.