Sokan kiborultak tőle, pedig ez az év sorozata a Netflixen

2022 nyara elég izgalmasan alakult a misztikus sorozatokat illetően a Netflixen, hiszen a gyengélkedő Stranger Things látványosan magához tért a negyedik szezonjára, és olyan finálét produkált, amin a szemünket kisírtuk. Újdonságokból sem volt hiány, az elmúlt három hónap legnagyobb meglepetése lett a Sandman: Az álmok fejedelme, egy dark fantasy, Neil Gaiman kultikus képregénye alapján. Augusztus elején, már a bemutatását követően méltattuk az első két részét, most viszont visszatérünk a produkcióhoz, mert a teljes évadot tekintve is bőven van miről beszélni.

A sorozat ugyebár azzal indul, hogy egy arisztokrata okkultista, Sir Roderick Burgess (Charles Dance) megpróbálja megidézni a Halált, hogy rávegye az istenséget – vagy ahogy a Sandmanben nevezik őket, végtelent arra, hogy hozza vissza elhunyt fiát, akit annyira imádott. Az öreg fickó azonban véletlenül Morpheust, az álmok fejedelmét (Tom Sturridge) csalja lépre, akit 106 évre bebörtönöz. Szabadulását követően a mindig komor főszereplő elindul, hogy visszaszerezze mágikus tárgyait, melyek hatalmassá teszik őt: homokját, rubinját és ijesztő maszkját.

Az első két epizód alapján arra lehetett számítani, hogy a Sandman olyan lesz, mint egy hosszú film. Ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna, hiszen kisebb és alig összefüggő szegmensekből építkeztek inkább a készítők. Merész, de mégis működött. A harmadik részben megismertük Johanna Constantine-t, a démonvadász detektívet, akivel kapcsolatban nem az volt a legmeglepőbb, hogy ez az iterációja is menő volt, hanem, hogy Jenna Coleman legalább olyan jól hozta a karaktert, mint korábban Keanu Reeves és a tévés verzióban Matt Ryan. Megvolt itt is a ballonkabát, a káromkodás, és az ördögűzés is, na meg a személyes tragédia, utóbbi gyorsan kézzel foghatóvá és esendővé tette Johannát.

Az a húzás, hogy eredetileg férfi karaktereket nők játszanak a Sandmanben, nagyon is jól sikerült. Az évad egyik fénypontja, amikor Morpheus nagyszájú hollója társaságában alászáll a pokolba, hogy Lucifertől megszerezze egyik elvesztett ereklyéjét. A bukott angyal szárnyait ezúttal Gwendoline Christie ölti magára, és lehet, hogy a Tom Ellis-fanatikusok megköveznek érte, de ez a változtatás bizony csillagos ötös, ha osztályozni kellene. A vizualitása miatt ez az epizód amúgy is emlékezetes lett volna, de a főszereplő, Sturridge és Christie olyan visszafogott harcot vívnak egymás ellen a képernyőn, ami annak ellenére észvesztően izgalmas, hogy csak szóban, vagyis inkább gondolati síkon zajlik a konfliktus.

A nézőket mondjuk ez láthatóan nem hatotta meg, hiszen a legtöbb online diskurzust és veszekedést a Sandman ötödik, kajáldás epizódja váltotta ki a többségből. Ebben Morpheus alig tűnik fel, helyette az akkor soros főgonoszt láthatjuk tevékenykedni. De mivel a felbukkanó karakterek között sok az LMBTQ-figura, a feszült írás, kiváló rendezés, és erős alakítások helyett az ő szexualitásuk foglalkoztatta leginkább a közönséget. Nem csak hazánkban, hanem sok más országban is... legalábbis a Twitter alapján.

Pedig ez a vonal a képregényekben is benne volt, Neil Gaiman kénytelen is volt nyilatkozni erről egy gyorsat augusztus elején:

Amikor a képregényt írtam, már akkor is egy csomó meleg és transz barátom volt. Azt akartam, hogy ők is úgy érezzék, hogy reprezentálva vannak a Sandmanben. Ha kihagytam volna az LMBTQ-vonalat belőle, úgy éreztem volna, hogy cserben hagyom őket. Emlékszem, már anno állt a botrány, mert dühös leveleket kaptam az Amerikai Aggódó Anyák szervezetétől, akik bojkottal fenyegettek a meleg szereplők miatt. Nem hátráltunk meg, az eladások kilőttek, és szárnyalt a Sandman.

Fáj a szívünk, hogy ez a mondvacsinált botrány most is rányomta a bélyegét a Sandmanre, és 2022-ben is téma ez a tévés adaptációnál. Főleg, mert biztosan voltak olyanok, akik az ötödik rész miatt a hatodikat már nem indították el. Ők foghatják a fejüket.

Az elmúlásról, a világ változásáról, a fájdalomról talán csak a Doctor Who-ban beszéltek ennyire őszintén és csontig hatolóan. A Sandman több alkalommal is emlékeztetett minket a BBC kultikus szériájára, de a hatodik epizódban a leginkább. Itt látszódott igazán, hogy Morpheus csak egy kívülálló, egy látogató az emberek világában, aki megfigyel... néha beavatkozik, és bár sokkal cinikusabb, mint a Doctor, néha mégis ráeszmél, hogy mennyire csodás faj tud lenni a miénk. Még úgy is, hogy többnyire azért borzasztóak vagyunk, tegyük hozzá.

Igaz, hogy a hetediktől a tizedik részig a Sandman inkább családi dráma volt, némi szappanoperás beütéssel, de az évad vége felé engedték igazán kibontakozni a Boyd Holbrook által alakított Korinthoszit. Talán a Hősök és a koponyákat lékelő Sylar óta nem láttunk ennyire hátborzongató főgenyát. Kicsit vérzett a szívünk, amikor fűbe harapott, de hátha a folytatásban, amennyiben elkészül, a Netflix visszahozza még őt.

A Sandman szezonzáró része után abszolút nem lehetett hiányérzetünk, az év legjobb misztikus sorozatát kaptuk meg a Netflixtől. Igényünk az volt rá, mert a dark fantasy kicsit sem virgonckodik a tévében. Félreértés ne essék, a Sandman közel sem volt tökéletes: a képarány és a fényképezés furcsán nézett ki, a poklos résztől eltekintve néha még csúnya is volt. A végére a szereplők családi kapcsolatainak feltérképezése túl sok figyelmet kapott, gondolunk itt arra, hogy az amúgy elég veszélyes Rose Walker (Kyo Ra) mennyit rohangált az öccse után. Az LMBTQ-szál minket nem zavart, de a fináléban a cliffhanger annál jobban. Nehogy már éveket kelljen várnunk rá, hogy ezután mi történik!

Ha ebből a sorozatból nem lesz második évad, megyünk a Netflix székháza elé tüntetni. Neil Gaiman ezzel kapcsolatban amúgy nem túl bizakodó, szerinte drága cuccról van szó, és nem biztos, hogy elég népszerű ahhoz, hogy berendeljék a folytatást. Mi arra tippelünk, hogy lesznek még új részek.

A Netflixet sokan vádolják azzal, hogy futószalagon gyártja a szennykategóriába tartozó filmeket, sorozatokat. A Sandman egy pillanatig sem sorolható ide, ez inkább műalkotás, amit tényleg gyönyörködve néz az ember, mint egy festményt, és a hatodik részt megnézve úgy áll fel a képernyő elől, hogy igen. Ettől a sorozattól egy picit több lettem, mint tegnap voltam.

8,5/10

A Sandman: Az álmok fejedelme szinkronnal és magyar felirattal elérhető a Netflixen.