A világ legbetegebb sportágait mutatja be a Netflix sorozata
További Cinematrix cikkek
- Ryan Reynolds felesége miatt újraforgatták a Deadpool & Rozsomák végét
- Jeff Goldblum fiai már kitalálták, mit szeretnének örökölni apjuk 40 millió dolláros vagyonából
- „A csók egy baromság” – Ridley Scott cáfolta Denzel Washington állításait
- Jönnek az ünnepek, kötelező jól érezni magad
- Érthetetlen, miért találnak egymásra, megérdemeljük, ha bedőlünk képzelt vágyainknak
Ha sportközvetítésekről van szó, vannak olyanok, akik a Forma–1 miatt tapadnak a képernyőre, mások a hétvégéjük csúcspontjaként kezelik az éppen soros El Clásicót, de idehaza nagyon népszerűek a vizes sportok, és a téli-nyári olimpiák is nagyot szoktak menni. Olyan sportágakat emlegettünk most a bevezetőben, amik bár nem veszélytelenek, mégis a legtöbbek számára ismertek. Nem kell senkinek megmagyarázni, hogy az egyikben száguldó kocsikkal repesztenek a pilóták, a másikban meg labdát rugdosnak jobbra-balra.
De ön tudja-e, milyen szabályai vannak a calcio storicónak? Esetleg, hogy melyik országban játsszák hithű lelkesedéssel a kok borut?
A Netflix sportdokumentum-sorozata, a 2020 júniusában bemutatott Home Game, mely idehaza az elég semmitmondó Sportversenyek a világban címet kapta, nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy a világ legmegdöbbentőbb, esetenként elég beteg sportágait mutassa be. Olyan tornákat és versenyeket a legkülönbözőbb országokból, amelyekről a többség még csak nem is hallott, de az ezekben küzdő modern gladiátorok mégis a vérüket adnák bennük a győzelemért.
A Home Game egyik legerősebb epizódja rögtön az első, amely nem túl messzire, az olaszországi Firenzébe kalauzol. A várost, amely egy völgyben fekszik, leginkább hosszú történelméről és kultúrájáról szokás ismerni. Pont ezekhez kapcsolódik a Netflix sorozata által bemutatott sportág is, a calcio storico, amely hihetetlenül brutális: a rögbi és a boksz keresztezése. Egyetlen szabály van, miszerint a labdát a 27-27 játékosból álló csapatok igyekeznek eljuttatni a kapuba. Hogy miképp szereznek gólt, rajtuk múlik, de optimális esetben nem halnak meg útközben.
Ennyi a cél, itt tényleg modern gladiátorokról van szó, akik ütik-vágják, rúgják a másikat. Komoly sérülések is vannak, meg jó adagnyi félsz a résztvevőkben. A legtöbbjük képes akár arra is, hogy izomszakadásokat, csontrepedéseket lábon kihordjon a meccs közben. A lényeg úgyis a győzelmen van.
A calcio storico 500 éves múltra tekint vissza, Firenze ostrománál a lakosok azért rendezték meg anno, hogy ezzel idegesítsék a támadó erőket. Mondván, nekik az is belefér egy háború közben, hogy szórakozzanak egy kicsit. A mai napig nem tudják, hogy melyik csapat győzött a legelső meccsen, és bár a város akkor elesett, a tornát azóta is évente megtartják. A játékosok a mai napig ingyen, bérmentve „harcolnak” a Firenze iránt érzett szeretetből. Az ember álla leesik attól a tévé előtt ülve, hogy itt Európában ilyen brutális sportág létezik, amiről eddig még csak nem is hallottunk.
A sorozat készítőinek nem egy, hanem nagy meglepetésünkre jó pár olyan sportágat sikerült összeszedniük, aminek a létezésén jócskán meglepődtünk. A calcio storico csak a kezdet, a Kirgizisztánban játszott kok boru is megéri a maga pénzét. Ez a lovaspóló egy változata,
a csavar benne, hogy a lóháton ügető játékosok labda helyett egy harminckilós döglött kecskét igyekeznek a kapuba juttatni, és így gólt szerezni. Nem vicc, tessék megnézni.
A hév a kok borunál is hasonlóan nagy, mint a calcio storicónál, a túl gyorsan futó lovak, előfordul, hogy a hátukon ülő emberekkel együtt nagyot borulnak. Sok az ütközés, a baleset, és bár a mentő mindig jön segíteni, de a félholt játékosok kivétel nélkül visszaülnek a nyeregbe, és bármi áron nyomják tovább. Erről szól az életük, nincs kifogás, menni kell, és nyerni. Másképpen szégyenben maradnak.
A Netflix produkciójában az egzotikus tájak is jókora szerepet kapnak, ott van Bali, ami a képernyőn keresztül nézve is gyönyörű. Bár az emberek láthatóan ott is eléggé unatkoznak, hiszen megjegyzik, nekik itt nincs Forma–1, helyette a vízzel elárasztott rizsföldeken bölények hátán lovagolnak legalább olyan lelkesedéssel, mint ahogy Vin Diesel nyomja padlóig a gázt bármelyik Halálos iramban-filmben, és motyogja közben maga elé, hogy „cshalááád...!”.
Ugyancsak elég érdekes a Kongóban megrendezett, a vudu miszticizmust és a pankrációt egyesítő, show-nak is beillő catch fétiche. Ezt a tornát is olyan komolyan veszik a résztvevők, hogy John Cena vagy a Szikla is remegő lábbal merne csak belépni közéjük a ringbe.
Az egy évados sorozatban meglepő módon az egyik legvisszafogottabb sportág, a Fülöp-szigeteki szabadmerülés üti a legnagyobbat. Van abban valami borzongató és ijesztő, ahogy az emberek oda-vissza összesen 80-120 métereket merülnek, és legyenek bármilyen kemények, a többségük a felszínre érve elájul. Ezzel pedig a rekordkísérletet automatikusan bukják is. Na meg az is elgondolkoztató, tegyük hozzá gyorsan, hogy az ilyen különleges készségek, mint a levegő extrém hosszú ideig való visszatartása, kezdenek eltűnni a Földön. Köszönhetően a modern technológiáknak és annak, hogy a tradíció egyre visszább szorul.
A Home Game legfőképp ezt ünnepli, az olyan sportolókat, akiknek fontosak még a hagyományaik.
A Home Game-nek megvannak azért a maga mélypontjai, a texasi női görkorcsolyaderbi iszonyú unalmas, és az indiai birkózás is, a skót-felföldi játékok pedig maximum közepes élményt nyújtanak, mert annak a létezéséről eddig is tudtunk.
A produkció azonban úgy összességében valami olyasmit kínál, amit tévéképernyőn nem igazán lehet látni. Már azért sem, mert a legtöbb tartalomszolgáltató ritkán veszi a fáradságot, hogy elmenjen a világ legkülönbözőbb sarkaiba, esetenként konkrétan az isten háta mögé, hogy beteg sportágakat filmezzen.
A Netflix megtette, és bár a szériából második évad nem készült, egy elképesztően egyedi és szórakoztató néznivalót raktak nekünk össze, amit kár kihagyni.
8/10
A Home Game (Sportversenyek a világban) magyar felirattal elérhető a Netflixen.
Rovataink a Facebookon