Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Cinematrix
- the last of us
- sony
- playstation
- videójáték
- adaptáció
- hbo
- tévé
- sorozat
- horror
- zombi
- világjárvány
- évadkezdés
- hbo max
- streaming
- ajánló
- kritika
- naughty dog
Az HBO új horrorsorozatát egyszerűen képtelenség abbahagyni
További Cinematrix cikkek
Jól ismerheti a többség ezt az ikonikus szlogent. Ha végignézünk azokon a saját gyártású sorozatokon, amelyeket a csatorna az elmúlt években kiadott a kezei közül, az idézet a mai napig megállja a helyét: gondoljunk csak az elgyötört tinédzserekről szóló Eufóriára, a modern Trónok harcának is bélyegzett Utódlásra vagy éppen a ténylegesen Westerosban játszódó Sárkányok házára, nem beszélve a Győzelmi sorozat: A Lakers dinasztia felemelkedéséről, amely a sportzsánerbe hozott valami fenomenálisat.
A The Last of Us című tévésorozatnak már a bemutatása előtt nagy sansza volt arra, hogy az HBO jelenlegi zászlóshajói közé emelkedjen. Elég volt ehhez annyi, hogy társ-showrunnernek megszerezték a Csernobil atyját, míg a másik készítő az a Neil Druckmann lett, aki az eredetileg PlayStation 3-ra megjelent, de a későbbi generációkra felújított The Last of Us első részét jegyezte csapatával, a Naughty Doggal. Tudtuk tehát, hogy van remény, az előzetesek is azt sugallták, hogy az HBO tisztelettel állt hozzá sokak kedvenc videójátékához, amely milliós példányszámban eladott bestsellerré, modern klasszikussá vált mostanra.
A The Last of Usszal kapcsolatban két nagy kérdésünk is volt: vajon sikerül-e egy olyan adaptációt csinálni, amely azoknak is élvezetes, akik soha nem hallottak a horrorjátékról? Illetve a sokat látott, gyakran szigorú gamereknek tudnak-e olyan sorozatot adni, amelyet ők is élveznek?
Az HBO még a január 16-i premier előtt, egy budapesti moziban mutatta be a magyar sajtó munkatársainak a The Last of Us első, 90 perces epizódját. A történet ugyanott kezd, ahol az első videójáték, azaz a középpontjában egy Joel (Pedro Pascal) nevű egyedülálló apukát látunk, aki lányát, Sarah-t (Nico Parker) nevelgeti, közben a fivérével, Tommyval (Gabriel Luna) vannak néha összezördülései, de azért alapvetően egy rendes csávóról van szó. Csakhogy egy napon, a 2000-es évek elején elszabadul a cordyceps nevű gombafaj mutációja, a spóraalapú fertőzés ráadásul gyorsan két vállra is fekteti a civilizációt. Mégpedig azzal, hogy az emberekből olyan zombikat csinál, amikhez képest a The Walking Dead élőhalottjai pályakezdő amatőrök voltak csupán.
Az első epizód felvezetésnek és kedvcsinálónak tökéletes, a látvány illik a mozivászonra, a dráma pedig ilyen rövid idő alatt is a maximumra pörög. Köszönhetően annak, hogy egy 20 éves ugrást követően, már a világégés után a képbe kerül egy Ellie nevű (Bella Ramsey) tizenéves kislány, aki kulcsfontosságú lehet a járvány szempontjából, és akit Joelnek végső soron át kell majd csempésznie, keresztül az Egyesült Államokon.
Bár a sorozat első másfél órája erősen alapoz, és a két főszereplő, a zsigerien erős alakítást hozó Pedro Pascal és Bella Ramsey párosa már itt meg-megvillan,
egészen a második részig kell arra várni, hogy a The Last of Us világa úgy igazán megnyíljon.
A videójáték rajongóinak ez nem lesz váratlan, ott is így volt, ám azon még mi is meglepődtünk, hogy mennyire hidegrázós élményt ad az, amikor a duó és a velük tartó, Tess (Anna Torv), Joel szakmai és romantikus partnere úgy igazán kiszabadulnak a megroggyant és a természet által visszafoglalt felhőkarcolók közé. Katartikus élményekből amúgy nincs kevés, az első clicker felbukkanása frenetikus, ahogy az is, hogy a The Last of Us-játék helyszíneit is mennyire ügyesen átültették tévére.
Eredetileg egy rész alapján készült volna róla a cikkünk, de nem bírtuk ki, és a rendelkezésünkre bocsátott teljes évadból rögtön még kettőt megnéztünk. Spoilerek nélkül annyit mondunk, hogy ennyi alapján is tisztán látszik, hogy az HBO-s The Last of Usban a készítők bátran nyúltak az eredeti sztorihoz, és ahol kellett, átszabták, valamint kibővítették az univerzumot. Nem kicsit, a játékhoz képest sokkal ügyesebben építik fel a pandémiát az írók, és más, nem amerikai nézőpontokon keresztül kreatívan érzékeltetik, hogy ez egy globális tragédia.
Szolgai adaptációnak tehát nyoma sincs a The Last of Usban
Craig Mazin és Neil Druckmann nem fogták vissza magukat, Joel és Ellie első találkozásának körülményeit még csak egy kicsit írták át, de aztán drasztikusabban is újítottak. Vannak karakterek, akik ugyanúgy meghalnak, mint a játékban, de még drámaibb, szívszorítóbb körülmények között, és vannak olyanok is, akiknek az igazi sztoriját csupán feljegyzésekből ismerjük meg eredetileg, a sorozatban azonban külön előzményt kapnak, és a sorsuk is másképp alakul, mint a Naughty Dog közönség- és kritikuskedvenc játékában.
Meg vagyunk győződve, hogy a változtatásokon lesznek, akik kiakadnak. Ugyanakkor az első három epizód közül a legerősebbet, a harmadikat, amelyben Nick Offerman brillírozik a különc túlélő Bill bőrébe bújva, épp a durva újraírásnak köszönhetjük.
A The Last of Us főcímét legfőképp az aláfestő zenéje miatt imádjuk, rögtön hangulatba kerül tőle az ember, és az intro a maga egyszerűségében nagyszerű. A látvány szintén mozis, és bár Pedro Pascal, valamint Bella Ramsey előzetesen kapták az ívet, hogy a játékbeli karakterekre külsőre nem hasonlítanak, iszonyúan jók mindketten. De főleg Ramsey, aki a Trónok harca Lyanna Mormontjaként a nyúlfarknyi szerepe alatt is fanfavorit lett, és a maga fiús stílusával, koraérettségével, egysorosaival itt is lopja a show-t, és lehetetlen nem imádni őt. A fiatal színész alakításának köszönhető, hogy jól érződik Ellie-ben a tragikus kettősség: egy kisgyerekről van szó, akinek túl hamar kellett felnőnie.
Amivel a sorozat első harmadát látva (az évad 9 részes lesz, és minden hétfőn jön egy-egy új epizóddal) nem vagyunk elégedettek, az az akciózás. Alig lehet valamit látni néha, és az ember feje is megfájdul a kamerarángatástól. Nyilván nem lehetett úgy adaptálni ezeket a jeleneteket, mint a játékban, ahol a beleélés a váll fölötti kameranézet miatt már-már tökéletes volt, de azért egy ilyen minőségi sorozattól többet vártunk volna.
Minden esélye megvan a The Last of Usnak arra, hogy rövid távon akár az HBO új zászlóshajója legyen, vagy legalábbis az egyik, a Sárkányok háza mellett. Az első évad elvileg az első játékot teljesen feldolgozza, a második pedig a Part II-t veszi majd alapul. Meglátjuk, hogy a csatorna mohó lesz-e, és megpróbál-e még több rókabőrt lehúzni a Naughty Dog által megkreált világról. Ugyanakkor így első blikkre nagyon elégedettek vagyunk a szériával.
Nem túlzás kijelenteni, hogy az eddig valaha készült legjobb, videójátékon alapuló sorozatról van itt szó. Tényleg ritkán van olyan, hogy már az elején megkönnyezzük a drámát, de a The Last of Usnak ez a bravúr is összejött. Ugyanakkor képtelenség megállni, és nem egyszerre végignézni az egészet... Főleg, ha az embernek rendelkezésére áll a teljes etap. Mi megyünk is darálni, a többieknek meg jó várakozást. Aztán hétfőn várjuk a visszajelzéseket, hogy igazunk volt-e.
9/10
A The Last of Us első epizódja szinkronnal és magyar felirattal érkezik január 16-án az HBO Maxra, és este 20:00-kor az HBO is bemutatja.
Rovataink a Facebookon