Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Cinematrix
- steven spielberg
- oscar
- mozi
- önéletrajz
- film
- dráma
- rendező
- ajánló
- kritika
- coming of age
Teljesen elvarázsolt minket Steven Spielberg új mozifilmje
További Cinematrix cikkek
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
- A Rocknak köszönhetjük a világ legpusztítóbb karácsonyi akciófilmjét
- Kicsi, mire jó ez a narkós és borzasztó sivalkodás?
- Szívbe markoló animációs film érkezik a mozikba
Hollywood egyik, ha nem a legismertebb sztárrendezője Steven Spielberg, aki olyan nagy klasszikusokat adott ki a kezei közül, mint A cápa, Az elveszett frigyláda fosztogatói és három további Indiana Jones-film, az E. T., a földönkívüli vagy éppen a Jurassic Park, a Schindler listája, a Ryan közlegény megmentése és így tovább. Igazi lángelméről van szó, aki hiába alkot már idestova 64 éve, ha a The Last Gun című rövidfilmjétől kezdve számoljuk, a mai napig meg tud újulni. Steven Spielberg az a fajta direktor, aki képes a nagy tömegekhez szólni, megérinteni az emberek lelkét a filmjein keresztül, és felébreszteni a bennünk szunnyadó gyermeket.
A 76 éves szakember most fogta magát, és egy régóta dédelgetett projektjéhez nyúlt, A Fabelman család címmel csinált egy filmet a saját fiatalkoráról, a családjáról, arról, hogy pontosan hogyan hallotta meg a kamera hívó szavát. Steven Spielberg eddigi legintimebb alkotásáról van itt szó, egy olyan filmről, amelynek készítése lelkileg többször is darabjaira szedte saját bevallása szerint a direktort. Ugyanakkor eddig soha nem láthattunk még bele ilyen mélyen egy kultikus, még élő filmkészítő fejébe – ergo ebből a szempontból hatalmas mérföldkő ez.
Kezdjük ott, hogy aki Spielberget amiatt ostorozza, mert vette a bátorságot, és úgymond szobrot állított saját nagysága előtt, annak azt javasoljuk, hogy menjen és nézze meg még egyszer A Fabelman családot, mert a poén elszállt a feje mellett. Ez a film igenis a szakmai alázatról szól, nem arról, hogy Steven Spielberg saját magát vállon veregeti, és ahogy ez a coming-of-age sztori Sammy Fabelmanen keresztül (Gabriel LaBelle) bemutatja a rendező felcseperedését és művészi elhivatását, az maga a két és fél órás mozivarázslat.
A Fabelman család, amelyet idehaza január 19-e óta játszanak a mozik, egy szentimentális dráma, szó se róla. Az elején a még kisfiú Sammyvel kezdünk, akit a szülei, Burt (Paul Dano) és Mitzi (Michelle Williams) berángatnak élete első filmjére a moziba, és bár a csöppség elsőre halálra rémül a látottaktól, a később hanukára kapott kismozdonyát élvezettel töri majdnem ripityára... merthogy utánozni akarja a filmszínházban látott képsorokat. Nem kell sok, anyjától kap egy kamerát a srác, amellyel rögzítheti a fiktív és miniatűr balesetet, a filmecskét pedig annyiszor játszhatja újra, amennyiszer csak akarja.
Spielberg új filmje, bár helyenként kissé cukormázassá válik, megmarad a valóság talaján. Nem fáklyás menetként mutatja be a rendező és családja életét. Ott vannak a mocskos kis titkok, amelyek megmérgezik a Fabelman család hétköznapjait, például az, hogy a zseniális és a techiparban dolgozó apuka képtelen fia művészi ambícióit értékelni, míg az anyuka és feleség, Mitzi annyira a saját fantáziájában él, hogy az már túlzás. Paul Danót a 2022-es Batmanben fedezhették fel sokan, és a színész itt is teljesen korrekt, de meg kell jegyezni, hogy Sammy fiktív szülei közül egyértelműen Michelle Williams viszi a pálmát, aki lehengerlő, zsigeri alakítást nyújt Mitziként, és a maga egyszerűségében jól átadja a mentálisan zavart nő figuráját.
A film első fele és a Fabelman család egyre gyorsabban zakatoló széthullásának sztorija itt-ott azért meginog. Túl terjedelmesen beszél élete ezen szakaszáról Spielberg, még úgy is, hogy az első órában jön el az a pont, amikor Sammy ráeszmél, hogy hiába csinál apró költségvetésből amatőr filmeket, mégis valahogy tehetsége van a dologhoz, és osztálytársai zabálják a látottakat. Ez később sem változik, de egy költözést követően a főszereplőnek jó adagnyi bullyinggal is szembe kell néznie, mire el tudja fogadtatni magát az új iskolájában is.
Bár sokszor úgy tűnik A Fabelman családban, hogy a fókusz lekerül a fiktív Steven Spielberg filmimádatáról, a főhős mindig valahogy visszaevickél ahhoz, hogy számára tulajdonképpen a mozi és a forgatás jelenti a valóság elől való tökéletes menekülőutat. Persze a direktor nem feledkezik meg közben arról sem, hogy néha más emberek lökdösték a jó irányba, például a mindenki által ijesztőnek mondott, de jó fej és ambiciózus nagybácsi, Boris (Judd Hirsch), aki leteremti a fiút, hogy ne merjen hobbiként gondolni a hivatására, de Sammy apjának legjobb barátja, Bennie (Seth Rogan) is sokat tesz a maga módján a fiúért, a legendás John Fordról (David Lynch) nem beszélve.
Itt emeljük ki, hogy a pályája elején álló Gabriel LaBelle-re érdemes lesz odafigyelni, sok van még ebben a srácban, Sammy eljátszásáért eddig 7 díjat húzott be különféle filmes gálákon, de vélhetően messze még a vége.
Igen, A Fabelman család Oscar-kompatibilis film, ugyanakkor mi inkább egy szerzői remekműnek gondoljuk, nem díjátadókra szánt hatásvadászatnak. Steven Spielberg részéről nagy bátorságra vall, hogy be merte vállalni a megvalósítását, még úgy is, hogy a produkció nem lett pénzügyi siker. Sőt, a valaha a pénztáraknál legrosszabbul teljesítő Spielberg-filmről van szó.
Mi bevalljuk, hatalmas, bárgyú vigyorral jöttünk ki a moziból utána. A Fabelman család a kissé szentimentális, de zseniális jeleneteivel elvarázsolja az embert, aztán meg egy frappáns zárójelenettel a földre ülteti. Úgy, hogy napok múlva is ezen fogunk még töprengeni.
8/10
A Fabelman család jelenleg is látható a mozikban.
Rovataink a Facebookon