- Kultúr
- Cinematrix
- tévé
- sorozat
- western
- cowboy
- harrison ford
- helen mirren
- yellowstone
- paramount
- skyshowtime
- streaming
- első évad
- ajánló
Harrison Ford senkinek nem kegyelmez az új westernsorozatában
További Cinematrix cikkek
- Ryan Reynolds felesége miatt újraforgatták a Deadpool & Rozsomák végét
- Jeff Goldblum fiai már kitalálták, mit szeretnének örökölni apjuk 40 millió dolláros vagyonából
- „A csók egy baromság” – Ridley Scott cáfolta Denzel Washington állításait
- Jönnek az ünnepek, kötelező jól érezni magad
- Érthetetlen, miért találnak egymásra, megérdemeljük, ha bedőlünk képzelt vágyainknak
A szakember, aki a karrierjét színészként kezdte, és olyan produkciókban bukkant fel, mint a Veronica Mars és a Sons of Anarchy, 40 éves kora után döntött úgy, hogy elege van belőle, hogy legfeljebb epizódszerepekre alkalmazzák, és itt az ideje szintet lépni. Forgatókönyveket kezdett tehát írni, amik nem is voltak kutyaütő szkriptek, 2015-ben a Sicaróval nagy sikert aratott Sheridan, de a köztudatba az általa is rendezett Wind Riverrel tört be igazán, amelyben Elizabeth Olsen és Jeremy Renner nyomoznak egy meggyilkolt indián lány ügyében a rezervátumban. Mind a Sicario, mind pedig a Wind River modern westernek, az író-rendező nevéhez fűződő Hell or High Waterhöz hasonlóan, így nem meglepő, hogy Taylor Sheridan első nagy, saját tévésorozata, a Yellowstone is ebben a műfajban érkezett.
Az már annál megdöbbentőbb, hogy a 2018-ban a Paramount Networkön elindított Yellowstone mekkora popkulturális jelenség lett. Az anyasorozat a Dutton família óriási farmjára kalauzol, amelyet a családfő, John Dutton (Kevin Costner) igyekszik megvédeni a mohó földingatlanosoktól és persze az indiánoktól. Napjainkban játszódó westernről van szó, a 21. században járunk a történet szerint, épp ezért annyira érdekes, hogy egy ennyire régimódi család hogy képes túlélni – nem csupán a külső támadásokat, hanem a belső viszályokat is.
A jelenleg az ötödik évadát taposó Yellowstone Sheridan nagy eposza, egy személyben írja és rendezi azt, sőt... az alkotó a Paramount által berendelt spin-off sorozatokat is hasonló gondossággal ápolja készítőként.
Eddig két előzménysorozatot kapott a Yellowstone: az 1883-ban a Dutton család azon generációját ismerhetjük meg, akik még karavánnal vándorolnak, és keresik a helyüket a pusztában, míg az 1923 a már letelepedett, a Yellowstone-farmot védeni igyekvő családról szól. Ez utóbbiban főszerepel Harrison Ford és Helen Mirren, idős, egymásra támaszkodó házaspárt alakítva, akiknek egyszerre vannak hasonló és egészen más problémáik, mint a Kevin Costner által hozott, évtizedekkel később élt Johnéknak.
Az 1923 egy kőkemény Amerikába visz el bennünket: nemcsak az alkoholtilalom nyomja rá a bélyegét az emberek életére, hanem a szárazság, az első világháborút követő és a társadalmat sújtó gazdasági recesszió, és ha mindez nem lenne elég, még az elszaporodott szöcskék is megeszik a marhák elől a füvet, nagy gondot okozva az állattartóknak. Nyilván egy ilyen légkörben mindenki feszült, területi harcok fenyegetnek, így Jacob Duttonnek (Ford) és nejének, Carának (Mirren) minden erejükre szükségük van, hogy ne veszítsék el az egészen szépen felépített életüket.
Könnyen észre lehet venni, hogy Sheridan azért a sorozataiban újrahasznosít témákat, például a ranch elvesztésének veszélye, az, hogy nem a természet, hanem a mohó emberek a legnagyobb ellenségek, visszatérő elem. De ahogy a Harrison Ford által játszott családfő rögtön az első epizódban kimondja, ez nemcsak őket sújtja, hanem a következő generációkat is biztosan fogja. Mert az emberek ilyenek, nem változnak, ahelyett, hogy saját várat építenének, másét akarják elvenni. Szóval Taylor Sheridanre sok mindent rá lehet fogni, például azt is, hogy az eredeti Yellowstone-ban egy kicsit túl sok a szappanopera, de hogy ne lenne önreflexív alkotó, azt semmiképpen.
A Yellowstone új spin-offjának érdekes felépítése van, mert az egyik szálon viszi a hátán a show-t Harrison Ford keménykedő cowboya, akit ha arra kényszerítenek, gondolkodás nélkül pisztolyt szegez a családját fenyegető ellenfelei – közülük a sorozat fénypontja, a Trónok harcában látott Jerome Flynn – fejéhez, vagy éppen kötelet dob a nyakukba, és felakasztja őket. A történetnek ugyanezen a vonulatán figyelhetjük Helen Mirren aggódó családanyáját, feleségét, matriarchális őserejét, Carát, aki férje és nevelt gyerekei távollétében egyengeti a ranch dolgait, néha saját maga meg is védve annak határait. Ugyanakkor kapunk két másik sztoriszálat, amelyek még sokszínűbbé teszik az 1923-at, az egyiken egy elkószált Duttonnal, Spencerrel (Brandon Sklenar), aki a háború borzalmas emlékei elől Afrikába menekül, hogy orvvadászként gyilkoljon veszélyes állatokat. Míg egy másikon megismerjük Teonnát (Aminah Nieves), egy indiánlányt, aki egy bennszülötteknek fenntartott, egyházi iskolában dacol a nevelőivel, a papokkal és különösképp a szadista Mary nőverrel (Jennifer Ehle).
Az 1923-ban tehát elég nagy tumultus van, mintha egyszerre néznénk három különböző westernsorozatot, de az írás annyira izgalmas, és minden egyes karakter olyan szinten érdekli az embert, hogy a Yellowstone legújabb, február végén az első évadát lezáró spin-offja menthetetlenül odaszegezi az embert a képernyő elé.
Az elmúlt évek legizgalmasabb oldschool westernsorozatáról van itt szó, amelyben szinte csak extra, hogy a központi házaspárt Harrison Ford és Helen Mirren mennyire élményszámba menően alakítják.
Döbbenetes, hogy Ford és Mirren is milyen jól tartják magukat, és tisztes koruk ellenére lubickolnak a szerepeikben. Bár az, hogy Harrison Ford átéléssel alakít cowboykalapos kemény fickókat, valószínűleg senkit nem lep meg az Indiana Jones és a Star Wars után. Igaz, Han Solo űrwesternhős volt, és kalapja se volt, de cowboynak cowboy volt ő is. Helen Mirren pedig tényleg megéri a pénzét az 1923-ban, ritkán látható, méltóságteljes jelenléte van a sorozatban, akinek a karakterét is tisztelettel írták meg, Cara egy olyan nő, aki a fiatalokat bármikor nyugalomra képes inteni és egy-két jótanáccsal ellátni. Az 1923-ban az ifjabb generáció nagyon is rászorul erre, és az a legtragikusabb, hogy akiknek a leginkább szükségük lenne az apai, anyai jóindulatra és vezetésre, azok oroszlánra vadásznak egy másik kontinensen, vagy épp apácák szexuális és fizikai abúzusait kénytelenek éveken keresztül eltűrni.
Sheridan új westernje nemcsak a jól megírt karaktereivel és sztorijával gyönyörködtet, a szemünkkel is jó ránézni. Az 1923 vizualitása mozis igényességű, mintha egy filmet nézne az ember a képernyőn, és őszintén szólva követelné is magának az összes Yellowstone-sorozat a vásznat. Nem csoda, hogy Duttonék is megállnak egy-egy pillanatra, hogy csodálják a ranchet és környezetét, az elnyújtott snitteknek köszönhetően pedig mi is táthatjuk a szánkat velük együtt egy kicsit.
Bár az 1923 tempója lassú és kimért, pont ez kell a hatásos építkezéshez, az érzelmi csúcspontokat illetően ez a sorozat nem hibázik, úgy viszi be a gyomrosokat, hogy az ember szeme könnybe lábad tőlük.
Harrison Ford és Helen Mirren erős húzónevek lehetnek azoknak, akik amúgy is szerettek volna már egy új westernsorozatba belekezdeni. Az 1923 önmagában is megállja a helyét, sőt, elképzelhetőnek tartjuk, hogy ezt a szériát látva valaki fogja magát, és belekezd a többi Yellowstone-sorozatba is. Jó hír, hogy bár az 1883-at egy szezon után elvarrták, az 1923-nak berendelték a nyolcrészes második évadát is, és úton vannak további spin-offok is Sheridantől. Épp az eredeti Yellowstone rajongói nem lehetnek viszont nyugodtak, hiszen erős pletykák keringenek Kevin Costner távozásáról.
A Yellowstone-univerzum él és virul, bizonyítva a remek nézettségi számokkal, hogy az egyszeri tévénéző igenis nyitott még a westernekre. Főleg, ha olyan odafigyeléssel és minőségben vannak megcsinálva, mint például az 1923.
9/10
Az 1923 a SkyShowtime-on elérhető magyar felirattal, ahogy az 1883 és a Yellowstone is itt streamingelhető.
Rovataink a Facebookon