A producer szerint nem minden román örül majd ennek a magyar filmnek

Bemutatták a sajtónak és a résztvevőknek a Megafilm produkciós iroda új televíziós sorozatának első két részét a Corvin Moziban. A Tündérkert részben Móricz Zsigmond Erdély trilógiájának azonos című részére támaszkodik, és Báthory Gábor, tizenhetedik századi erdélyi fejedelem rövid, de viharos uralkodásának eseményeit dolgozza fel.

A nyolcrészes első évadban rengeteg intrikával, sok harccal, nem kevés szerelemmel, kiváló színészekkel és főleg Erdély önállóságának évszázadok óta eleven kérdéseivel találkozik a néző. A producer szerint ennek nem minden román örül majd.

Helmeczy Dorottya, aki Kálomista Gábor mellett a sorozat vezető producere, azt mondta, hogy 2019-ben merült fel először komolyan a sorozat ötlete. Azóta dolgoznak a Tündérkerten, melynek címét Móricz Erdély-trilógiájának első részétől kölcsönözték. A forgatókönyvet másfél évig fejlesztették.

– Nem véletlenül játszódik Báthory Gábor fejedelem és trónutódja, Bethlen Gábor korában Móricz Zsigmond műve, a legcsodálatosabb magyar történelmi regényfolyam – teszi hozzá az erdélyi származású producer. – A tizenhetedik század első felének erdélyi történelme sok szempontból ugyanolyan izgalmas és megfontolandó volt száz évvel ezelőtt, mint napjainkban.

Határtalan stáblista

Helmeczy Dorottya szemében Báthory Gábor egy önazonos fiatal férfi, rengeteg hibával, számos kimagasló tulajdonsággal, és főleg hatalmas önérzettel. Rajta keresztül láthatjuk, milyen az, amikor valaki érzelmi alapokon hoz döntéseket. Bethlen Gábor, a mentora, és végül ellenfele, racionális ember és politikus. Tudja, hogy mikor érhető el győzelem, és hol fenyeget a vereség veszélye. A végsőkig kitart uralkodója mellett, és ő maga nem lett volna olyan nagy fejedelem, ha nem Báthoryt követi a trónon – elemzi hőseit Helmeczy Dorottya.

Amikor négy évvel ezelőtt eldőlt, hogy belevágnak a Tündérkertbe, a finanszírozási lehetőségek azonnal világossá tették, hogy nem forgathatnak Erdélyben. Az ugyanis óriási pluszköltségekkel járt volna, és az eredeti helyszínek amúgy is eltűntek, vagy teljesen átalakultak az évszázadok folyamán.

A sorozat a több mint hetven szereplője közül tizenöten Erdélyben születtek. Erdélyi színész az egyik főszereplő, Bokor Barna, Bethlen Gábor alakítója is. Nagy András hajdúgenerális karakterét pedig Pál Attila „Deszka” állítja a nézők elé. Ő ráadásul „civilben” a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója.

Báthory Erzsébet, a hírhedt ecsedi várúrnő belső emberét is erdélyi színész játszotta volna, de ő nem tudott részt venni a forgatáson, ezért a szerepet Elek Ferenc kapta meg.

Kiváló magyar művészek egész sora tűnik fel a sorozatban. Helmeczy Dorottyától tudjuk, hogy az például az első pillanatban eldőlt, hogy a fejedelem nagynénjét, Báthory Zsófiát csakis Szamosi Zsófia játszhatja el. A Jászai-díjas színésznőt a Pintér Béla és Társulata előadásainak nézői is jól ismerhetik. A „rocksztár” fejedelem karakterét Katona Péter Dánielre bízták.

A magyarországi művészek közül kulcsszerepet kapott Kálloy Molnár Péter, Gáspár Kata, Balsai Móni, Parti Nóra és Rajkai Zoltán is.

Erdély sosem véletlen

A producer szerint a sorozat nagyon fontos az erdélyiek számára, akik talán azt is gondolhatják, hogy nem véletlenül nyúltak a készítők ehhez a témához. Mivel Helmeczy Dorottya a tavaly bemutatott Trianon-témájú Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm vezető producere is, ebben talán igazuk is lehet.

Helmeczy Dorottya nem tartja valószínűtlennek, hogy bizonyos román körök felháborodnak majd a Móricz Zsigmond Tündérkert című regényéből kiinduló sorozatuk miatt, bár szerinte, ahogy a tizenhetedik századi Erdélyben, úgy a történelmi televíziós szériában sincs szó „román” kérdésről. Mindenesetre nem fél az ilyen típusú konfrontálódástól, és elkészítették a nyolc rész román nyelvű feliratos változatát is.

Azt mondja, hogy Erdély és Magyarország mindig is nagyhatalmakkal volt körülvéve, amelyek ellentétes érdekek mentén működve próbáltak döntéseket kikényszeríteni. Számol azzal, hogy az emberek megértik, milyen fontos és jó feladat ilyen filmeket készíteni a magyar közönség számára.

Azon túl, hogy jól szórakoznak, az is felmerülhet a nézőkben, hogyan tovább, mit is jelent, milyen izgalmas dolog, hogy magyarok vagyunk. Ez a történet beszél a bűnökről, a széthúzásról, árulásokról is, és talán az is fontos üzenet, hogy nem kellene újra és újra elkövetni ugyanazokat a hibákat.

A Tündérkert, amely a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Megafilm Service és a MTVA koprodukciójában készült, alapvetően emberi érzelmekről, döntésekről, hatalmai játékokról szól. Helmeczy Dorottya szerint sok olyan szála van, ami a jelenben is értelmezhető. Például az, hogy:

Kis ország vagyunk a nagypolitikai játszmákban, de ha sikerül önmagunkkal békét találni, akkor boldogulunk.

Úgy gondolja, hogy erre lesz jó példa a sorozat tervezett második évada is, amely Erdély aranykoráról szólna. Bethlen Gábornak fejedelemként sikerült – egy történelmileg ugyan rövid időre – az ellentétes nagyhatalmi érdekek erővonalain ügyesen egyensúlyozva önálló és élhető országot teremtenie.

A sorozat első két részét október tizenharmadikán, pénteken mutatja be a Duna Televízió. Bár a producer nem babonás, de úgy érzi, hogy „a fura számok jó helyzeteket jeleznek”. Ezt követően hetente követik egymást az új epizódok.

Horváth András Dezsőnek a sorozat forgatókönyvének végső formába öntését köszönhetik a nézők. A fiatal szakember arról beszélt, hogy a cselekményszálakban határozottan jelennek meg Móricz Zsigmond regényírói kvalitásai, a szereplők beszélgetései viszont jobbára a forgatókönyvírói csapat munkája alapján alakultak ki.

Kiváló dramaturgiai alapanyagot jelentett számukra például

Még black metál zenekar is felvette a nevét – teszi hozzá.

– Móricznál ő kisebb hangsúlyt kapott, mi kiemeltük a személyét, és megvizsgáltuk, ki is volt ő valójában, és miért alakult ki róla a máig élő kép – árulja el az író.

Paradicsomok és párhuzamok

Később azt is elárulja, hogy az ő ötlete révén kapott apró, de fontos szerepet az egyik epizódban egy paradicsom, ami számára olyan, mint a Megáll az idő című film kólamámoros jelenete.

Azzal is eljátszott gondolatban, hogy Báthory Erzsébet olvashatta-e eredetiben Shakespeare Hamlet című drámáját. Arra, hogy milyen eredményre jutott, a sorozat egyik későbbi epizódjában derül fény.

Amikor arról kérdeztük, vajon vonhatnak-e a nézők párhuzamot a tizenhetedik századi erdélyi és magyar főurak és a mai politikai és egyéb celebritások között, azt felelte, hogy ezt rájuk bízza.