Julia Roberts élete legmegrázóbb alakításával tért vissza a Netflixen

Idén kevés filmes jelenettel tudtam annyira azonosulni, mint amikor Julia Roberts karaktere a Netflix új filmje, a Távol a világtól nyitójelenetében azzal a kijelentéssel kezd, hogy rohadtul utálja az embereket, és itt lenne az ideje, hogy családjával együtt kiruccanjanak egy kicsit vidékre, és a hátuk mögött hagyják az örökké nyüzsgő New Yorkot. Az alaphelyzetből sok mindent ki lehetne hozni a továbbiakban, vígjátékot, horrort, vagy akár egy road movie-t is, de aki hallott már Rumaan Alam azonos címen megjelent, 2020-as regényéről, az jól tudja, hogy itt egy posztapokaliptikus, paranoid thriller felé vezet az út. Ráadásul abból a fajtából, amivel a visszafogottságáról híres és épp ezért ellentmondásos Cloverfield Lane 10 óta nem sokan mertek próbálkozni.

Sam Esmailnak, aki ezt a december 8-án bemutatott filmet íróként és rendezőként jegyzi, soha nem okozott túl nagy problémát, hogy afféle formabontással próbálkozzon, hiszen ő hozta tető alá a Mr. Robotot is, mely négy évada alatt igazi kultuszsorozattá vált, és aki csak látta, megemlegette a Rami Malik által játszott ideges hekker kalandjait. Valami hasonlót kapunk a Távol a világtól esetében is, mely több szempontból is érdekes. Egyrészt számos elhintett utalás alapján ugyanabban a világban játszódik, mint a Mr. Robot, és az egykor a USA Networkön futott szériához hasonlóan a technológiafüggőség veszélyeire hívja fel a figyelmet. Másrészt pedig egyszerre lehel új életet Julia Roberts döglődő karrierjébe, és támasztja fel azokat a fajta misztikus thrillereket, amelyek miatt a szebb napokat látott M. Night Shyamalant anno annyira imádták sokan.

De mielőtt elemezgetni kezdenénk a Netflix újdonságát, picit kanyarodjunk vissza a történethez! Ott tartottunk, hogy a Julia Roberts-féle Amanda fogja férjét, a kissé kiégett Clayt (Ethan Hawke) és két tinédzser gyereküket, Archie-t (Charlie Evans) és Rose-t (Farrah Mackenzie), hogy elvonuljanak pár napra. Alig töltenek el azonban néhány órát az általuk kivett kertvárosi házban, furcsa dolgok kezdenek el történni: elmegy az internet, nem jön adás a tévéből, a telefonos szolgáltatások sem működnek, mintha valaki az áram kivételével lenyomta volna azt a bizonyos főkapcsolót az Egyesült Államokban. A maximálisan techfüggő család, köztük Rose, aki azért nyafog folyton, hogy a streaming elérhetetlensége miatt nem tudja megnézni a Jóbarátok legutolsó részét, azzal szembesül, hogy egyszer csak kopognak a ház ajtaján. Hát ki lenne az? Mégis ki? A ház tulaja, a Mahershala Ali által játszott G. H. Scott és fiatal lánya Ruth (Myha'la), akik azt állítják, kiment az áram a városban, ezért a vaksötét helyett inkább ott húznák meg magukat, Amandáék társaságában.

Nem csoda, mert G. H. folyamatosan önellentmondásokba keveredik, a tárcája sincs nála, hogy igazolni tudja, tényleg az-e, akinek mondja magát, és még a Facebook sem áll rendelkezésre, hogy egy egyszerű kereséssel le tudják csekkolni a főszereplők, ki jött be hozzájuk. Ami a szereplőgárdát illeti, az egyre kétségbeesettebben kapálózó Julia Robertsnek végig nagyszerű párja Ethan Hawke, aki a jófiú Clayt alakítja. Ő az ellenpont, a Yinnek a Yang, akiben még dúl az optimizmus, bízik az emberek jóságában, és abban, hogy G. H.-ék szándékai tiszták. Mahershala Ali ez idő alatt teljesen kiismerhetetlen, de épp ezáltal az érdeklődést fenntartó, izgalmas alakítást tesz le az asztalra, ami egy szexmentes légyottban csúcsosodik ki Amandával.

Ahhoz, hogy a film ennyire idegőrlő, paranoid és az egyszerű forgatókönyve ellenére körömrágósan komplex néznivalóvá nője ki magát, kell az is, hogy Sam Esmail valami irdatlanul beleteszi a stílusát a végeredménybe. A dinamikus, gyors kameramozgások, ahogy végigpásztázunk a házon, és néha meghökkentő, leskelődést szimuláló szögekből pislantunk rá a karakterekre, lendületet kölcsönöznek még a köldöknézős, elmélkedős jeleneteknek is. A suspense-t úgy építi a Távol a világtól, mint ahogy a már említett Shyamalan legjobb alkotásai képesek voltak régebben. Mindehhez adjuk hozzá a felkavaró, az idegeinken táncoló zenéket, és a végeredmény bravúrossá teszi ezt a Netflix-filmet.

A Netflix posztapokaliptikus filmje üdítő mozi, mert nem nézi hülyének az embert, nem fogja a kezünket, nem rágja a szánkba a válaszokat. Ehelyett felteszi a nagy kérdéseket, amik, minden kliséjük ellenére, ütnek és meghökkentenek: mi lenne velünk, ha lenyomnák az internetet és információ nélkül maradnánk? Tényleg olyan jó, hogy lassan elérünk az önvezető autók korába, és átadjuk az irányítást a technológiának? Ha kitörne valami irdatlan konfliktus, törődne bárki a kisemberekkel, vagy hagynák a kormányok, politikusok, gazdag mogulok, hogy ott pusztuljunk el tudatlanul, ahol vagyunk?

Groteszk, hogy annak ellenére, hogy a karaktereket egyre mélyebb slamasztikába rakja a készítő, a helyzet egyre érthetetlenebb, egyre kétségbeejtőbb és nyomasztóbb, mégis a Távol a világtól az a film, ami elől mosolyogva állunk fel. Mégpedig az ügyes kis tanulság miatt, avagy a popkultúra, a filmek, sorozatok, könyvek, videójátékok mindig kiváló menekülőútvonalat képeznek majd akkor is, ha összecsap a gané a fejünk felett. Bizony, meg lehet találni a pár perces boldogságot, hiába tűnik úgy, hogy nincs jövő, nincs már országunk se, se semmink, és a többség számára az is lényegtelen, hogy vajon Ross és Rachel összejönnek-e a végén...

Még van pár nap 2023-ból, és a Maestro, valamint a Zack Snydertől érkező Rebel Moon nagy potenciállal bírnak, de simán lehetséges, hogy a Távol a világtól a Netflix utolsó nagy durranása idén. Nemcsak a thrillerek fanatikusainak és azoknak ajánlott, akik visszasírják a Mr. Robot idegbeteg drámaiságát, cinizmusát és mindent megkérdőjelező hozzáállását, hanem azoknak is, akik Julia Robertset úgy en bloc eltemették.

Mert a hollywoodi legendának számító színésznő nagy visszatérése ez egy olyan filmben, ami után könnyen azon kapja magát az ember, hogy napokkal később a benne látottakon agyal, és teóriákat gyárt. Vajon a keleti országok összefogása, egy titokzatos underground szervezet, vagy szimplán űrlények okozták az egész galibát? Utóbbi hiába tűnik hatalmas baromságnak, mégis egy olyan kérdés, amire a könyvíró választ adott, s aki kíváncsi, a Variety interjújában elolvashatja, érdemes.

9/10

A Távol a világtól szinkronnal és magyar felirattal nézhető meg a Netflixen.