Saját magával szúr ki, aki nem nézi Gary Oldman kémsorozatát

Az Utolsó befutók (Slow Horses) egyike azoknak a napjainkban futó tévésorozatoknak, amelyek méltatlanul kevés említést kapnak ahhoz képest, hogy mennyire jók. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a 2022 áprilisában indult, jelenleg a negyedik évadára készülő kémthrillert az Apple TV+ adja, amelynek egy Netflixhez, HBO Maxhoz vagy Disney+-hoz képest elenyésző előfizetői bázisa van idehaza. Az Utolsó befutók alulértékeltsége nemcsak amiatt tragikus, mert egy remek oldschool, brit összeesküvős szériáról van szó, hanem mert Gary Oldman egy annyira cinikus, elviselhetetlen, mégis kedvelhető titkos ügynök bőrébe bújik benne, hogy már csak ezért is kötelező látni.

A történet egy különleges helyen, az úgynevezett Slough House-ban játszódik, ahova az MI5, vagyis a brit kémelhárítás olyan ügynökei kerülnek, akik valami kolosszális bakit követtek el, ám ahelyett, hogy páros lábbal rúgnák ki őket, félig-meddig szolgálatban maradnak. Csak éppen haszontalan, senkit nem érdeklő pozícióban. Pontosan így jár az Utolsó befutók egyik főszereplője, River Cartwright (Jack Lowden), aki egy gyakorló bevetést puskázik el olyan szinten, hogy amennyiben éles helyzet lett volna, sokan halnak meg miatta. Nincs más megoldás, Rivernek mennie kell. Igen, a kémek purgatóriumába, ahol a Gary Oldman-féle Jackson Lamb az úr. És amikor azt mondjuk, hogy könyörtelen főnökről van szó a személyében, azt tessék megszorozni hárommal. Na, ilyen ember a Slough House feje.

Gary Oldman nem kutyaütő színész, van neki az Oscar mellett számtalan elismerése, Golden Globe-ja és BAFTA-díja is, ám az Apple TV+ kémthrillerében nyújtott alakítását látva az is megmondaná, hogy egy veterán művészzsenit látunk a képernyőn, aki életében először találkozik a 65 éves angollal. Jackson Lamb mintha afféle anti-James Bond lenne: lyukas a zoknija, zsíros a haja, nem tudja és nem is akarja visszatartani a rémesen büdös szellentéseit, és állandóan a kipenderített ügynökei vérét szívja, lúzerezve azokat. Kivéve akkor, amikor komolyra fordul a helyzet, és jobboldali nacionalisták, esetleg az oroszok fenyegetnek. Mert akkor Lamb a könyörtelenségét másfelé irányítja, és mindenkinek szétrúgja a seggét.

A széria elején az a mozgatórugó, hogy elrabolnak egy brit–pakisztáni diákot, és a szélsőséges csoportosulás azzal fenyegetőzik, hogy egyenes adásban nyisszantják le a srác fejét. Ez az a pillanat, amikor a kvázifőhős, River aktivizálja magát, utánamegy szélsőséges újságíróknak, csak hogy megint hasznosnak érezhesse magát. Az Apple TV+ sorozata iszonyúan csavaros, s bár az évadok rövidek, minden epizódba jut valami leleplezés vagy váratlan fordulat. Igen, titkos ügynökökről van szó, akik mindenféle visszafogottság nélkül „cselszőnek”. Még akkor is, ha néhány társuk meghal a politikai és egyéb machinációk miatt.

Thrillerről beszélünk, és a nagybetűs feszültség ebben a sorozatban a legelső jelenettől benne is van. A torkunkban dobog a szívünk, ahogy Rivert először látjuk a reptéren terroristát hajszolni, és elbukni. De hasonlóképpen felmegy a vérnyomásunk, amikor Jack Lowden kezelhetetlen ügynöke az egyébként remek, Olivia Cooke-féle Sid Bakerrel betör egy neofasiszta újságíróhoz, nyomok után kutatva. Az Utolsó befutókban minden verekedés, lövöldözős, üldözős jelenet egyszerre realisztikusan visszafogott és adrenalindús. Még egy sima utcán való követést is úgy eladnak a készítők, hogy közben a fotel karfáját markoljuk izzadva.

A szereplők közötti viszonyrendszer a jó alakításoknak köszönhetően marad érdekfeszítő, szinte teljesen mindegy, hogy Gary Oldman figurája az egyik beosztottjával, a folyton ide-oda rohangáló Riverrel pöröl, vagy a Slough House vezetőjénél is fafejűbb MI5 nagykutyával, Diana Tavernerrel (Kristin Scott Thomas) – ezek a párbeszédek szinte irodalmi, kémregényes igényességgel vannak megírva.

Apróság, de a főcím már-már az HBO aranykorát idézi, az Utolsó befutók témájához jól illeszkedő Strange Game című dalt a Rolling Stones frontembere, Mick Jagger csak emiatt a széria miatt szerezte. Gary Oldman sorozatát elnézve, és amúgy az Apple TV+ kínálatára rápislantva (Siló, Különválás, Ted Lasso, The Morning Show, For All Mankind stb.) egyre inkább az lehet az ember érzése, hogy az Apple platformja a minőségi tartalmakat tekintve lassan tényleg az HBO helyébe lép. Nem bánjuk, inkább tűkön ülve várjuk az Apple TV+ újdonságait. Idén is lesz mit, például a héten A levegő urait...

Örömteli, hogy az Utolsó befutók, ahogy halad előre, picit sem lassít. Ehelyett a komolyan vehető intrikák, mocskos politikai húzások és merényletek egyre élvezetesebben kuszálják össze a sztorit. Nekünk, nézőknek viszont élmény kibogozni ezeket a szálakat, legyen szó a rasszista emberrablásról, vagy orosz alvóügynökökről. A lényeg, hogy a címszereplő utolsó befutókat mindig valamiért berángatják az újabb és újabb galibák közepébe, ők meg köszönik szépen, afféle törvényen kívüliekként teszik végre hasznossá magukat. Persze egymás vérét eközben is szívják, szó se róla. A cinizmus elmaradhatatlan motívum ebben a sorozatban.

Az Utolsó befutók globálisan legalább nagy siker, erre utal, hogy még a negyedik évad bemutatkozása előtt a showrunner Will Smith (nem az a Will Smith, egy másik) bejelentette, hogy az Apple bekérte az ötödik etapot is. Itt az ideje, hogy idehaza is többen rátaláljanak, főleg azok, akik komoly és jól megírt, a feszültséget patikamérlegen adagoló thrillerre vágynak. Az Utolsó befutók pont ez, és igazából csak saját magával szúr ki, aki nem pörgeti le ezt a 3×6 epizódot.

9/10

Az Utolsó befutók (Slow Horses) magyar felirattal elérhető az Apple TV+-on.