Pusztítóan jó lett ez az új posztapokaliptikus sorozat

Mivel illik egy posztapokaliptikus sorozatnak indítania? Hát optimális esetben a világvégével, és a Fallout készítői nem is húzogatják sokáig az orrunk előtt azt a bizonyos madzagot, olyan sokkoló bevezetőt raknak le elénk az asztalra, ami után nehéz szavakat találni. Az 1950-es évek Amerikájában járunk, egy alternatív világban, ahol a nukleáris technológia feltalálása egy nagyon stílusos retrofuturisztikus társadalom kialakulásához vezetett. Épp ez az, mármint az atomtechnológia, ami az emberiség vesztét okozza, az egykor híres színész Cooper Howard (Walton Goggins) épp egy gyerekzsúron szórakoztatja cowboynak öltözve a fiatalokat, amikor is a háttérben fekvő metropolisra bombát dobnak. Aztán még egyet és még egyet, míg el nem pusztul minden.

Nagyjából 200 évvel később veszi fel a fonalat az Amazon Prime új, április 11-én bemutatott sci-fije, egy olyan átalakult és borzalmasan veszélyes világrendben, amelyet a Bethesda videójáték-sorozatának rajongói úgy ismerhetnek, mint a saját tenyerüket. A gazdagok a föld alá menekültek egy atombiztos bunkerhálózatba, míg a szegények fennragadtak a radioaktivitásnak és mindenféle mutáns szörnyeteg által okozott veszélynek kitéve. Mi a Vault 33 hétköznapjaiba leshetünk bele, egy Lucy MacLean (Ella Purnell) nevű nő szemein keresztül, aki szívesen tölt időt az apjával, együtt tévézgetnek és társasoznak. Egy bánata azonban van a lánykának, nincs kihez férjhez mennie. Itt jön a nagy csavar, amikor a lánykérés közepette martalócok szivárognak be az addig békés bunkerba, a többséget megölve, hősnőnk apját, a Vault 33 vezetőjét, Hanket (Kyle MacLachlan) meg elrabolva.

Ez az a pont, amikor az amúgy optimista, naiv és kedves Lucynak fel kell merészkednie a felszínre, már ha az öregét valaha viszont szeretné látni. Igen ám, de a felszín valami iszonyatosan elvadult lett, mutáns óriáscsótányok és egyéb szörnyetegek járják, na és az itt éldegélő emberek is nagyjából annyira vendégszeretőek, mint egy átlagpolgár a Mad Maxből. Ahogy a Fallout-játékokban, úgy a tévésorozatban is azok a részek az idézőjelesen leggyengébbek, amik még a Vault 33-ban játszódnak, bár hangulati alapozásnak így is tökéletesek, és a játékok kedvelői szájtátva nézhetik, hogy a sci-fi franchise esztétikumát és motívumait milyen jól sikerült megidézniük a korábban a Westworldöt jegyző Jonathan Nolan–Lisa Joy párosnak.

Nem a kalandozó Lucy a Fallout egyetlen főszereplője, több nézőpontból is megismerjük ennek a játékadaptációnak a világát. Ami óriási plusz, hiszen a vallási fanatikus szektának dolgozó apród, a kiismerhetetlen Maximus (Aaron Moten) és az élőhalott cowboy, akit csak Ghoul néven emlegetnek, teljesen más perspektívákat hoznak be. De iszonyúan szórakoztatóak mindketten, főleg a Walton Goggins által játszott szörnyeteg, aki immár tényleges pisztolyhősként és fejvadászként bukkan fel, miután a nem annyira cold openben az arcába robbant a világ. Goggins látványosan jól érzi magát, hisz neki nagyon mennek az elborult karakterek (lásd Kib*zgatóhelyettesek, Az erényes Gemstone-ék) és úgy lopja a show-t, hogy bár a Yellowjacketsből ismerős Ella Purnell, és a viszonylag új arcnak számító Aaron Moten is apait-anyait beleadnak, valamelyest mögészorulnak a teljesítményüket illetően.

A jó hírünk az, hogy a Fallout-széria, legalábbis az első két epizódja alapján nem csak azoknak élvezetes néznivaló, akik ismerik az alapul szolgáló RPG-játékokat. Elvégre a Bethesda alkotásaiban is mindig a felfedezés volt a lényeg, és aki életében nem fogott mondjuk kontrollert a kezében, annak minden teljes újdonságként fog hatni. Például az, hogy mennyire gunyoros, szarkasztikus paródiajellege van néha a Falloutnak, mennyire vicces tud lenni, és mennyire kiparodizálja a könyörtelen kapitalizmust – ami poén a négyzeten, tekintve, hogy egy Amazon saját gyártásról van szó, ez a cég meg a pénzhajhászat csimborasszója, ugyebár. Ugyanakkor a Fallout néha rettenetesen drámai és erőszakos, a játékokat idéző időlassítások különösen jól állnak a szériának, ahogy a pisztolypárbajok közben szakadnak a kezek-lábak, robbannak a robbanógolyók és összevissza trancsírozódnak a fejek.

Ami a vizualitást illeti, sokba nem lehet belekötni. A stáb még a Namib-sivatagba is kiment forgatni, hogy a világvége autentikusan hasson. A Fallout nagy erőssége, hogy hiába groteszk, melankolikus és valamennyire szomorú az alapja, a megviselt pusztaságot folyamatosan süti a nap, élénkek a fények. Ehhez adjuk hozzá, hogy retroslágerek, valamint Ramin Djawadi remekül megkomponált betétdalai teszik még erősebbé a nagybetűs hangulatot. Aki hasonlóan darkos világvégére számít ebben a sorozatban, mint amit a Last of Usban látott, az csalódni fog. A Falloutból árad a hangos egyediség, a harsány stílus, és az, hogy az alkotók nagyon tisztában voltak azzal a játéksorozattal, amire építettek. Az easter eggeket, kikacsintásokat számolni is lehetetlen, annyi van belőlük a Falloutban, és elég akár csak öt percet belenézni ebbe az adaptációba, hogy kiderüljün számunkra, igazi szerelemprojektről van szó.

Az epizódok maxi méretben jöttek, a pilot 70 percnél is hosszabb, és a legtöbb rész ugyancsak egy óra felett van, ehhez képest meglepően alapozás csak a kezdés. Felfestik a kiindulópontot Lucynak, Maximusnak és Ghoulnak ahhoz, hogy majd a második részben útnak induljanak, találkozzanak, igazán érdekfeszítő konfliktusokba keveredjenek. Kell hozzá két óra, hogy a cselekmény úgy igazán beinduljon, ezért a lassúcska bevezetést minden igényessége és annak ellenére, hogy látszik a végeredményen: talicskával öntötték bele a pénzt, olyan 7/10-re lehet értékelni. A második epizód már sokkal izgalmasabb, akciódúsabb, az már simán megvan 9/10 is. Itt kezd el igazán látszani, hogy a szériának lelke is van.

Lehet, hogy a karakterek picit klisések és hozzájuk hasonlóakat sok helyen láttunk már, de a széria körítése annyira jól sikerült, hogy alig bírjuk megállni, hogy újabb és újabb adagokat toljunk le belőle. Hogy Lucyékkal együtt jobban belemerüljünk a pusztaságba. Nem csoda, hogy a Falloutot gyorsan ledarálva sokan úgy határoztak, a játékokba is belenéznek, mert többet kell kapniuk ebből a franchise-ból. Jól tették, mi még az elején tartunk, és a végső pontszámunk is csak a duplára vett évadkezdésnek szól. Egyelőre csavaros és komplex a sztori, ezért nagyon úgy néz ki, hogy nemsokára a teljes etapról is jelentkezünk egy írással. Mert lesz még itt a Fallout első évada kapcsán miről beszélni.

8/10

A Fallout szinkronnal és magyar felirattal elérhető az Amazon Prime-on.