Jenő
-3 °C
5 °C

Keressük a sváb Spielberg legjobb moziját

2009.11.13. 13:22

Roland Emmerich egy percig nem állította, hogy b-kategóriás, drága popcornfilmeknél többet akarna és tudna rendezni, neki ez a szerep tökéletesen megfelel: szórakoztatni akar, és kész. Mélyebb értelemért, fajsúlyos dialógusokért, jellemfejlődésért és koherens forgatókönyvért Woody Allen régi filmjeit nézegetnénk, de a 2012 alkalmából maradunk az Emmerich-munkáknál. Kérdés, hogy melyik a legjobb.

A Noé bárkája elv (Das Prinzip Arche Noah, 1984) vizsgafilmje a legdrágább volt a nyolcvanas években (egymillió márka), scifi létére a berlini fesztivált is megnyitotta, viszont a müncheni filmművészeti egyetemről kirúgták miatta a rendezőt. Ebből a filmből is látszik, hogy egész életében a 2012-re készült, csak ki kellett várnia, hogy a CGI-technika fejlettsége utolérje az elképzeléseit. Már a kezdeti mozijait is angolul készítette, és Spielberg volt a példaképe Fassbinder és Wim Wenders helyett.

Így a sváb Spielberg név ragadt rá otthon, amíg - a kilencvenes évek elején - el nem hívták Amerikába dolgozni. Első komolyabb sikerét a tengerentúlon a nagyszabású Csillagkapu rendezőjeként és forgatókönyvírójaként érte el Kurt Russell-lel. Ezt követte minden idők egyik legnagyobb bevételt hozó filmje, A függetlenség napja, ami után megállapíthattuk, hogy a legjobb propagandafilmeket a németek tudják készíteni.

Katasztrófafilmekkel 2012 előtt is gyakran próbálkozott: hol idegen lények rombolták a világ nagyvárosait (Függetlenség napja), míg egy számítógépes vírus le nem gyűrte őket, aztán bazinagy gyík New Yorkot amortizálta le (Godzilla), majd megfagyott a világ, kivéve talán egy szobát, mert azt a főhős bezárta (Holnapután), végül egyszerűen letarolták a Földet (2012). A három legjellemzőbb dolog ezekben filmjeiben: a kamerába omló épület, a vibrációtól asztalon remegő kis porcelántányér és az egyszerű üldözéses jelenetek mögött huzogatott látványos háttér. Kedvenc filmjei: a 72-es Poseidón katasztrófa Gene Hackmannel, a 74-es Pokoli torony Paul Newmannel és Steve McQueennel, illetve a Charlton Heston-os 74-es Földrengés.

1. Tökéletes katona (1992)

Emmerich első amerikai mozija első blikkre átlagos akciófilmnek tűnt, amiben egy elcseszett katonai kísérlet során halott katonákat támasztanak fel nagyon gonosz tudósemberek, és ez nem jó, tessék csak megkérdezni Dr. Frankensteint. A filmben egymásnak feszült két neves izomember, Jean-Claude Van Damme és Dolph Ludgren, a végén persze a jó diadalmaskodott, no meg a rendező, mert 23 milliós költségvetésből 101 milliós bevételt termelt. A Tökéletes katona eredeti forgatókönyvében a film végén egy narrátor elmondja, hogy Van Damme karaktere, Deveraux pár nappal később meghalt, ezt a filmből kihagyták.

2. Csillagkapu (1994)

A Tökéletes katona sikerének köszönhetően Emmerich következő filmjéhez kvázi szabad kezet kapott, és 55 millió dollárt, amiből már egészen pofás trükkökre is futotta. Az egyiptomi piramisok titkát parazita idegen lényekkel és fényévekre levő bolygókra nyíló csillagkapukkal vegyítő film hatalmas siker lett, a rajongók sem reklamáltak. 200 millió dollár fölött termelt, és az eredetileg tervezett trilógia helyett szült egy igen sikeres tévés franchise-t is, ami mostanra már a harmadik sorozatnál tart. Emmerichnek csak a filmhez volt köze.

3. Függetlenség napja (1996)

A jégkorszak előtt elhozta az ufókat július 4-én, a függetlenség napján. Az idegen lények nagy méretekkel támadtak: város méretű űrhajóikból halálsugárnyalábokkal célozták be a világ metropoliszait. De szerencsére ott volt Will Smith, aki könnyedén elvezet bármilyen repülő szerkezetet, Jeff Goldblum, aki bármikor tud vázolni egy nagy tervet és Randy Quaid, aki részegen is tud vezetni. Egy számítógépes vírussal győzték le az ufókat. A propagandafilm rekordmagas bevételt: 817 milliót kasszírozott.

4. Godzilla (1998)

A Függetlenség napja után a német azt csinálhatott, amit csak akart, rejtély, miért pont a japán gyerekek riogatására tökéletesen alkalmas bazi nagy gyíkot nézte ki magának. A Godzillában ismét felszínre kerül a rendező pusztítás iránt érzett rajongása, a radioaktív sugárzás következtében igen nagyra nőtt gyík letarolja fél Manhattant, és istenigazából nem is tudjuk utálni érte, sőt. A büdzsé itt már 130 millióra rúgott, a marketinre is kábé ennyit költöttek, de csak 380 milliót hozott, ami a Függetlenség napja után csalódás volt.

5. A hazafi (2000)

Kis kitérőt tett a sci-fi világából az amerikai függetlenségi háború idején játszódó A hazafival, bár rossznyelvek szerint a Mel Gibson halálvágyával súlyosbított film inkább volt fantasztikus, mint történelmi. Az alapanyag nem lett volna rossz, de a ráöntött hazafias máz és a hektoliternyi művér akkora giccset csinált belőle, hogy ihaj. 110 millióba került, 215 milliót termelt, se anyagi, se kritikai siker nem lett belőle.

6. Holnapután (2004)

A Dennis Quaid alakította klimatológusnak a konzervatív kormánnyal szembeszállva egymagában kellett megküzdenie Washingtonból az északi féltekét fenyegető globális katasztrófával. Miközben statiszták ezrei hulltak el, az induló jégtömb hangulatfestő jelenetek sorát zúdította: Los Angelest porrá zúzták a tornádók, a Hollywood feliratot hurrikán tépte le, New Yorkba hatalmas vízár ömlött. Nemcsak az amerikaiak voltak veszélyben, de csak őket mentették meg. 544 millió dolláros bevételt szállított a látványos történet.

7. I.e. 10 000 (2008)

Az I. e. 10 000 című mamutos akciófilmben a rendező azt mutatta meg, hogy milyen nagy a yaghalok nemzetsége: az ismeretlen főszereplő az emberiségét menti meg a kihalástól és a rabszolgaságtól a szokásos világmentő zenére. Nem lett bukás, de nemcsak a szokottnál is lebutítottabb történet ábrándította ki a rajongókat (7000 évet sűrített bele néhány hétbe), a számítógépes animáció is gagyibb hibákat tartalmazott. A CGI itt sem tud tömeget varázsolni a vászonra: a mamutbébi nem lesétált a hegyoldalról, hanem leprogramozódott.

8. 2012 (2009)

Bár egy kommentezőnk azt írta, hogy abba halna meg, ha ezt a filmet, amiben két órán keresztül halnak meg, meg kéne néznie, a 2012-t túl lehet élni. Kritikusaink közepesen lelkesek, egyikük szintén a 260 millió dolláros film majdnem tökéletes CGI pár hibáján fanyalgott (az omló Szent Péter bazilika kupolájának nem volt súlya), másikuk a kicsit sem hihető világvégen akadt ki. Amerikai premierje ma van.