Több milliárd forint feleannyi mozinézőért

"Az MMK-t a megkérdezettek egy része személyes alkuk és kapcsolatok színterének látja, és szükségesnek tartja a személyes összefonódások, lobbik, kapcsolatrendszerek megszüntetését" - írta az MMK-elnököt jelölő bizottság a beszámolóban, ami azután született, hogy hónapokon át beszélgettek a közalapítvány 25 alapítójával és a filmszakmai kerekasztal tagjaival, és elolvasták az állami számvevőszék jelentéseit. "Többségi vélemény, hogy elsősorban nem a struktúrával, hanem a szabályok be nem tartásával és erkölcsi vonatkozásban van a legfőbb gond" - jegyezték még fel a hazai filmfinanszírozás fő szervezetéről.

Bár decemberben megválasztották az MMK új elnökét, Kőrösi Zoltánt, és januárban az új kuratóriumot, mégis egészen április elejéig húzódik a beiktatásuk. Február végén így még mindig a régi kuratórium maradt ügyvezetőként, és Bod Péter Ákos vezetésével ők tették közzé a 2010-es keret 80 százalékának felosztását. A kuratórium tagjait jelölő, Mikulás Ferenc vezetésével dolgozó bizottság beszámolója, amely az MMK-ról sok negatívumot tartalmaz, a keretfelosztást követően került nyilvánosságra a filmhu jóvoltából.

Nemcsak ez mutatja, hogy valami rosszul működik a magyar filmgyártás környékén: miközben a magyar filmeket készítő szakma lesújtó véleménnyel van a filmekhez állami támogatást osztó MMK-ról, a nézők sem tolonganak a vetítéseken. Míg tavaly 5,4 milliárd forint központi költségvetési támogatásból 3-3,5 milliárdot osztott az MMK filmgyártásra és -előkészítésre, addig a 2009-ben bemutatott 25 magyar film együtt is csak 505 millió forintos bevételt hozott vissza 601 ezer nézővel. (Ezt a nézőszámot Jégkorszak 3. a magyar mozikban egyedül teljesítette.)

A 2009-es mellett a 2008-as is gyenge év volt (929 ezer néző). Az átlagnézettség 2002-től tavalyig évi 1,2 millió néző, ami az alacsony jegyárak miatt évente átlagban csak 800 millió forintos bevétellel járt, számolhatjuk ki a Nemzeti Filmiroda és az Oktatási és Kulturális Minisztérium statisztikái alapján. Ez a bevétel jó esetben is csak a támogatás harmadát hozta vissza a filmszakmának. A magyar filmek nézettsége 1980-tól mutat csökkenő tendenciát: a nyolcvanas években a tíz legnézettebb film egyenként meghaladta a mostani éves nézőszámot.

Az utóbbi évtizedben a nézőszám hektikus váltakozása attól függött, hogy épp volt-e abban az évben egy-egy félmilliós nézettséghez közelítő film, mint a Csak szex és más semmi (2005, 65 milliós támogatás), az 1990 utáni rekorder Szabadság, szerelem (2006, 506 ezres nézettség, 200 millió fölötti támogatás), vagy a Valami Amerika 2. (2008, 119 milliós támogatás). A tavalyi kisebb rekorder kevésbé javította az átlagot: a Made in Hungária feleannyi nézőt (224 ezer) hozott 108 millió forint állami pénzből és 213 milliós bevétellel, ez az SOS Szerelem és a Kilenc és fél randi nézettségének a kategóriája.

Magyar top10 - 2009
	Cím	Forgalmazó	Bemutató időpontja	Pénztári jegybevétel (Ft)	Nézőszám	Induló kópia-szám
1	Made in Hungária	Budapestfilm	2009.02.05	213385516	224941	30
2	Poligamy	Sky Film	2009.12.10	95143114	90959	30
3	Papírkutyák	CinemaStar Kft.	2009.02.19	51772770	78221	30
4	Álom.net	Movieline Entertainment	2009.04.16	41986330	54076	2
5	Puskás Hungary	FilmPlus	2009.03.12	10912613	24084	4
6	Csiribiri	Objektív Filmstúdió	2009.10.08	14684445	23589	20
7	Utolsó jelentés Annáról	Hunnia Filmstúdió Kft.	2009.10.15	14009195	22354	12
8	Holdhercegnő	Hungaricom	2009.11.19	14228027	16717	1
9	Intim  fejlövés	Katapult Film	2009.06.04	8597585	15101	ec
10	Szíven szúrt ország	Hungaricom	2009.05.07	6403245	12449

A tavaly bemutatott munkák nem voltak kifizetődőek: a Fenyő Miklós-musicalen kívül még három film hozta vissza legalább a befektetett állami pénzt: Orosz Dénes 85 milliós állami pénzből készült Poligamyjára 90 ezren 95 milliót költöttek, Kálomista Gábor dokumentumfilmje, a Szíven szúrt ország 12 ezer nézővel 400 ezerrel múlta felül a 6 milliós forgalmi támogatást. A harmadik, egy filmnek kevésbé nevezhető projekt, N. Forgács Gábor Labancz Lillát befuttató Álom.net című, 8 millió forintos forgalmazási támogatással készült projektje 54 ezer nézőt hozott 41 millió forinttal. A beszámoló szerint azt sem értették néhányan, hogy a zsánerfilmekből esetleg származó nyereséget miért nem fordítják vissza a támogatásokba.

A tavalyi mozik közül a többi nem hozta vissza a pályázaton elnyert összeget sem: a Puskás Hungary dokumentumfilm volt a legközelebb hozzá, hisz 24 ezer nézővel 1 millió forinttal maradt le a 12 milliós támogatás visszatérülésétől. A Papírkutyák 51 milliót hozott 78 ezer nézővel 91,5 milliós támogatással. A legnagyobb bukást Edelényi János Prima Primaverája hozta: a több mint 60 millió forinttal támogatott mozi 2900 nézőt vitt a moziba, 1,2 millió forint jegybevételt hozva, vagyis az összköltségvetéssel nem is számolva csak az MMK pénzéből 58,8 millió veszteség származott. Hasonló ráfizetés volt Mátyássy Áron szemlefődíjas filmje is: a 60 millió forinttal támogatott Utolsó idők csak 4 ezer néző érdeklődését keltette fel, 2,2 millió forintos bevételt hozott. Nagy Viktor Oszkár 65 milliós támogatású Apaföldjét 5800-an nézték meg 3,4 millió forintért.

Bár a közalapítvány alapító okiratában szerepel, hogy a támogatás kiemelten működjön az értékes művek esetében, a nemzetközi fesztiválszereplésben is gyenge volt a 2009-es év, pedig promócióra is 100 millió fölött költ a közalapítvány. Idén nem volt egy magyar film sem, ami a legnagyobb, A-kategóriás fesztiválokon (Cannes-ban, Berlinben vagy Velencében) versenyzett volna. Igaz, Gárdos Péter Tréfája volt Moszkvában, és a Magyar Filmunió beszámolójából a magyar jelenléttel bíró mustrák közül kiemelnénk Szabó Simon Sao Pauló-i, Mátyássy Áron varsói, Pálfi György Karlovy Vary-i szereplését.

Az MMK eladósodását nevezték meg negatívumnak többen. A gyártásra 5 milliárd forint fölött költenek évente (1991-ben még 600 millió volt a támogatás), idén a támogatások során keletkezett 2,2 milliárdra maximalizált kötelezettségállománynak (tartozásoknak) a kamatterhe is meghaladhatta a 300 millió forintot. Az utófinanszírozási rendszert Bozóki András minisztersége idején vezette be a minisztérium, hogy a forgatások ne húzódjanak hónapokig (a Nemzeti Kulturális Alapnál is a banki kölcsön bevezetését tervezik). Az MMK viszont más tartozások görgetése miatt kénytelen elhúzni a visszafizetést annyira, ami tovább növeli a terheket. Pusztai Ferenc producer elmondása szerint ezzel legalább a produkciókat az elejétől kezdve mentesítik, hisz egy évig a kamatra is kérhetnek támogatást, egy év után pedig az MMK automatikusan vállalja át a kamatot.

"Fontos lenne a szakmai kötelezettségeiket nem teljesítő, a szakmai dolgozókat nem fizető, eladósodott producerek pályázati lehetőségének megszüntetése" - írják a beszámolóban. 2009-ben például a 91,5 milliós állami pénzből készült Papírkutyáknál nem fizették még ki teljesen a stábot, miközben a producer Kabay Barna 60 milliós támogatással nekikezdett következő filmjének, a Szuperbojznak, amiről nézettségi adatokat még nem jelentettek meg, így amit tudhatunk a mozik jelentése alapján, hogy a kritikák szerint színvonaltalan film nagy hasalással indult: 2834-en nézték meg az első hétvégéjén Budapesten.

Felrótta a beszámolóban az alapítók némelyike az etikai kódex hiányát, hogy "a produkciók részéről a szakmai tartozásokat nem szankcionálják, holott a támogatott filmek egy része nem is valósul meg, vagy nincs vásznon". Ehhez régebbi példákat tudunk sorolni: Szabó Ildikó Chacho Rom - Az igazi cigány című, 1999-es filmjét és Bollók Csaba 2005-ös Miraqját a gyártási támogatás ellenére sem forgalmazták, ami 10 és 28 millió forint támogatást rejt, illetve azt, hogy a következő filmterveiket is támogatták. Gothár Péter 2003-as, kilencvenmillió állami forintból készült Magyar szépségét is szokás a témában emlegetni, aminek a zenei jogdíja tisztázatlan volt, és a stábot sem tudták kifizetni sokáig, de a Hungaricom Kft. három évvel a bemutató után forgalmazta a filmet. Igaz, hogy akkor is csak 4862-en nézték, ami összesen 2 369 999 forint megtérülést jelent.

A fő probléma a beszámoló szerint az MMK-val az, hogy a sok pénzt egy túldimenzionált szervezet osztja átláthatatlan működéssel és magas költséggel. A tájékoztatás szerint 98 milliót fizettek ki tavaly tiszteletdíjra, 115 milliót bérköltségre. A februári keretfelosztás infrastrukturális költségek rubrikájából pedig kiderül az éves működés költsége is: 409 millió forintot terveznek az alapítvány 2010-es fenntartására.

"Nem mintha az MMK-támogatásnak meg kéne térülnie a támogatónak (csak a producernek és a gyártó cégnek), hiszen a támogatás nem keletkeztet tulajdoni részarányt a filmjogokban -, vélik MMK-közeli források. - Viszont opciót jelent a normatív MMK támogatásra a producer és a rendező következő filmjéhez." Tény, hogy nem lehet egyedüli szempont a bevétel, de ez jelzi a legjobban, hogy szükség van-e az adott filmre.