Leslie Nielsen volt a kedvenc mozizsarunk

Tiltott bolygó (1956)

Leslie Nielsennek nem volt ám mindig ősz haja: 30 évesen Adams parancsnokként, barna frizurával, lézerpisztollyal az oldalán mentett meg lenge ruhás űrcsajokat a korszak egyik legjobb scifijében, a Forbidden Planetben. Adams parancsnok intergalaktikus kalandján generációk nőttek fel, a Star Trek sorozat kitalálói többek között Leslie Nielsenről (valamint Flash Gordonról) mintázták a 60-as évek cowboymentalitású Kirk kapitányát, aki a csillagközi úttörősködés (értsd: ahol tud, segít) helyett inkább gyíkemberekkel verekedett. Íme a film trailere:

Airplane! (1980)

Nielsent persze nem az űrhajósszerepéért, hanem a mozis kasszasikereket parodizáló filmjei miatt szerettük meg. A büntető szóviccekben és félrehallásokban („- Roger. - What?”, „Vétel, Tétel.” és társai) tobzódó Airplane! például a 70-es években népszerű repülős filmeket, a Burt Lancaster-féle, 1970-es Airportot, Charlton Heston Airport 1975-jét és Alain Delon Concorde-ját parodizálta fergetegesen. Nielsen itt fapovával humorizáló orvost játszott, de a zsenialitása mellett azért említsünk meg egy másik, már elhunyt színészlegendát is: Sinkovits Imrét, aki többek között az Airplane!-ben és a Nagyon különleges ügyosztályban szinkronizálta Leslie Nielsent. A kedvenc poénunk a filmből természetesen a kórházas:

Nagyon különleges ügyosztály (1982)

A Paramount sajnos csak 6 epizódot forgatott Frank Drebin nyomozó korai bevetéseiből, pedig ez a zsaruszéria zseniálisan csinált viccet az olyan népszerű, nyomozós sorozatokból, mint a San Francisco utcáin vagy a Columbo, de nem kímélte a James Bond-filmeket sem (lásd: pengecipőből kihajtogatható dugóhúzó és sörnyitó). Az epizódvégi stáblistát sajnos nálunk rendszeresen levágták a tévécsatornák, pedig ezekben pont az volt a poén, hogy nem az utolsó jelenet volt kimerevítve, hanem a pislogó színészek próbáltak mozdulatlanok maradni, még akkor is, amikor látványosan összedőlt körülöttük az őrszoba. Íme Drebin hadnagy nyomozati módszere, amiben a gyilkos lövés leadóján elmélkedik, de az elmélkedésébe belehal a fél rendőrőrs:

Csupasz pisztoly (1988)

87-ben bemutatták a Halálos fegyvert és Timothy Dalton első Bond-filmjét, a Halálos rémületbent, ezért a Paramount úgy döntött, Leslie Nielsennek újra hülyét kel csinálnia minden hollywoodi zsaruból, Piszkos Harrytől Joe Friday-ig. Frank Drebin tehát 6 év után visszatért (az megvan, hogy 82-ben rendelt kínai kaját tartott a hűtőben, ugye?), hogy a nyomozások szünetében halálra szívassa Nordberg nyomozót (O.J. Simpson) és összejöjjön Priscilla Presley-vel. A film egyik legjobb jelenetében Drebint Enrico Palazzónak hiszik, és elénekeltetik vele a himnuszt, aztán persze moonwalkerező baseball-bíróként megmenti az angol királynőt a merénylőtől:

Csupasz pisztoly 2 1/ 2 (1991)

A 88-as folytatásban Frank Drebin tankkal hajt be a bűnözőkhöz, miközben az ökoterrorista Quentin Hapsburgot kergeti. Talán kicsit gyengébb a trilógia másik két részénél, de így is szeretjük. A Csupasz pisztoly-első két részében egyébként már Sztankay István volt Sinkovics helyett Leslie Nielsen magyar hangja. Íme a kedvenc jelenetünk, amiben Drebin hadnagy megtudja, hogy a szex shopban már kapható a D83-as svéd vibrátorszopó automata, amit korábban rendelt:

Csupasz pisztoly 33 1/3 - Az utolsó merénylet (1994)

Természetesen minden filmbéli zsaru nyugdíjba akar menni egyszer, és ahogy az már lenni szokott, Frank Drebint sem hagyják, és a nyakába varrnak egy utolsó utáni bűntényt. Drebin hadnagy 2008-ban egyébként bekerült az Empire magazin a mozitörténelem 100 legjobb főszereplője toplistájába, az 54. helyezett Luke Skywalker mögé. Spermaklinikás poénok természetesen nemcsak a harmadik Csupasz pisztolyban voltak a filmtörténelemben, de csak Leslie Nielsen képes ezt a geget is a maximumra járatni azzal, hogy majdnem megfejti a Kennedy-gyilkosság és a Watergate-ügy titkát:

Drakula halott és élvezi (1995)

Nielsen a 90-es években is megtartotta azt a szokását, hogy ha kijött egy kasszasiker mozifilm, leforgatta a paródiáját. Nála a leggyengébb poén is jobb volt, mint egy Horrorra akadva-összes, és a filmjeit azok is vinnyogva röhöghették végig, akik nem ismerték az eredeti műveket. Drakula halott és élvezi után már az eredeti, Coppola-féle 92-es Drakulát sem lehet anélkül végignézni, hogy ne jutna eszünkbe az ablaküvegen kikenődő, Nielsen-fejű denevér, vagy a fergeteges telepata-jelenet, ahol a gróf a gondolataival próbálja irányítani az egymást lefejelő szereplőket („Állj! Nem te, te!”). Utóbbi a film trailerébe is bekerült:

Drágám, add az életed! (1996)

Aki a Szupercsapat sorozaton, Bond-filmeken és a Die Hard-trilógián nőtt fel, az a Drágám, add az életed!-et is imádta. Leslie Nielsen ezúttal a WC00 kódszámú titkosügynök szerepében bénázik, hogy legyőzze a tipikus kémfilmes főgonoszt, a műkezekkel hadonászó Rancor tábornokot. A film eleji bevetés és az úszkáló meztelen nők között trombitáló jazz zenész sziluettje a 60-as és a 70-es évek James Bond-mozijainak brilliáns paródiája, Austin Powers sem csinálhatta volna jobban: