Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMIlyen a cinikus magyar film
További Cikkek cikkek
A kommenteket, kívánságokat ide várjuk.
Szobafogság (teljes méretben itt)
"Örültem, hogy a vígjátékon kívül végre új műfaji film készül itthon: thriller - mondta Herendi Gábor, aki a Valami Amerikát is jegyző Skyfilm cégével a 2009-es film producere lett a svájci koproducer mellett. - Kíváncsi voltam, hogy hogy működik ez a műfaj a magyar mozikban, de még nem nagyon". A film úgy jött össze, hogy épp itt élt és reklámfilmezett az amerikai Daniel Young, amikor producert keresett a forgatókönyvéhez, amit egy svájci hír alapján írt: egy férfi beköltözött egy tinilány gardróbjába, és két hétig ott élt. A filmben aztán a szűk fehér alsónadrágban ténykedő Nagy Ervin anyával és lányával is viszonyt kezd. Vranik Roland ajánlotta be Danielt a magyar producerhez. A tini Laura Greenwoodot egy londoni castingcég találta, nagyon nagy felfedezés volt: el tudta vinni a filmet a hamvas vállán. A fojtottan erotikus thrillerben Rachel Blake alakítja az anyát, a többi szerepben magyar színészek láthatóak, és a stáb a rendezőn kívül is magyar. Az itthoni kritika vegyes volt, mi dicsértük a bemutató után: "igenis lehet itthon olyan filmet készíteni, amiről a néző elhiszi, hogy külföldön forgott". A film később versenyzett Vancouverben. Angol nyelvű, magyar feliratos. Dvd-n nem adták ki, és az RTL Klub még nem vetítette, bár koprodukciós partnere a mozinak.
Kythera
"Rengeteg iróniával ábrázolja a magyar mindennapokat egy nem túl fényesen élő páron keresztül Mészáros Péter. Aki Kaurismakit követi, nem a magyaros szociodrámák sorát" - írtuk kritikánkban a 2007-es filmről, amiben egyáltalán nem működik semmi a főszereplő pár között. Beszélgetni csak a Skodáról tudnak, meg a mesebeli Kytheráról, ahol nyaralnának egyszer, a szex meg csupán fűrészelés. Két éven keresztül forgatták a mozit, mert volt pár bonyodalom: pénzhiány miatt le kellett állni a munkával, a görög nyaralási felvétel után pedig a vámosok kinyitották a filmet, aminek a nagy része károsult. A meztelenséggel nem volt problémája az addig ismeretlen kolozsvári színésznőnek, Kovács Katának, aki ezzel az őszinte alakítással a szemlén a legjobb magyar színésznő lett. Itt a vágó Czakó Juditot is díjazták. Mi azért is üdvözöltük, mert végre egy normális társadalmi drámát láthattunk, amit nem öl meg a művészieskedés. Azért több fesztiválon versenyeztek vele: voltak Locarnótól Edinbourghig.
Hazafelé
Thuróczy Szabolcs, Pokorny Lia és Nagy Zétény kerülnek kínos szituációkba, és keverednének már inkább haza a 2009-es Hajónapló-sorozat Garaczi László írásai alapján készült újabb részében. A rendező a 28 éves Horváth Lili - aki nem azonos a színésznő Horváth Lilivel, Tordai Teri lányával - a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Gothár Péter rendezőosztályában végzett. Második kisfilmje, az Uszodai tolvaj a Mediawave-fesztiválon a legjobb ifjúsági film lett. ”Bodzsár István producer hívott fel, hogy lenne-e kedvem rendezni. A kész film két novella és egy regényrészlet átdolgozásából született. Öt napot forgattunk jó hangulatban” - mondta a rendező, aki most lett kész első nagyjátékfilm-forgatókönyvével. Erről annyit árult el, hogy a Napszúrás című diplomafilmjének a továbbgondolása lesz.
A disznó útja
Egy hasmenéses malac megmentéséről készült filmmel nyert uniós pályázatot Mészáros Péter, azt követően, hogy az Eső után-rövidfilmmel Aranypálmát nyert Cannes-ban. A holland szervezők pályázati kiírása szerint az uniós bővítés nemzeti visszhangját kellett megfogalmazni röviden, anélkül, hogy kampányfilm születne. A rendező kiemelte, hogy az állat nem Magyarországot jelképezi, de abban bízott, hogy a film visszaad valamit a vidéken élők unióval kapcsolatos érzéseiből. Figyeltek a szabályokra: mivel el kellett altatni többször is a forgatás során a malacot, dublőre is volt, mert csak két dózist kaphat az állat egészségkárosodás nélkül. 2004-ben Amszterdamban mutatták be.
Hamvazószerda
A budapesti műegyetem 1800 felsőbb éves diákját Németországba telepítették 1944-45-ben, hogy életben maradjanak. Ott végigélték a drezdai bombázást, és most beszámolnak. A Budapest és Balaton-retrosorozat rendezőjeként ismert Papp Gábor Zsigmond ebben a filmben azokat követte, akik Németországba kerültek, a csoport másik felét a mai Wroclawba küldték (az ő történetüket A menekülő egyetem-filmben dolgozza fel). "Meglepően sokan élnek még az egykori egyetemistákból, több százan vannak 80 év felett, hosszú idő volt kiválogatni a szereplőket, hogy kik alkalmasak a forgatásra" - mondta a rendező, aki négy túlélővel járta végig az emlékeket idézve újra Drezdát, amit az ottlétük idején hamvazószerdára virradóra (1945. február 13-14) bombáztak porrá az angolok. A diákok ezután bajor falvakba kerültek, ahol barátságok, szerelmek is szövődtek. A filmen a bajor polgármester hozza újra össze a régi ismerősöket. A Történelmi Filmalapítvány 1,8 millióval támogatta, 300 ezer jött össze egyéb forrásból.
Lena
"Aki fogékony az effajta női rezgésre, érzékenységre, amiről a film szól, azok szeretik" - mondta Magyarósi Éva az animációs festményfilmjéről, aminek szerkezetét egy szabadvershez hasonlíthatjuk. A tavalyi szemlén a legjobb kísérleti film lett az övé kisfilmesek között. "Volt egy két napos élőfilmes forgatás, amikor kékháttér előtt felvettük a színészekkel a szükséges nyersanyagot. Ezt követte egy öthónapos utómunka. A szervezési - gyártási folyamatokat a Studio Baestarts végezte" - mondta a háttérről. Most éppen hatalmas méretű rajzaiból készül a következő kiállítására. Van egy sorozatterve is gyerekeknek, és Lisszabonba megy ösztöndíjra. További munkái itt láhatóak.
A fogság nyomában
Ezt az ismeretterjesztőfilmek szerelmeseinek, és Spiró György rajongóinak ajánljuk. Az író a Fogság című regényének történelmi, kultúrtörténeti, irodalmi hátterébe vezeti be a nézőt Novák Emil ismeretterjesztő sorozatában.