Andrew Vajnának nincs varázspálcája

Meg tudja mondani mennyi pénzről fog dönteni a filmgyártással kapcsolatban? kérdeztük a három hete kormánybiztosnak kinevezett producert a kerekasztal beszélgetés után. Az még nem tiszta, válaszolta. Ahogy az sem, hogy milyen intézményrendszeren keresztül osztja, de az biztos, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nevezte ki a producert, és ugyanitt végzik a magyar filmgyártás támogatását osztó Mozgókép Közalapítvány (MMKA) átvizsgálását.

A kerekasztal beszélgetésnek a célja a külföldi producerek megnyugtatása volt, ugyanis rengeteg külföldi koprodukcióban készülő film gyártása áll jelenleg azzal párhuzamosan, hogy fél éve felfüggesztették az MMKA működését. "Elsősorban azért vagyunk itt, hogy a reputációnkat helyreállítsuk, és mindenkit megnyugtassunk, hogy igenis lesz magyar filmipar. Ehhez azonban időre van szükség" – jelentette be a beszélgetés félidejében Vajna.

A magyar és nemzetközi filmszakma képviselői alig fértek el a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) Cinema Total nevű, a berlini filmfesztivállal párhuzamosan zajló rendezvényen a közönség soraiban. Mindenki arra volt kíváncsi, ki jelenik meg a magyar filmipar és kultúra jövőjét meghatározó beszélgetésen a pulpituson, és tudnak-e valami konkrétumról már beszámolni: Kőrösi Zoltán, a MMKA elnöke bár Berlinben tartózkodott, nem jött el, az alapítványtól a nemzetközi ügyekért felelős Bereczki Csaba ült a résztvevők között, a minisztériumoktól Bokor Attila jelent meg a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) részéről kinevezett filmfőosztályvezetőként. A KIM-et nem képviselte senki, a tárcától helyben osztogatott közleményben összegezték, hogy 2010 év végén elérte az 5,1 milliárd forintot az alapítvány hitelállománya, és az alapítvány felülvizsgálatával párhuzamosan hosszú távú stratégia kialakítása kezdődött meg a jövőről.

A kerekasztal beszélgetést amiatt hívta egybe a Berlinben élő Can Togay filmes diplomata (egyben a CHB igazgatója), mert a koprodukciós partnereket aggasztja a magyar filmszakma lebénulása. Bereczki Csaba megerősítette a problémát: jelezte, hogy a leállt MMKA-s támogatások miatt a nemzetközi koprodukciók magyar résztvevői az Eurimages-támogatásra sem tudtak pályázni. Bokor Attila bejelentette, hogy a bajbajutott koprodukciókról szóló listán, problématérképen jelenleg a Nefmi dolgozik, és hamarosan eljutattja a KIM-nek.

Az európai filmfinanszírozásról volt szó a beszélgetés első felében. A dán, a horvát, az ír filmtámogatás intézményrendszere, és a bécsi filmalap bemutatója után Andy Vajna elmondta: hogy ezek az európai, állami támogatáson alapuló rendszerek lenyűgözik, de fele annyi pénzből kell talpra állítania a hazai szakmát, miután feltérképezte. Ezután terjeszti majd a kormány elé a programját. A program elkészítését hatvan-kilencven napon belül ígérte, mint mondta, nincs varázspálcája, hogy ezt gyorsabban megoldhassa.

Miután előre bejelentették, hogy az újságírók maximum a legvégén kérdezhetnek, Mundruczó Kornél nemzetközi fesztiválokon ismert rendezőnk mondta ki először, hogy még nincs miről kérdezősködni, hisz nem ismert a program. Azt azért leszögezte, hogy a magyar film utóbbi tíz éve erős volt. Kovács Gábor producer ugyanemellett szólalt fel. Csak a gyenge remake-ekről ismert Kabay Barna rendező-producer szidta általánosságban a 2010-es magyar filmgyártást a nemzetközi közönségnek, ami amiatt is meglepő, mert az általa katasztrofálisként emlegetett évhez a nézetlen, gyenge filmjeivel jelentősen hozzájárult.

Szép számban védték a magyar filmet helyette is a külföldiek. Elma Tataragic, a Szarajevói Filmfesztivál válogatója például elmondta: a régióban eddig a magyar modellt tartották a legjobbnak. Akadt, aki Vajna „csődbe ment a régi rendszer” mondatát értelmezte nehezen, ugyanis mint mondta, állami támogatás esetében erről nem lehet szó: ha nem adnak pénzt, akkor csak leáll a filmgyártás.

A filmesek már többször hangoztatták, hogy az előző kormány alatt a szerződésekben garantálta 2013-ig a magyar film támogatását a közalapítványon keresztül, igaz, a KEHI amiatt folytat vizsgálatot, hogy a szerződés jogszerűtlen és ésszerűtlen volt-e. A kormányközlemény szerint az új támogatási struktúra kialakítása során hangsúlyosan kezelik majd, hogy az Európai Bizottság által jóváhagyott állami támogatási programban meghatározott feltételek biztosítva legyenek. Vagyis lesz továbbra is támogatás, de még mindig nem tudni, milyen intézményi keretek között.

Míg Nagy Anna kormányszóvivő 4,4 milliárdot határozott meg a héten a magyar film támogatásának 2011-es kereteként, Vajna nem tudta megmondani, hogy ebből mennyiről dönthet majd ő, mint filmiparért felelős kormánybiztos. Számításaink szerint ez a kétmilliárdos filmiparra szánt pénz mellett az alapítványnak juttatott egymilliárdot is magába foglalja, illetve a Nefmi részéről a filmfőosztályvezető 970 milliós keretét.

A közönség soraiban volt jelen a beszélgetésen a héten a közszolgálati szuperalaphoz tartalomszolgáltatási igazgatónak kinevezett Poich Lóránd is, aki az említett összegeknél többedmagával jóval magasabb keretből (60 milliárdból) gazdálkodhat, de még nem tudja, milyen mértékben. "Úgy néz ki, hogy sok pénzünk van, de még nem lehet tudni, hogy ebből mennyit lehet megvalósítani. Tévéjátékokat, tévésorozatokat készítenénk, és partnerei szeretnénk lenni a magyar filmiparnak" - jelentette be az egyetlen új információt.

A KIM-nél vizsgálják jelenleg az alapítványt, és ott nevezték ki a kormánybiztost, így ennél a tárcánál alakulhat ki a találgatások szerint a filmközpont. Addig is a hollywoodi producerként ismert szakember szerint a magyar producereknek át kell értékelni a mentalitást, hogy a kormány tartozik nekik. A prioritása a munkájának az, zárta le Vajna a beszélgetést, hogy az európai uniós és a magyar jognak megfelelő keretet, működő támogatási rendszert és gyártást alakítson ki.

Miután Tarr Béla rendező egy hete nyílt levelet adott ki a kormánybiztos ellen, megkérdeztük Vajnát, mit üzen a rendezőnek. Gratulált A torinói ló berlini filmfesztiválos versenyzéséhez, hozzátette: nagyon szép lenne, ha nyerne.