Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Online filmforgalmazó lesz a YouTube?

2011.05.01. 21:56 Módosítva: 2011-05-02 11:27:03
Egy iTunes-hoz hasonló, fizetős filmtárral törne be az online tékák piacára a Google videómegosztója. A felhasználók már a dvd-premier napján megnézhetik kedvenc popcornfilmjeiket, de a kiszivárgott információk szerint ez csak a Sonynak, a Warnernek és a Universalnak tetszik, a Fox, a Disney és a Paramount már kevésbé lelkes.

A The Wrap számolt be a napokban arról, hogy a világ legnagyobb videomegosztójának számító YouTube heteken belül elindítja az új, mozifilmes on-demand szolgáltatását, amivel a mozifanatikus YouTube-függők az illegális, szétdarabolt feltöltések és hangsáv nélküli videók után legálisan is nézegethetnek majd hollywoodi filmeket az oldalon. Az új szolgáltatás hasonló lesz az Apple fizetős zeneletöltést, filmeket és sorozatokatóI haosnló iTunes store-jához, és már most a házimozizás új mérföldköveként harangozzák be.

„Képzeljünk csak el egy videótárat a YouTube-on, ahol filmeket kölcsönözhetünk és vásárolhatunk, néhány kattintással” – nyilatkozta még egy áprilisi, Google-igazgatókat is felvonultató konferencián Robert Kyncl, a YouTube tv-műsorokért és filmekért felelős alelnöke, de amikor a konkrétumokra kérdeztek volna rá nála, kijelentette: „Természetesen már vannak konkrét terveink, de egyelőre még nem beszélhetünk róluk.” Kyncl egyébként pont a dvd-piac sírját ásó online online filmkölcsönző, a Netflix igazgatói székéből ült át a Google-vezérkarba 2010. szeptemberében.

Filmek és sorozatok a neten

  • A Netflix az amerikai tőzsdén is jelen lévő, online filmkölcsönző, amit most még csak 20 millió amerikai és kanadai előfizető használhat, de a cég már a nemzetközi piacra lépést fontolgatja, és olyan kábeltévés veteránokkal együtt licitál rá a legnépszerűbb brit tévésorozatok vetítési jogaira, mint az HBO.
  • Az amerikai Hulu.com az NBC, a Fox és az ABC, azaz a három legnagyobb amerikai tévé (a CBS a negyedik) közös vállalkozása, és saját sorozataik epizódjait és filmjeiket sugározzák rajta, ingyen, de reklámokkal megszakítva. Az oldal IP-cím alapján szűri a lekéréséket, és elvileg csak az Észak-Amerikából érkező látogatók láthatják az ingyenes tartalmat.

Még semmi sem hivatalos

A YouTube hivatalosan ugyan még nem jelentette be az új szolgáltatást, és egy közleményt is kiadott („Nem kommentáljuk ezeket a pletykákat és spekulációkat”), a The Wrap viszont biztos forrásokra hivatkozva állítja, hogy a Sony Pictures Entertainment, a Warner Brothers és a Universal is felajánlották már a filmjeiket az új szolgáltatásnak, és számos független stúdió (köztük a Lionsgate és a Kino Lorber) is csatlakozott hozzájuk. A YouTbe igyekszik minden nagy stúdiót megnyerni az új szolgáltatáshoz, a Paramount és a Fox viszont cáfolta, hogy részt venne a projektben, a Disney pedig nem kommentálta a hírt. Annyi azonban biztos, hogy a Google, talán, hogy a hosszú filmekhez hozzászoktassa a Youtube felhasználóit, egyre több filmes projektet jelet be, nemrégiben például megállapodtak a régi szovjet filmek jogtulajdonosával, a Moszfilmmel kétszáz film online terjesztésére.

Az egyik nagy stúdió vezérigazgatója viszont így nyilatkozott: „Nagyon izgatottak vagyunk amiatt, hogy a fizetős tartalomszolgáltatás és filmnézés egy új szintjére léphetünk”. Hollywood korábban persze nem lelkesedett annyira YouTube-ért, és a népszerű filmek forgalmazói is rendszeresen támadták az oldalt az illegálisan felrakott tartalmak miatt. A stúdiók hallani sem akartak arról, hogy a videómegosztókénál nagyságrendekkel jobb képminőségű tartalmaikat – akár kölcsönzési díjjal vagy hasonló fizetős rendszerrel – bármilyen formában viszont lássák a vécékagylóból ivó macskákat mutogató YouTube-bal. Most viszont már Hollywood is hasznot remél a videómegosztókkal való együttműködéstől.

A YouTube-bal nem lehet pénzt keresni

Ha valóban létrejön a YouTube és a nagy stúdiók közötti együttműködés, ez lehet a legnagyobb on-demand üzlet a szórakoztatóiparban azóta, hogy 2008 januárjában a Fox, a Disney, a Warner, a Paramount, a Universal a Sony, az MGM, a Lionsgate és a New Line megállapodtak az Apple-vel a digitális zenei és videó fájlokat legálisan kínáló iTunesról. A YouTube arra számít, hogy legalább 130 millió amerikai felhasználó valóban hajlandó lesz fizetni azért, hogy a hivatalos dvd-premierekkel egy időben nézhessen filmeket. Ez lenne egyébként az első alkalom, hogy a YouTube betör a fizetős filmek piacára, és pénzt kér egy videó megtekintéséért.

A YouTube filmtárnak akadnak ellenzői is. „A YouTube megváltoztatta a világot, de nem lehet rajta online filmforgalmazással meggazdagodni” - nyilatkozta még április közepén a Yahoo egyik társtulajdonosa, Mark Cuban, aki 1999-ben a Broadcast.comot adta el a Yahoo-nak, 8,1 milliárd dollárnyi részvényért cserébe.

Online filmtár, de csak Amerikában

A YouTube első körben sajnos csak ez Egyesült Államokban tenné elérhetővé az új szolgáltatását. Pedig Európában versenytársa sem nagyon lenne, a hasonló elveken működő, online csatornán filmeket kínáló lovefilm.com ugyanis csak az Egyesült királyságban, Németországban, Dániában, Norvégiában és Svédországban elérhető.

Az RTL és a ProSiebenSat.1 viszont márciusban nem tudta összehozni a saját, hulu.comhoz hasonló videómegosztó szolgáltatását. Ez ingyenes sorozatokat, filmeket és egyéb programokat kinált volna pár reklám megnézéséért cserébe a német nyelvterületeken, de a német versenyhivatal elkaszálta a tervet, mert a két médiakonglomerátum így is lefedi az online reklámpiac nagy részét. Az átmeneti egyesüléssel a piac 75 százaléka a óriáskét cég befolyása alá került volna, ami nem felel meg a szabad verseny feltételeinek. Az RTL és a ProSieben nem fogadta el a versenyhivatal döntését, bíróságra vitték az ügyet.