Kétpólusú lesz a módosítás szerint a magyar filmgyártás a tervezett hárompólusú helyett. A kulturális tárca helyett intéző szervként több helyen a Szalai Annamária vezette Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatal szerepel. Mindez azt jelenti, hogy Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárnak az eddigieknél kevesebb beleszólása lesz a magyar film ügyeibe, ezekben a kérdésekben Andrew Vajna és Szalai Annamária dönt.
A módosítás szerint ráadásul Andrew Vajna filmipari kormánybiztos elérte, hogy a Filmalap költségvetési támogatására fordítsák a hatoslottó szerencsejáték játékadójának 80 százalékát.
A Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) kulturális tárcájának feladatai közül elvennék a Nemzeti Filmiroda finanszírozását, a filmterjesztést és a rendezvények támogatását is.
Ugyanakkor a filmműfajok elosztásán is változtattak. A módosítás előtti felállás szerint a Filmalap foglalkozna a játékfilmekkel, míg a tévéfilmekkel az NMHH, a többivel a Nefmi. Most a Filmalapnál lesz az egész estés játék-, dokumentum- és animációfilm, a Nefminél meg alapban nem maradt semmi. Ami azt is jelenti, hogy az eddig a tárcához tartozó egyik műfaj, a művész- és a kísérleti filmek gazdátlanok maradtak, és maximum egyénileg támogathatja ezeket a rendelkezésére álló keretből a kulturális államtitkár.
A nemzeti filmvagyonba tartozó filmek vagyonkezelője a júniusban létrehozott, Nefmi alá tartozó MANDA maradna, a terjesztésüket azonban a MANDA-val kötött megállapodás alapján a továbbiakban nem a Nefmi, hanem a Filmalap kezelné. Ugyanakkor a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kedvezményesen, vagyis a kezelési költség fejében kapja meg ezentúl a tévés vetítésre a nemzeti filmvagyonba tartozó filmeket. Ami azt jelenti, hogy az MTV és a Duna Televíziónak ezentúl lényegében nem kell jogdíjat fizetnie, ha le akar adni egy magyar filmet.
A kereskedelmi tévék ráadásul ezentúl nem ússzák meg a filmtámogatást napi sorozataik államilag támogatott egész estés filmmé való vágásával, és egyszeri levetítésével. A valóságshow-k és a szappanoperák a jövőben így sem kapnak támogatást a tervek szerint, hisz nem tartoznak a kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotások közé.
A Nemzeti Filmiroda része lesz a létrehozandó Mozgóképszakmai Hatóságnak, és mindez átkerül a Szalai vezette NMHH-ba. Ez a Filmalapot is szabályozza, amennyiben a médiahatóság dönti el, hogy melyik film melyik kategóriába tartozzon.
Változnak a filmes korhatárkarikák: lesz például 6-os is. Kibővül a korhatárbizottság is: 14-28 fős lesz. A szűk, lényegi döntéseket meghozó korhatárbizottságban heten ülnek. A korábbiakkal ellentétben a besorolás nélküli filmek, sőt az előzetesek sem vetíthetőek. Mindez meglepő a törvényjavaslattól, mivel az előzetesek vetítésekor gyakran még nincs kész a film, így lehetetlen elvégezni a kohatár-besorolást.
Az évi 150 millióba kerülő Mozgókép Mestere-tagság megszűnik, helyette a Nemzet Filmművésze cím jár a 15, 65. életévét betöltött, a díjazás évében már Kossuth-díjjal rendelkező filmesnek. Az új címet a leírás szerint nem kaphatja meg az, aki ellen büntetőeljárás folyik szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, vagy aki nem számolt el korábban az állami támogatással, esetleg más okból nem érdemes a címre. Az eddigi Mozgókép Mesterei nem kapják meg automatikusan az új címet, ezeket Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter erősíti meg. Grunwalsky Ferenc, az MMKA egykori elnöke például idén januártól nem kapja a havi apanázsát.
Míg szabályozták azt, hogy kik pályázhatnak, kik kaphatnak címeket, a Filmalap vezetőségével és döntőbizottságával kapcsolatban az összeférhetetlenség vagy a tartozás kérdését nem emlegetik a módosításban.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
