Fesztiválokból élnek a film nélküli rendezőink

A legjobb filmtervnek járó díj mellé 6000 eurót is nyert az Atelier-díjával csütörtök délután Kenyeres Bálint Tegnap című filmtervével a 2011-es cannes-i fesztivál hivatalos filmtervfejlesztő fórumán. Több száz jelentkező közül választották ki a versenyzőket, és a döntőben még nehezebben döntöttek, hangsúlyozta az átadáskor Véronique Cayla, az ARTE elnöke és Georges Goldenstern, a Cinéfondation vezetője. "Akár egymillió euróig is elmehet a francia támogatás az ígéretek szerint, tette hozzá Csáky Attila, a terv producere. - Hangsúlyozták, hogy a legjobb tervnek ezzel a nehéz magyar filmfinanszírozásban is szeretnének segíteni, illetve, hogy az elkészült filmet is cannes-i versenybe várják."

Egy átlagos első filmes 100-200 millióból csinál filmet, ha sikerült összelapátolnia ennyi pénzt, és nem mellesleg ebből 1-3 millió lehet a rendező honoráriuma, ami egy vagy akár két év munkáért nem túl sok. A cannes-i fesztiválon nagyobb büdzsékkel rendelkeznek a tervek. Amíg arra tippeltünk, hogy mivel keresik kenyerüket az elsőfilm előtt álló rendezők az ínséges filmes időkben, a websorozat, sorozatírás előtt a reklámfilmgyártás jutott első körben eszünkbe. De ehelyett az egyik válasz a tévésorozatok írása volt.

Az idei cannes-i filmtervesek másik válasza meglepő: a pályázati programok ösztöndíja mellett a fesztiváldíjak után járó pénzjutalomból tudja fenntartani magát egy fiatal magyar rendező. Ugyan a filmtörvény hibája miatt a filmeknek nincs megszervezve az életútja, még a Nemzeti Filmiroda sem követi jelenleg, hogy mi történik egy filmmel a bemutatása után, (csak az alkotó és maximum a Wikipédia), de azért megpróbáltunk utánajárni, hogy egy magyar művészfilm mennyi pénzt hozhat. És hogy mennyi pénzt lehet keresni még el sem készült filmötletekkel.

Kenyeres Bálint a hivatalos programban nyert idén

Kezdjük Kenyeres Bálinttal, aki már a 99-es Zárás című kisfilmjével ismert lett a szakmában, idén vett részt és nyert első játékfilmtervével Cannes-ban. A terv producerét, a játékfilmeket számítva már veterán Csáky Attilát Európa ígéretes producerei közé, a Producers on the Move - szakmai programra is meghívták. Csáky és Kenyeres tavaly ilyenkor is eljöttek a cannes-i fesztiválra egy forgatókönyvvel, egy 100 millió forintos MMKA-s ígérettel a producer saját költségére, és bejött. Azóta sorban csatlakoznak a koproducertársak: eddig a díj után mindent megígérő francia előtt már német, svéd, dán partner is jelentkezett, és az osztrákok is nyomulnak. Sok nemzetközi programon vett részt Kenyeres azóta is a tervvel, volt a szarajevói Cinelink koprodukciós fórumon is, ahol 10 ezer euróval járó CNC-díjat kaptak, a Media pályázatán pedig időközben 59 ezer eurót nyertek, ezt a filmbe kell fordítani. "Otthon számítunk arra, hogy az MMKA-s 100 milliós ígéretet teljesíti valaki, és kiegészíti egymillió euróra. Mi minden euró mellé 1,5 eurót hozunk" - mondta Csáky.

Ezt megelőzően 30 fölötti, sokszor pénzdíjas elimerést hozott el a 35 éves rendező kisfilmjeivel a fesztiválokról, amiknek nagy részét nem kell filmbe befektetni. Az Európa-filmdíjas 2006-os Before Dawn és a 2009-es A repülés története volt vagy 300 fesztiválon. A 30 díj egyrésze pénzdíjas: 1000 és 10 000 euró közötti összeg jár utánuk. Pontos összeget a Magyar Filmunio sem tudott mondani, de a neten utánakerestünk pár példának: a Next filmfesztiválon, ahol tavaly nyert, idén 4000 euró a fődíj, a szarajevóin, ahol 2006-ban nyert Kenyeres, idén 3000 eurót adtak.

A Tegnap végső büdzséje 2,5 millió euró lesz, magyar többségi részvétellel (51 százalék).

A történet egyébként a megváltozott tudatállapot filmje, amit Kenyeres Beregi Tamással és Forgách Andrással írt közösen. Egy Észak-Afrikába sok év után visszatérő építész szerepéről információink szerint már többször tárgyaltak Stellan Skarsgard-ral.

Zomborácz Virág Media-díjat kapott

A legjobb európai filmtervnek választották idén Zomborácz Virág rendező-forgatókönyvíró első, Utóélet című játékfilmes tervét a cannes-i program kísérőprogramjakánt, a Media EU-s támogatás keretében. A díjat az európai biztostól Zomborácz Pusztai Ferenc producerrel vette át. Az elismerés indoklása az volt, hogy széles közönséget szólít meg a majdani mozi. A pályázaton 40 ezer eurót nyertek, amit a filmre kell fordítani. Virág a filmművészeti egyetem után eddig pár hetes forgatókönyv-fejlesztő workshopokon vett részt, mint Save our scripts-en és a Sources 2-n Londonban, Párizsban, Brüsszelben.

A groteszk stílusáról ismert forgatókönyvíró nem a díjak mellé járó jutalomból él (az Olcsó másolat kisfilmjéért is maximum egy serleget kapott), hanem az írásból. Pár hónapja egy kereskedelmi tévésorozat storylinere.

A film egy erőskezű lelkészről szól, aki még kísértetként is irányítaná a családját.

A koprodukció költségvetése: 7-800 ezer euró.

Nemes Jeles László is fesztiválozik

"Amikor láttam, hogy kétségessé válik a magyarországi filmfinanszírozás, akkor döntöttem el, hogy jelentkezem Franciaországban a Cinéfondation Résidence programjára" - mondta Nemes Jeles László, akinek S.K. című játékfilmterve ennek a programnak a keretében fut a cannes-i fesztiválon is. Március óta van a francia fővárosban, ahol a programnak köszönhetően producerekkel, forgalmazókkal találkozik, akik közül élénken érdeklődik már egy francia és egy német producer is. A filmet francia többségű részvétellel tervezik. Nemes Jeles 12 éves korától 14 évig élt Párizsban, ott végezte tanulmányait. Magyarországra való visszatérése után készítette Türelem című kisfilmjét. A Média pályázaton Petrányi Viktória cégén keresztül 35 ezer eurót nyertek az Else cimű nagyjátékfilm tervvel, aminek kidolgozását azért kellett halasztani, mivel jelenleg kevés esélyt lát a film többségében magyar részvétellel történő megvalósítására. Tavaly tavasszal látott hozzá francia társírójával, Clara Royer-val az S.K. forgatókönyvének megírásához.

A Türelemért információink szerint több ezer eurót kapott a nemzetközi fesztiválokon díjanként.

A játékfilm története a második világháborúban játszódik, egy Auschwitz-i fogoly két napjáról szól. "A Türelem cimű filmemhez kapcsolódva próbálok egy kevésbé átfogó filmet készíteni, nem a holokausztról, hanem az emberi élet egy mozzanatáról."

A büdzsé 2 millió euro, 2012 végére tervezik a forgatást. Főszereplő-remény: Pascal Greggory.

Bodzsár Márk is kipróbálta magát

Isteni műszak című mentős történetével érkezett Bodzsár Márk Cannes-ba az európai producer klub meghívására szintén Pusztai Ferenc producerrel: a szombati tárgyalásokról annyit mondott, hogy ha valamivel nem tudtak az érdeklődő külföldi producerek mit kezdeni, az a terv alacsony költségvetése. De egy utómunkához vagy több mentőautóhoz még jól jöhet a nagyobb keret. Egyébként producer apja (Bodzsár István) helyett már inkább a Levegőt venni filmjéről ismeri a szakma. Illetve a közönség is: az Indavideón ez a kisfilm is elérte a 60 ezres nézettséget. A filmtervét áprilistól Berlinben (Nipkow program) három hónapig pofozzák, a költségekre havonta 1500 eurót kapott. A terv már botrányokat is kavart, még a reggeli Mokkába is meghívták miatta. Két éve dolgozik a történeten, az MMKA 5 milliót pilotfilm forgatására ítélt meg, amiből 2 és fél milliót fizettek ki még tavaly ősszel.

Díjakat még nem kapott, de nem is pályázatokból él, hanem forgatókönyvírásból. Herendi Gábor és Fonyó Gergely most forgatandó, HBO gyártotta izraeli sorozat remake-jének a Társas játéknak a 13 részéből ötöt írt.

A játékfilm témája lengyel eutanáziapártoló mentősök valós története.

Büdzsé: 100 millió forint.

A pilotja Rába Rolanddal és Keresztes Tamással készült.