Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Márai világhírűvé vált regényéből készült színművet Iglódi István először színpadon rendezte meg, majd 2005-ben Sipos József producer segítségével tévéfilmre vitték, mert ekkor már a később elhunyt főszereplő, Agárdy Gábor nagyon beteg volt. Szerették volna, ha nyoma marad az előadásnak. A történet szerint Henrik kastélyában fogadja régi barátját, Konrádot. A múlt felidézése közben szerelem és árulás témakörében mindketten szembesülnek bűneikkel hajnalra, mire a gyertyák csonkig égnek. A drámai fordulatokat a darab szerint a párbeszédek hordozzák, illetve az egyes nagymonológok, amikkel az író éppen a párbeszéd hiányát szemléltette. Avar István alakítása és Agárdy jutalomjátéka teszi nézhetővé az egyébként jellegtelen díszletekkel és világítással operáló felvételt. A film 25 milliós támogatásból, 29 millióból készült. Öt nap alatt forgatták a nádasdladányi Kastélyban, és a Duna tévén mutatták be a szemlén kívül. "Ez egy nagy változás volt a szakmai életemben, itt befejeztem a tévéműsorokat, amiket ekkor már 10 éve csináltam" - mondta erről a producer. A filmről a kritikánk itt olvasható.
"Ez volt a kedvenc könyvem, nagyon bonyolult volt a jogokat megszerezni az Adelphi kiadótól" - mondta erről Sipos, aki ezt a filmet már rendezte is. A történet szerint Eszter (Nagy-Kálózy Eszter) az idős házvezetőnőjével, Nunuval (Törőcsik Mari) elvonultan él egy Balaton parti kúriában. A megszokott hétköznapokból 20 éve nem látott szerelmének megjelenése zökkenti ki, akivel azóta sem tisztázták kapcsolatukat (Cserhalmi György). A gyertyák csonkig égnek vonalát követi az alaphelyzet: a nagypolgári élet romjain élő hősök a halálra készülnek a hibáikra és bűneikre emlékezve. Gózon Francisco szép képeivel a film szöveghű illusztráció lett. Az operatőr már itt is a rendező-producer társforgatókönyvírója, ahogy később a Kalandban. A film 150 millióból készült 100 milliós támogatásból. Tévéfilmes lett, de jól szerepelt a mozikban: 60 ezren látták, fesztiválokon is futott.
"Ezt a filmet a Márai-rajongóknak készítettük" - jegyezte meg Sipos, aki ezúttal is producere és rendezője a 9 millióból készült dokumentumfilmnek, amit a Duna tévén kívül eddig Márai-kiállításokon vetítettek: például a barcelonain. Itt már jogdíjért sem kellett fizetni, teszi hozzá. Ezúttal a megszólaltatott irodalomtörténészek száraz eszmefuttatásain túl az író hideg, távolságtartó alakját hozzák közelebb barátainak, ismerőseinek személyes anekdotáin, és a rádiónak adott interjúján keresztül. A személyéhez automatikusan kapcsolódó motívumokon túl (Kassa, polgári életmód, amerikai emigráció, pesszimizmus) előtérbe kerül a sikerhez való rendhagyó viszonya, sajátos stílusának elemzése (a Márai-dallam), és a körülötte élőkkel szembeni viselkedése, és „eltűnési viszketegsége”.
Kérdésünk: melyik Márai-filmben hangzik el az a mondat, hogy "Foglalkozzunk már Márai Sándorral" Simon Kornéltól? A megoldásokat ide várjuk.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
