Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Elhunyt a Csak semmi pánik rendezője

2012.03.09. 11:13
83 éves korában, hosszas betegség után Csobánkán elhunyt Szőnyi G. Sándor. Számos remek tévéfilm mellett ő rendezte a Csak semmi pánikot is.

83 éves korában, hosszas betegség és szenvedés után Csobánkán elhunyt Szőnyi G. Sándor, érdemes és kiváló művész, kétszeres Balázs Béla-díjas rendező, tudatta özvegye, Dobos Ildikó. Temetéséről később intézkednek.

DKOKO20090129029
Fotó: Kollányi Péter

Szőnyi G. Sándor 1928. december 29-én született Rákospalotán. Pályáját újságíróként kezdte, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán szerzett diplomát 1956-ban. Néhány évig dramaturgként dolgozott a Magyar Televíziónál, majd 1958-tól a tévé irodalmi és drámai főosztályán rendezett, 1993-1994-ben a drámai műsorok stúdióvezetője volt.

Szőnyi az 1960-as évektől forgatott tévés produkciókat. Témaválasztásainál főként a magyar félmúlt és a jelen problémáinak ábrázolása izgatta, sokszor fordult irodalmi alapanyaghoz. A műfaj fénykorában csaknem 80 tévéfilmet és tévéjátékot  jegyzett, de ő volt a társrendezője Bujtor István mellett a Csak semmi pánik című Ötvös Csöpi-klasszikusnak is.

A hatvanas évektől sok klasszikus művet dolgozott fel, olyan szerzőktől, mint Dosztojevszkij (A játékos, 1963), Balzac (Vörös vendégfogadó, 1964), Csehov (Svéd gyufa, 1965), Solohov (A nagycsaládú ember, 1977), Móricz Zsigmond (Míg új a szerelem, 1984, Koldus Napoleon, 1987), Katona József (Bánk bán, 1987). Szívesen nyúlt kortárs írók műveihez is, közéjük tartozott Hubay Miklós (Római karnevál, 1974, Párkák, 1975), Fejes Endre (Mocorgó, 1968, Kéktiszta szerelem 1970, Jó estét nyár, jó estét szerelem, 1971, Cserepes Margit házassága, 1972), Karinthy Ferenc (Ez a Józsi, ez a Józsi, 1979), Szabó Magda (Az a szép fényes nap, 1980), Galgóczi Erzsébet (Férfiak, akiket nem szeretnek, 1974; az írónő Kinek a törvénye? című művéből 1979-ben játékfilmet rendezett), Osztojkán Béla (Nincs itthon az Isten? 1989).

A Családi kör sorozatban több alkotás is fűződik nevéhez, tévéfilmet forgatott Mednyánszky László festőművészről (1978), míg az Egy forradalom hétköznapjai című (1993) dokumentumjátéka az 1848-as eseményeket és szereplőket mutatja be. Az 1999-ben készült Erdélyi novellák (1999) című munkája kisjátékfilmek füzére erdélyi írók munkáiból, a 2007-es és 1956 novemberében játszódó Estére mindig leszáll a köd című tévéfilmje Galgóczi Erzsébet művéből készült.

Szőnyi 1981 és 1983 között a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője volt, színpadra állította Fejes Endre Az angyalarcú, Katona József Bánk bán, Petrusevszkaja Zeneórák, Romain Rolland A szerelem és a halál játéka, Tennessee Williams A vágy villamosa című darabját.

A 2004-ben megalakult Televíziós Művészek Társasága alelnökévé választotta, 2007-től a szervezet tiszteletbeli alelnöke volt. Munkásságát két alkalommal ismerték el Balázs Béla-díjjal (1964, 1973), 1975-ben megkapta az érdemes művész címet, 1988-ban kiváló művész lett. 1997-ben a Magyar Televízió alkotói által életre hívott Új Múzsa Alapítvány életműdíjával tüntették ki, 2009-ben életműdíjat vehetett át a 40. Magyar Filmszemlén is.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport