Spielberg az 1975-ös Cápával szabadította el a horrorfilmesek körében a gyilkos tengeri szörnyes őrületet. Igaz, ez a motívum már az 50-es évek híres Universal-horrorjában, a Creature of the Black Lagoonban is felbukkant, a filmbéli nagy fehér cápa előképe pedig egyértelműen Herman Melville óriáscetje, Moby Dick volt. A strandolókat harapdáló cápa ötlete megtetszett a B-filmek pápájának, Roger Cormannak, és ugyanúgy, ahogy manapság az Asylum-stúdió főnöke szokta, berendelte a dollármilliókat szakító Spielberg-klasszikus filléres másolatát.

Spielberg nem perelt a Cápa-nyúlás miatt

Cormannek nem volt elég egyetlen tengeri ragagadozó. A Rákszörnyek támadása, az Attack of the Giant Leeches és a többi régi szörnyinváziós film veterán producereként piranhák ezreivel akarta örökre elvenni a nézők kedvét a strandolástól. Rendezőnek az egyik ígéretes tanítványát, a horrorrajongó filmfőiskolás Joe Dantét szemelte ki, aki 74-től vágott trailereket a B-filmjeihez (később pedig olyan klasszikusokkal írta bele magát a filmtörténelembe, mint a Szörnyecskék 1-2 és a Vérbeli hajsza). Dante ugyan csak 8000 dollárt kapott a 78-as Piranháért, de tényleg mindent beleadott, ami miatt imádjuk az elborult horrorvígjátékokat: a filmben dögös csajok menekülnek a csapatban támadó mutáns halak elől és közben patakokban folyik a vér.

A forgatókönyvet John Sayles írta, aki 2000 dollárral többet kapott a rendezőnél. A butácska sztori szerint a vietnami háború titkos fegyverének szánt gyilkos piranhák egy katonai támaszpont melletti üdülőhelyen szabadulnak el, olyan hangokat kiadva, mintha egy cserkészcsapat szívószállal fújná a levegőt egy bográcsnyi kólába. Kizárólag a felnőtteket tépik szét, az úszógumival bénázó gyerekeket épp csak megharapdálják. A Piranha végül még Spielbergnek is bejött, ezért amikor a Universal stúdió be akarta perelni Corman akkor cégét, a New World Picturest, amiért szemérmetlenül lenyúlták a Cápa dramaturgiáját, szólt, hogy őt ez nem zavarja, ezért nem is került bíróság elé az ügy.

James Cameron halak miatt balhézott

A Piranha sikere után (600 ezer dollárba került és csak Svédországban a dupláját hozta be) Corman 1981-ben egy másik fiatal tanítványával, a trükkgyáros James Cameronnal készíttette el a második részt. Cameron korábban olyan Corman-klasszikusokon dolgozott makettesként és díszlettervezőként, mint a Csata a csillagokon túl és A félelem galaxisa, de mivel mindig is forgatókönyvírói karrierről álmodozott, H. A. Milton álnéven saját maga rakta össze a mesternek az új sztorit: a hadsereg repülőhalakkal keresztezi az első rész gyilkosait, de szerencsére egy dögös búvároktató lány (Tricia O'Neil) felrobbantja a mutáns piranhák rejtekhelyéül szolgáló hajóroncsot, így mindenki nyugodtan pancsolhat tovább.

Cameron már az első forgatási hét után összebalhézott a stábbal. Unta a szárazföldi forgatást, inkább csak a víz alatti felvételekkel foglalkozott, mert már ekkor extrém módon rá volt kattanva a búvárkodásra. A film végül Ovidio Assonitis elképzelései szerint lett összevágva, de a társrendező több jelenetben is megtartotta a jellegzetes Cameron-motívumokat: a csigákkal belepett hajóroncs a Titanic egyértelmű előképe, a film egyik hullás jelenete pedig a Nyolcadik utas: a Halál előttben megszülető Alien előtt tisztelgett:

Mila Kunis a gumihalak ellen

95-ben Roger Corman a Showtime tévécsatornának szállított le egy olcsó remake-et a 78-as Piranhából. Ez a verzió annyira fapados volt, hogy kispórolták belőle a humor mellett a szörnyhalakat is: a víz alatti jeleneteket a Joe Dante-féle változatból emelték át. Az író és a rendező (a Bloodfist-filmeket jegyző Scott P. Levy-Alex Simon páros) nem bonyolították túl a történetet: a piranhák megint vérpatakká változtatnak egy felkapott üdülőhelyet, ráadásul most már az első résszel ellentétben a gyerekeket is megeszik. Egy low budget film gagyiváltozata a legritkább esetben lesz jó, így ennek a filmnek is csak az az egyetlen érdekessége, hogy szerepelt benne Mila Kunis is: 11 évesen a főszereplő táborvezető (William Katt) lányát alakította.

A halálhal visszatér

A harmadik és egyben leggyengébb Piranha után egészen 2010-ig kellett várni a gyilkos halak mozifilmes visszatérésére. A 2006-os Kígyók a fedélzeten és a 2007-es Grindhouse viszont újra divatba hozta a szutyokfilmeket, ezért a Weinstein-testvérek a Halloween 1-2 után úgy döntöttek, megéri újramelegíteni a vhs-horrorklasszikusokat (ahogy más stúdiók is megtették a Véres Valentinnel, a Péntek 13-mal vagy az Elm utcával). A rendező Alexandre Aja lett, aki a Sziklák szemével egész szép sikereket ért el előtte, a faék egyszerűségű sztorit (sok pirahna sok bikinis csajt harapdál egy tóparti buliban) pedig a Parker Lewis-epizódokon és tinivígjátékokon edződött Josh Stolbergre bízták.

A végeredmény a 78-as Piranhához hasonlóan ismét a Cápa másolata lett, de ezúttal annyi egy jelenetre jutó pucér fenékkel és csöccsel, amennyiről még Spielberg és James Cameron sem álmodozott pattanásos kamaszként. De Aja filmje hollywoodi kikacsintásoktól is roskadozik: mikor épp nem a szupermodell Kelly Brook és a pornószínésznő Riley Steele bikinis seggrázását látjuk, akkor a Vissza a jövőbe-filmek két sztárja, Elisabeth Shue és Christopher Lloyd próbálják megfékezni a piranhainváziót, Richard Dreyfuss pedig 50 ezer dollárért játszott el egy hasonló karaktert, mint az eredeti Cápában. Még a horrorfilmes Eli Roth is felbukkant, mint a vizespólóverseny házigazdája, aztán legalább olyan durván hal meg, mint akik az ő filmjeiben szerepelnek. A 2010-es Piranha reklámja természetesen a Cápa és a 78-as verzió plakátját is felidézte.

A gagyi gagyiváltozata

A filléres B-filmjeiről híres Asylum stúdió a Transmorphers és a Terminators után természetesen a piranhás geekfilmhez is elkészítette a saját változatát. Bár a Syfy csatornán 2010 áprilisában 2,2 millióan követték a Megapiranha premierjét, a film minden szempontból röhejes lett. A béna színjátszókörös szereplők nem tudják megakadályozni, hogy 90-es évek számítógépes játékait idéző, óriási CGI-halak fejest ne ugorjanak a gyártelepekre, ráadásul a legszebb jelenet épp a stúdió korábbi sikerfilmjéből, a Mega Shark vs Giant Octopusból lett kiollózva: az egyik megapiranha pont úgy ugrik ki a vízből a helikopterre, ahogy a kultikus megacápa az utasszállító gépre.

Halselhoff

Mivel a 24 millió dollárból forgatott Piranha 3D 2010-ben 83,1 milliót kaszált, Weinsteinék folytatást akartak. A rendező a Dög-trilógiát jegyző John Gulager lett, a forgatókönyvet pedig a béna Fűrész-folytatásokat író Marcus Dunstan-Patrick Melton párosra bízták. Bár az első rész végén már előjöttek a gigapiranhák, az Asylum Megapiranhája miatt a Piranha 3DD nem ezt a szálat vitte tovább. A kis ragadozókat átúsztatták inkább a Viktória-tóból egy közeli csúszdaparkba, hogy ott ugyanolyan vérengzést csapjanak, mint az első részben.

A hullajelölt fiatalok közé ezúttal nem raktak pornószínésznőt, visszatért viszont a bogaras tengerbiológus, Christopher Lloyd, a vízirendőr Ving Rhames pedig megkapta a Terrorbolygóban látott puskaláb kínai piacos változatát. A filmben új szereplőként bukkan fel a habokból David Hasselhoff, aki ezúttal önmagát, azaz a szőrös mellkast villantó, bunkó Baywatch-sztárt alakítja.